Tejgazdasági Szemle, 1938 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1938-09-30 / 18. szám

218 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1938. szeptember 30. Ezek szerint a két legnagyobb fogyasztó ország vajbehozatala itt tetemes emelkedést mutat. Anglia 5.920.291 cwt. behozatalából Magyarország mindössze 7201 cwt. mennyiséggel szerepel, míg a múlt évben ugyanebben az időszakában 16.470 cwt. mennyiséggel szerepelt. Az angol bevitelben kisebbetlen Ausztrália, Dánia, Svédország, Lettország, Lengyelország, Finnország, Észtország és Litvánia része, emelkedett Újzélandé, a dél­afrikai Unióé, Izlandé, Hollandiáé és Olaszországé. A németországi vasbehozatal tetemes emelkedése azt mutatja, hogy az 1937. első fél­évével szemben a Dániából behozott mennyiség közel 20°/%-kal emel­kedett, a lettországé mintegy 40%-kal, a hollandiai 22%-kal, a svéd­országi 30%-kal és a magyar vajkivitel is több mint 10%­-kal. Új a németországi vajbehozatalban Újzéland, amely nem sokkal kevesebb vajat szállított Németországba ez évben, mint Magyarország. Ami a sajtforgalom alakulását illeti, érdekes lehet ezekbe is be­pillantanunk. A sajtkivitel tonnákban volt: 1937, 1938. Hollandia (5 hónap alatt) ..................................... 24.055 24.010 Olaszország (5 hónap alatti..................................... 10.037 9.138 Svájc (6 hónap alatt) ................................................ 7.549 10.068 Finnország (5 hónap alatt)..................................... 2.400 2.418 Újzéland (3 hónap alatt).......................................... 26.607 A sajtbehozatalra szoruló országok forgalma tonnákban ,a követ­kező volt: 1937. 1938. Anglia (5 hónap alatt) .......................................... 57.023 55.770 Németország (5 hónap alatt)..................................... 13.105 13.504 Egyesült Államok (4 hónap alatt)........................... 9.724 7.482 Ezek az adatok általában a sajtkivitel és behozatal csaknem egy­forma irányát mutatják és változások itt még egyes hónaponként sem olyan nagyok, mint a vajnál. Érdekes lehet a tejtermékek árának alakulását is ebből a jelen­tésből figyelemmel kísérni. A múlt évi jelentéssel szemben változat­lan volt a vajár Magyarországon, Csehországban, Németországban és Svájcban. Emelkedett a vajár Franciaországban 15.07 frankról kg-ként 19.76 frankra, Norvégiában, Svédországban és Dániában is, ahol 1.95 koronáról 2.18 koronára emelkedett. Londonban a dán vaj 114.6 shil­lingről cwt.-ként 123.6 shillingre emelkedett. Ezekkel szemben csök­kent a vaj ára Milanóban 14 líráról 10.87 lírára, Hollandiában 1.47 forintról 1.36 frintra, Belgiumban 21.16 frankról 19.81 frankra és az Egyesült Államokban 30.8 centről libránként 25.23 centre. A sajtáraknál azt látjuk, hogy Franciaország kivételével, ahol a frankokban kifejlődött nagy áremelkedés kétségtelenül a frank érték­­csökkenésének következménye, a sajtárak a legtöbb helyen változat­lanok, vagy csak kis változást mutatnak. Változatlan sajtárak voltak Olaszországban, Németországban, Svájcban, Angliában és az Egyesült Államokban. Dániában emelkedtek a sajtárak és emelkedtek Hollan­diában is, mintegy 10°/o-kal, Belgiumban pedig 15%­-kal. Ezeknek az adatoknak megismerése érdekes lehet a mi tejgazdaságunknak szem­pontjából is. A német tej- és zsírtermelés és forgalom gyökeres szabályozása. A német birodalmi parasztvezér ez évi augusztus 20.-i kerettel adta ki rendeletét a tejgazdasági és zsírgazdasági szövetségnek és ezeknek a szövetségeknek csúcsszervezetét alkotó „Hauptvereinigung“ szabály­zatainak tárgyában. Ehhez a szervezethez tartoznak: A­­mint terme­lők: 1. tejet termelő üzemek, 2. olajos növényeket és olajos magvakat termelő üzemek; B) mint feldolgozók: 1. tejet feldolgozó, illetőleg tej­termékeket előállító üzemek, 2. zsiradékelőállító üzemek, (zsírolvasz­tók, hentesek, olajmalmok, olajtisztítók, margarin- és növényzsír­gyárak) és egyéb állati vagy növény olajokat és zsírokat előállító üzemek, C) mint elosztók: 1. tejet és tejtermékeket szétosztó üzemek, 2. olajos növényeket, olajos magvakat, állati vagy növényi olajokat és zsírokat elosztó­ üzemek. A most közzétett szabályzat szerint az intézkedési jog az el­nököt illeti meg és az igazgatóság leginkább csak tanácsadó szerve­zet. Az elnök hatáskörébe tartozik: 1. a tejnek és zsiradékoknak ter­melésére, nyilvántartására, elhelyezésére és szállítására vonatkozó in­tézkedések megtétele; 2. az ezen a téren szükséges kísérletek támoga­tása; 3. a szervezethez tartozó­ üzemek gazdaságos munkájának elő­mozdítása és gazdasági versenyének szabályozása; 4. a csomagolás, minőségmegjelölés és minőségfeltételek tekintetében szükséges szabá­lyok megállapítása; 5. az üzemeknek kötelezése szállításra, átvételre és raktározásra; 6. az üzemek munkater­méjének és kihasználási fo­kának megállapítása, valamint az elosztással foglalkozó üzemek által forgalomba hozható mennyiségek megállapítása a forgalom szabályo­zásáról; 7. gazdaságilag haszontalan üzemek időleges, így tartós le­állítása; 8. az üzemi tevékenység növelésének engedélyhez kötése; 9. közgazdaságilag indokolt árak és árspanningok előírása; 10. kiegyen­lítő hozzájárulások megállapítása; 11. a szervezet fenntartásához szük­séges költséghozzájárulás kivetése. Érdekesnek tartjuk a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseknek közlését, melyek ezeket mondják: „1. Ha a piacszabályozás keresztül­vitelénél valamely üzemet gazdaságilag erősen károsítanak, az üzem tulajdonosának megfelelő kártalanításra van igénye. Kártalanítást igé­nyelhet valamely üzem bérbeadója is. 2. Súlyos gazdasági károso­dásnak mondható rendszeresen az, ha egy üzemet egészen, vagy rész­ben elállítanak, vagy továbbvezetését lehetetlenné teszik, vagy veszé­lyeztetik. 3. Nem áll fenn kártalanításra igény azok után a gazdasági hátrányok után, amelyek az árak, árspanningok, vagy az üzem munka­­teremjének vagy kihasználásának megállapításából állanak elő. Nem érvényesíthető kártalanítás olyan tejüzemek részéről, még ha korlá­tozták, vagy leállították is az üzemet, melyek 1931. április 1.-e után kezdték meg működésüket és nincs kártalanítás akkor sem, hogy ha az illető üzem a gazdaságossággal ellenkező, ha megbízhatatlan ke­zelés alatt volt. Az egyes szövetségek által a fentiek tekintetében hozott határo­zatot a szövetségek csúcsszervezetéhez, a Hauptvereinigung-hoz lehet megfellebeezni. összesen 19 ilyen szövetség alakul meg Németország különböző részeiben, a régi Ausztriát kivéve és a birodalmi paraszt­vezetőnek ez a rendelete 1938. október 1.-én lép életbe. TÖRS ANTAL: „Tejgazdasági Áru és Kereskedelmi Ismere­tek“ c. könyve kapható lapunk kiadóhivatalában. Ára: 2.40 P. ................................................................................................................................... „F­i­x00 kannatömite valamint palackzáró l­e­m­e­se nyomással és nyomás nélkül a legolcsóbban és a legjobb fei­vitelben k­aphatók. (ezelőtt: FLEISCHHACKER és TÁRSAI.) GAL1TZENSTE1N H. R. T. ÉGNÉL,BUDAPEST, VI., DESSEWFFY-U. 18-20. j TELEFON: 1-217-50 és 1-217-59 TELEFON: 1-217-50 és 1-217-59.

Next