Technikai Kurir, 1938 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 TECHNIKAI KURÍR tiszta munkaexport — ennek a szükségletnek már 43%-át tudja fedezni, ez 1935-ben még csak 25%-ra rúgott. Textil­ipari termelésünk emelkedése a nemzeti jövedelem alaku­lása szempontjából az utóbbi 12 év alatt évi 160 millió­­ aktívumot és ugyanannyi devizam­egtakarítást jelent. (Ma­gyar Textilgyárosok Egyesületének 1936. évi jelentése). Az itthon fonott és szőtt nyersárut természetesen teljes egészében a hazai fehérítő, festő és nyomóüzemek készítik ki. A fent vázolt textilipari fejlődés az összes többi ipar­ágakra éreztette kedvező hatását, a legfigyelemreméltóbb azonban a hatása a vegyészeti iparra, amennyiben itt a szükséglet következtében eddig itthon elő nem állított ké­miai készítmények gyártására rendezkedtek be. Megállapít­ható, hogy az anorganikus készítmények legnagyobb fo­gyasztói a hazai textilkészítő-, fehérítő-, festő- és nyomó­üzemek. Anilinfesték-importunk az elmúlt 10 évben a követ­kezőképpen alakult: az 1925 évi 658.900 kg, 1936-ban 1,405.200 kg-ra emelkedett, festő és nyomóiparunk fejlő­désének következtében. Az 1936-ban behozott mennyiség értéke 10,041.840 P volt. Származási helye kb. 80 %-ig Né­metország, míg a fennmaradó mennyiségben Svájc, Francia­­ország, Olasz- és Csehország festékipara osztozkodik. Vegy­szerek gyártása terén nagyot fejlődtünk az utóbbi tíz évben: textilipari vegyszeranyagszükségletünk kb. 80%-át már a hazai ipar fedezi, amely arány talán még emelkedni is fog. Kénsav- és sósavgyártásunk már a textilgyártás fejlő­dése előtti időben is volt; a textilkikészítőipar nagy szükség­lete, különösen a fehérítésnél és mercerizálásnál igen meg­növelte az előállított mennyiséget. Nátriumhypochlorit­ban a felhasznált mennyiség az 1925. évi 650 tonnáról 1200 tonnára emelkedett, ezt a meny­­nyiséget 1935 óta a hazai ipar fedezi, ezzel egy egész új gyár­tási ágat honosítva meg. A klórmész és folyékony klór beho­zatala is megszűnt 1935 óta. Vegyészeti iparunk ezeknek a klórvegyü­leteknek gyártására a textilipar ösztönzésére ren­dezkedett be. A natriumhypochlorit vizes oldata ballonokba töltve kerül forgalomba 100—150 gram aktív klórtarta­lommal literenként. A natriumhypochlorit általános haszná­lata kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, addig a sokkal nehezeb­ben kezelhető klórmésszel dolgozott a pamutfehérítő ipar. Dacára annak, hogy a hypochlorit fehérítés az esetek túl­nyomó többségében igen kielégítő eredményt ad, ma már sok anyagot, a kímélés szempontjából is hydrogénsuperoxid­­dal fehérítenek. 1925-ben még csak 192 g volt a behozatal. Azóta, mint ezt a statisztikai adatok bizonyítják, állandó be­hozatali emelkedés állapítható meg. A behozott mennyiség 1936-ban már 3245 g volt, tehát 17-szerese az 1925 évi im­portnak. A behozott mennyiség értéke 600.000 P körül van. Egyik hazai vállalatunk telepén már épül a hydrogensuper­­oxidgyár, mely hivatva lesz egész szükségletünket ellátni. A hydrogensuperoxid 30%-os oldatban kerül a piacra. Úgy a pamut, mint gyapjú és valódi selyem fehérítésére használ­ják, főleg azon tulajdonsága miatt, hogy nem támadja meg az árut. Idetartozik majd a natriumperborat gyártása is, mely tudtommal szintén tervbe van véve. Natriumperborat az oxygént egy jól kezelhető por alakjában tartalmazza, s azt igen könnyen leadja, amiért nemcsak a textilfehérítésnél és kikészítésnél, hanem olaj és zsírfehérítésnél is felhasználják. A különböző néven forgalomba hozott mosószereknek nát­riumperborat és szappanpor a hatóanyaguk. Natronlug. Ennek a fontos textilipari segédanyagnak és vegyészeti alapanyagnak felhasználása 1923-ban 35.000 q volt, 1,264.000.— P értékben. 1936-ban már 84.000 q tett ki a szükséglet, melyet 1935 óta részben a hazai ipar fedez. Folyó évtől kezdve itthon gyártják szükségletünk túlnyomó részét, melynek értéke a 3 millió pengőt megközelíti. Az 1936. évi importunk értéke is 3 millió pengő volt. Az érték­differencia az 1923 és 1936 évi felhasználás között ca. 2 mil­lió pengő, ez az emelkedés a textiliparfejlődésnek tudható be, mert pl. a szappaniparnál, mint fő­lugfogyasztónál, vagy más marónátront fogyasztó üzemeknél nagymérvű produk­cióemelkedés nem mutatható ki.­­Xatriumhydrosulfit és Natriumformaldehydsulfoxylat. Mindkét termék nélkülözhetetlen segédanyaga a modern tex­tilnyomóiparnak. A felhasznált mennyiség 1922-ben még alig érte el a 180 tonnát. Részben azért, mert a csávás fes­tékek használata akkor még nem volt olyan általános, mint ma. Behozatalunk ezekben a cikkekben 1930-ban érte el maximumát 7190 g-val. Hazai vegyészeti iparunk csak 1934- ben kezdte el ezen cikkek gyártását, mely időtől kezdve im­portunk állandóan csökken. Folyó évben behozatal egyálta­lán nem volt és ezáltal körülbelül 1 millió pengővel köny­­nyebbedett devizahelyzetünk. Külön meg kell említenem, hogy ezeknek a cikkeknek gyártásánál keletkező cinkvegyü­­let a horganyfestékek előállításánál, mint nyersanyag kerül felhasználásra. A cinkfehér főleg a mázolóiparban fontos anyag, azon­kívül kismértékben a textilnyomóipar is használja. 1927-ben a behozatalunk meghaladta a 6250 q-t. Hazai vegyészeti ipa­runk annyira fejlődött, hogy 1936-ban már csak 17 q volt a behozatal. Kereskedelmi mérlegünk ezáltal ca. 700.000.— pengővel lett aktívabb. Vízüveg. Ez a tétel, ugyan értékben, azaz a kereskedelmi mérleg javítása tekintetében nem számottevő tényező, mégis érdemes rámutatni arra, hogy az 1932. évi 600 tonnás beho­zatal 10 tonnára esett 1936-ban, ami azt jelenti, hogy a hazai ipar­szükségletünket teljesen fedezi. Ferro Ferrocyankalium és egyéb cyanvegyületek. A be­hozatal ezekben az anyagokban 1924-ben 646 q volt, míg 1936-ban 2047 q ca. 300.000.— pengő értékben. Az említett 13 év alatt állandóan emelkedő tendenciát mutat a fogyasz­tás, amelyet még mindig import által fedezünk. Remélhető, hogy ezeknek a fontos vegyi anyagoknak a gyártására a hazai ipar szintén hamarosan rá fog térni. Nátriumbisulfit. Ebből a cikkből 1924-ben kb. 220 ton­nát importáltunk, mely import 1935-ig ugyanazon a nívón mozgott. Ebben az évben a hazai ipar felvette a gyártást, és ezáltal a behozatalt a minimumra csökkentette. Flangyasav: Az 1925. évi behozatal 891 q volt 71.000 — P értékben. Az 1936. évi statisztika már 2970 q-t mutat ki, mint behozatalt, 236.000­— P értékben. A behozatal emelke­dése legnagyobbrészt a textilipar fejlődése következtében ál­lott elő, amely arra késztette a hazai vegyészeti ipart, hogy e cikk gyártására is berendezkedjék. Előadó úgy értesül, hogy a következő év közepén a hazai ipar fogja nemcsak hangya­­savban, hanem oxálsavban is szükségletünket fedezni. Az itt felsoroltakon kívül van számos vegyi anyag, melyeknek gyártása a mai csekély szükséglet mellett és a nyersanyag­hiány miatt nem igen lehet rentábilis, tehát továbbra is im­portálnunk kell: ilyen a natriumnitrit, natriumchlorat, nat­­riumbichromat, natriumacetat, a natrium phosphatok, ba­­riumchlorid különböző antimonvegyü­letek, továbbá anilin­­olaj. Az anorganikus vegyipar itt felsorolt termékei mellett a textilipar minden ágában, tehát a fonásnál, szövésnél és ki­készítésnél is nélkülözhetetlen a szappanok, zsírok és olajok használata. A textilipar több zsiradékot előállító üzem mű­ködését teszi lehetővé, amelyek a hazai szükséglet teljes el­látásán felül exportálni is képesek. Az utolsó 15 évben egy új iparág keletkezett: a textilipari segédanyagok gyártása, amely a különböző kikészítési eljárásokhoz tudományos ala­pon és felkészültséggel olyan nedvesítő, puhító, dispergáló stb. segédanyagokat állít elő, amelyek alkalmazása esetén a kívánt hatás gyorsabban és tökéletesebben érhető el. A textilgyártás minden egyes fázisában sor kerül a zsíranya­gok, vagy szappan alkalmazására. A gyapjúfonásnál, a pamutfonal k­ezésénél, a festésnél, a nyomás utáni mosás­nál és appretálásnál, tekintet nélkül arra, hogy az áru valódi selyem, gyapjú, pamut, avagy műselyem-e. A textilipar ré­széről a zsír- és segédanyag iparral szemben fellépett köve­telmények, mint látjuk, igen sokoldalúak, innen van az, hogy a forgalomba hozott anyagok száma százakra rúg. A múltban csak szappanok álltak rendelkezésre, melyeknek legnagyobb hátránya volt a kemény víz használata­ esetén mindig fellépő rendkívül kellemetlen mészszappani képző­dése. A szappan zsírsavjainak kalcium és magnesium sói.

Next