Természet és Társadalom, 1954 (113. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-01 / 9. szám

­ma a szovjet nemes­ítők, köztük a vi­lághírű Ramonyban. Többi kulturnaved­yeinkhez viszo­nyítva az egyes cukorrépafajták kö­zötti különbség olyan csekély, hogy gyakran a szakember is csak a mi­nőség és a termés figyelembevételé­vel különböztetheti meg az egyes fajtákat. A külföldi cukorrépafajtákat a ne­­mesítők általaiban az alábbiak sze­rint csoportosítják: Nagyon cukordús ZZ (sehr zucker­reich), Cukordús Z (zukkerreich), Normál N (normal), Bőtermő E (ertragreich). Hazánkban 1892-b­en történt az első komoly lépés a cukorrépa-neme­sítés felé. Károly Rezső magyar­óvári gazdasági tanársegédet — Cserháti Sándor javaslatára — kül­földi tanulmányútra küldték. 1896- ban ugyancsak a cukorrépa kérdésé­ben Ráz­só Imre járt külföldön. Be­számolóik alapján több magán- és cukorgyári gazdaságban kezdték meg a cukorrépa nemesítését és magtermesztését, így pL Lőköshá­­zán, Csorváson, Szerencsen, Botfa­lun, Mezőhegyesen, Bánkúton stb. Az első magyar cukorrépafajtát Baross László, a híres Bánkú­ti búza neme­­sítője állította elő és­­ Bánkúti cu­korrépa­ néven forgalmazta. Az első világháború után a magyar cukor­répa nemesítés — nem tudván­ fel­venni külfölddel a versenyt — abba­maradt. Hosszú szünet következett. Álta­lában az a vélemény alakult ki, hogy 1. a külföldi cukorrépafajtái­ ha­zánkban megfelelőek, 2. lemaradtunk mi már arról, hogy felvegyük a versenyt a több mint 100 éves múlttal rendelkező, nagy és tőkeerős külföldi nemesítő üze­mekkel. A maradandó sikerekhez vezető magyar cukorrépanemesítést Sedl­mayr Kurt 1930-4­311 Sopronhorpá­­cson indította meg. Nemesített faj­tái (BETA K-91; BETA C-242/53; BETA Y-19;­ BETA C-242/D) az egész országban elterjedtek, sőt kül­földön is jól ismerik a BETA cu­­korrépafajtákat. A takarmányrépanemesítés története Takarmányrépa nemesítésével fő­leg Németországban, Franciaország­ban, Dániában, Hollandiában és Svédországban foglalkoztak. Nagy formagazdagsága révén számos fajta született. Hazánkban Abaszéplakon már 1902-ben — Eckendorf, Obendorfi, Vörösolajbogyó és Mammut alap­anyagból — megindult a takarmány­répa nemesítése. Ezt a munkát szá­mos növénynemesítő gazdaság foly­tatta. Különösen a­­monori, bábol­nai, mezőhegyesi, esz­terházai, vala­mint a Mauthner-féle telepiek végez­tek eredményes nemesítő, illetve fajtafenntartó munkát Hosszú évti­zedek alatt több igen értékes táj­fajta is kialakult. A takarmányrépafajtákat gyökér­alak és szín szerint osztályozzuk. Az egyes csoportokba nagyon különböző termőképességű és minőségű fajták tartoznak. A csoportmegjelöléseik te­hát egyedül nem adják ki képét a fajta teljesítőképességének. Takarmánycukorrépák: A gyökér többé-kevésbbé cu­korrépa alakú, föld­ben ülő, nehezen szedhető, a föld­ből általában 1/4—1/5 rész áll ki. Szárazanyagtartalmuk magas, szí­nük többféle lehet. Buckó-alakúak. Hirtelen szélesedő, majd ismét keskenyedő, közel gömb­alakú répa. Kb. 1/3—1/4 része áll ki a földiből. Hazai fajtáink közül csak a Bödök­hárti tartozik ebbe a csoportba. Olajbogyó-alakúak. A répa har­madában erősebben kiszélesedik, majd lefelé állandó átmenettel kes­­kenyedik, gyökérte­rmése és száraz­­anyagtartalma közepies. Henger-alakúak. A gyökér többé­­kevésbbé henger-alakú, viszonylag kis gyökérfejjel. A henger­­alak kö­zepén néha kissé befűződött (Ecscen­­dorfi típusok). A gyökér 1/2—3/4 részben áll ki a földből. Karó-alakúak. Gyökerük kb. 2/3 részben áll ki a föld­ből, hosszú, vaskos, lefelé keskenyedő. Ásó nél­kül könnyen szedhető. Fehérszarv-alakúak. Keskeny, hosszú, hegyes végű répa, többszöri szabálytalan elcsavarodással. Ebbe a csoportba hazai viszonyaink között értékes fajták nem tartoznak Golyó-, vagy gömb­ alakúak. A gyökér gömbhöz hasonló, esetleg két vége felé kissé megnyúlt, hengeres vagy lapított. A répa nagyobb része (3/4—4/5 rész) kiáll a földből. Több céklarépa is ebbe a csoportba tar­tozik. Tányér­ alakú. Hirtelen szélesedő és hirtelen keskenyedő alakú, telje­sen a föld felett ülő répa. Ebbe a csoportba inkább céklarépafajták tartoznak. Hazánkban jelenleg a Sopronhor­­p­ácsi, Fertődi és Karcagi Kísérleti Gazdaságokban folyik a takarmány­­répa nemesítése. A bábolnai sárga henger-takarmányrépa Az államilag törzskönyvezett Rózsaszínű Beta takarmányrépa. 1953-ban a Bánkúti Kísérleti Gazdaságban 20 kh átlagában 1100 mázsás termést adott ki­­ként hazai cukorrépafajtáink: a Beta C—242/53, a Beta K—91 (középen) és a Beta V—19. Mindhárom fajta dr. Sedlmayr Kurt kétszeres Kossuth-díjas akadémikus nemesítvénye

Next