Természet és Társadalom, 1954 (113. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9. szám
ma a szovjet nemesítők, köztük a világhírű Ramonyban. Többi kulturnavedyeinkhez viszonyítva az egyes cukorrépafajták közötti különbség olyan csekély, hogy gyakran a szakember is csak a minőség és a termés figyelembevételével különböztetheti meg az egyes fajtákat. A külföldi cukorrépafajtákat a nemesítők általaiban az alábbiak szerint csoportosítják: Nagyon cukordús ZZ (sehr zuckerreich), Cukordús Z (zukkerreich), Normál N (normal), Bőtermő E (ertragreich). Hazánkban 1892-ben történt az első komoly lépés a cukorrépa-nemesítés felé. Károly Rezső magyaróvári gazdasági tanársegédet — Cserháti Sándor javaslatára — külföldi tanulmányútra küldték. 1896- ban ugyancsak a cukorrépa kérdésében Rázsó Imre járt külföldön. Beszámolóik alapján több magán- és cukorgyári gazdaságban kezdték meg a cukorrépa nemesítését és magtermesztését, így pL Lőkösházán, Csorváson, Szerencsen, Botfalun, Mezőhegyesen, Bánkúton stb. Az első magyar cukorrépafajtát Baross László, a híres Bánkúti búza nemesítője állította elő és Bánkúti cukorrépa néven forgalmazta. Az első világháború után a magyar cukorrépa nemesítés — nem tudván felvenni külfölddel a versenyt — abbamaradt. Hosszú szünet következett. Általában az a vélemény alakult ki, hogy 1. a külföldi cukorrépafajtái hazánkban megfelelőek, 2. lemaradtunk mi már arról, hogy felvegyük a versenyt a több mint 100 éves múlttal rendelkező, nagy és tőkeerős külföldi nemesítő üzemekkel. A maradandó sikerekhez vezető magyar cukorrépanemesítést Sedlmayr Kurt 1930-4311 Sopronhorpácson indította meg. Nemesített fajtái (BETA K-91; BETA C-242/53; BETA Y-19; BETA C-242/D) az egész országban elterjedtek, sőt külföldön is jól ismerik a BETA cukorrépafajtákat. A takarmányrépanemesítés története Takarmányrépa nemesítésével főleg Németországban, Franciaországban, Dániában, Hollandiában és Svédországban foglalkoztak. Nagy formagazdagsága révén számos fajta született. Hazánkban Abaszéplakon már 1902-ben — Eckendorf, Obendorfi, Vörösolajbogyó és Mammut alapanyagból — megindult a takarmányrépa nemesítése. Ezt a munkát számos növénynemesítő gazdaság folytatta. Különösen amonori, bábolnai, mezőhegyesi, eszterházai, valamint a Mauthner-féle telepiek végeztek eredményes nemesítő, illetve fajtafenntartó munkát Hosszú évtizedek alatt több igen értékes tájfajta is kialakult. A takarmányrépafajtákat gyökéralak és szín szerint osztályozzuk. Az egyes csoportokba nagyon különböző termőképességű és minőségű fajták tartoznak. A csoportmegjelöléseik tehát egyedül nem adják ki képét a fajta teljesítőképességének. Takarmánycukorrépák: A gyökér többé-kevésbbé cukorrépa alakú, földben ülő, nehezen szedhető, a földből általában 1/4—1/5 rész áll ki. Szárazanyagtartalmuk magas, színük többféle lehet. Buckó-alakúak. Hirtelen szélesedő, majd ismét keskenyedő, közel gömbalakú répa. Kb. 1/3—1/4 része áll ki a földiből. Hazai fajtáink közül csak a Bödökhárti tartozik ebbe a csoportba. Olajbogyó-alakúak. A répa harmadában erősebben kiszélesedik, majd lefelé állandó átmenettel keskenyedik, gyökértermése és szárazanyagtartalma közepies. Henger-alakúak. A gyökér többékevésbbé henger-alakú, viszonylag kis gyökérfejjel. A hengeralak közepén néha kissé befűződött (Ecscendorfi típusok). A gyökér 1/2—3/4 részben áll ki a földből. Karó-alakúak. Gyökerük kb. 2/3 részben áll ki a földből, hosszú, vaskos, lefelé keskenyedő. Ásó nélkül könnyen szedhető. Fehérszarv-alakúak. Keskeny, hosszú, hegyes végű répa, többszöri szabálytalan elcsavarodással. Ebbe a csoportba hazai viszonyaink között értékes fajták nem tartoznak Golyó-, vagy gömb alakúak. A gyökér gömbhöz hasonló, esetleg két vége felé kissé megnyúlt, hengeres vagy lapított. A répa nagyobb része (3/4—4/5 rész) kiáll a földből. Több céklarépa is ebbe a csoportba tartozik. Tányér alakú. Hirtelen szélesedő és hirtelen keskenyedő alakú, teljesen a föld felett ülő répa. Ebbe a csoportba inkább céklarépafajták tartoznak. Hazánkban jelenleg a Sopronhorpácsi, Fertődi és Karcagi Kísérleti Gazdaságokban folyik a takarmányrépa nemesítése. A bábolnai sárga henger-takarmányrépa Az államilag törzskönyvezett Rózsaszínű Beta takarmányrépa. 1953-ban a Bánkúti Kísérleti Gazdaságban 20 kh átlagában 1100 mázsás termést adott kiként hazai cukorrépafajtáink: a Beta C—242/53, a Beta K—91 (középen) és a Beta V—19. Mindhárom fajta dr. Sedlmayr Kurt kétszeres Kossuth-díjas akadémikus nemesítvénye