Tejgazdasági Szemle, 1922 (2. évfolyam, 1-12. szám
1922-07-01 / 1. szám
A TEJGAZDASÁGI SZEMLE juk elintézni. Az adatok beszerzése pedig a drágulás és drágaság mai folyamatában olyan készkiadásokkal, költségekkel terhel meg bennünket, amelyek nem állanak arányban az előfizetési díjjal. Értesítjük tehát igen tisztelt előfizetőinket, hogy ha akár szakkérdés elintézését, szakbírálat, vagy szakvélemény adását külön levélben kívánják tőlünk, akkor szíveskedjenek egyidejűleg kiadóhivatalunknak 100 koronát kész kiadásaink megtérítéseképen átutalni. Ennek beérkeztével a külön levélben való válaszadást el fogjuk intézni Országos Tejforgalmi Tanács június 20-ikán tartott ülésében a tehéntúró kiviteli illetékének szabályozása tárgyában folytatott tanácskozásokat. A kérdésben állásfoglalás még nem történt, miután több adatszerűség időközben való megállapítása vált szükségessé. Az ügy további megvitatása a legközelebbi tanácsülés napirendjén szerepel. Elutasították a juhtárókivitelt. Mindenki tudja, aki ért hozzá és aki tudni akarja, hogy csonka Magyarországon az idén olyan bőséges a juhgomolya-termelés, amilyen már régen nem volt. Még április végén a belföldi nagy juhturó hiány folytán (miután nálunk később választják el a bárányokat, mint a megszállt felvidéken) néhány vágón felvidéki juhturó behozatalát kérvényezték a tejtermék-kereskedők. Mire azonban az engedély megszületett, már nálunk is elegendő áru volt a piacon és a kérvényezők nem is vették igénybe a már „megszavazott“ behozatali engedélyt. Május végével, azonban már csőstül szakadt ránk az anyabirka áldása és a fővárosi juhtúrógyárak olyan mennyiségekben kapták a juhgomolyát, amelynek tizedrészét sem tudták feldolgozott állapotban a fővárosban elhelyezni. Több vagonnyi májusi juhgomolya, amely tudvalevőleg gyorsan erjed és romlik, (mert közvetlen a bárányelválasztás utáni tejből készült) maradt a túrógyárak nyakán. Erre, a nem konzerválható és el nem raktározható juhturóra kértek a gyárosok kiviteli engedélyt. Kérelmüket úgy az Országos Chemiai Intézet mint a Földmivelésügyi Minisztérium Vegykisérleti állomása, — tehát tetőtől talpig szakintézmények — pártolólag javasolták, mégis (— senki sem tudja, honnan fúj a szél —) kereken és egyenesen elutasították. Ebből kifolyólag a fővárosi túrógyárak az egész vonalon beszüntették a termelőknél a juhgomolya további átvételét, illetve bevásárlását és egyidejűleg küldöttségben kérték Tolnay Pál gazdasági főtanácsos megértő készségét abban az irányban, hogy tétessék lehetővé. A májusi anyagból készült juhtúró sürgős kivitelét, miután az áru napról-napra romlik, és végre is nemzetvagyon áll a pusztulás előtt. Nem is szólva arról, hogy az egyébként jelentéktelen kivitel merev tilalmával óriási veszteséget zúdítanak „adózó alanyokra“. Tolnay Pál főtanácsos, aki előtt ismeretes a túrógyárosok gyötrelmes helyzete, megértéssel fogadta a küldöttséget és készséggel ajánlotta fel intervencióját a jogos és méltánylandó kívánság sürgős elintézése dolgában. Tejkivitel Ausztriába. A magyar kormány az Ausztriával történt gazdasági megállapodás szerint — bizonyos megjelölt határmenti területekről — napi 15000 liter tej kivitelét engedélyezte, Serbán János halála. A magyar tejgazdálkodás érdemes munkája dőlt ki Vajlai Serbán János elhunytával, aki 15-ikén váratlanul meghalt. A magyar tejszövetkezeti mozgalom megindítója, a mezőgazdasági előrehaladás apostola volt Sarbán János, hatvanhárom éves korában ért véget munkás élete. Első sikereit a gyakorlati gazdálkodás terén aratta. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után a Csekonics-uradalomnak lett gazdatisztje és munkásságának maradandó emléke az a takarmánymegóvási eljárás, amit „zsombolyázás“ néven ismernek a magyar gazdák. 1896-ban a földmivelésügyi minisztérium meghívta az állattenyésztési felügyelői kar szervezési munkálataihoz. Mint országos tejgazdasági felügyelő sokat tett a magyar szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében, ő indította meg s fejlesztette naggyá a magyar tejszövetkezeti mozgalmat. A földmivelésügyi minisztériumban, később a telepítési és birtokpolitikai, valamint a gazdasági munkásügyek terén működött. Mint gyakorlati gazda, rendkívül sok figyelmet szentelt a vetőmagnemesítés, a mezőgazdasági termékek értékesítése, a tenyészállatkereskedelem fejlesztése kérdéseinek. A minisztériumi szolgálatból történt nyugalombavonulása után tevékenységét az általa alapított különböző vállalatok vezetésének szentelte. Tejtermékek behozatalának vámtételei. A Mezőgazdasági Vámpolitikai Központ most tárgyalja azokat a vámtételeket amelyeket a termelők a tejtermékekre nézve javaslatba hoztak. Eszerint a tej, tejfel és tejszín vámmentes volna, azonban a termelők a tej és tejfel behozatalát megvámoltatni kívánják és pedig kg.-ként 10 koronával. A vaj ezidőszerinti behozatali vámtétele 35 korona, míg a termelők 100 koronában kívánják megállapittatni, így tovább a tehéntúró ezidőszerinti 50, 25 koronában, juhgomolya szintén 50, 20 koronában kívánják megállapíttatni. A liptóitúró és sajt behozatali vámját az eddigi 50 és 60 koronával szemben 100 koronára, lágysajt vámját pedig 120 koronára javasolják felemelni. Tehéntúró és lágysajtok vasúti fuvardíj leszállítása — nem nálunk, hanem ismét csak Németországban. A dresdeni vasút vezérigazgatóság a tehéntúró és lágysajtok, mikép előzőleg már a vas fuvardíj tételére is, a kivételes, mérsékelt 1922 Julius 1 MAGYAR SZALÁMIGYÁR R.-T. készítménye BUDAPEST, X. FÜZÉR U. 37. Vágóüzem Perlesz, Sertésvágó. PERLESZ SERTÉSVÁRÓ BUDAPEST, IX. SERTÉSKÖZ VÁGÓHÍD. Vásárol : Élősertést. Elad: Szalonnát, zsírt, sertéshúst. Gyártelep: Magyar Szalámigyár r.