Természet és Társadalom, 1955 (114. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-01 / 9. szám

Katódikus sterilizáló műtőkések számára A sebészeti acéleszközök hatásos sterilizálását tudvalevőleg forró víz­ben való kifőzéssel végzik. Igen édes késeknél azonban ez az eljárás ve­szélyezteti a kés vékony élét. Így a szemészeti műtőkések érzékeny élén, a tapasztalat szerint, már néhány per­cig tartó forralás után rozsdásodás okozta csorbákat fedezhetünk fel. En­nek az az o­ka, hogy a vas-ionok moz­gása a nedves hőhatásra gyorsul, és ezzel a vas elektrokémiai oldódásra való hajlamossága növekszik. Vasszerkezetek rozsdásodásának megakadályozására már hosszabb idő óta alkalmazzák az ún. katódikus el­járást, mely azon a megfigyelésen alapszik, hogy a rozsdásodás helye mindig elektropozitív. Ennél az el­járásnál a védendő acéltárgyat vil­lamos áramforrás negatív sarkával kötik össze, míg ennek pozitív sar­kához valamely más fémtárgyat kap­csolnak. Ezt az eljárást alkalmazzák legújabban műtőkések sterilizálásá­ra. Ha a kést a leírt módon áram­körbe kapcsoljuk és a sterilizáló fo­lyadékba merítjük, az áram megin­dul és a kés katód-elektronegatív lesz és így azon elektrokémiai rozs­dásodás nem indul meg. A hatás an­nál jobban érvényesül, minél élesebb a kés. Míg közönséges sterilizálásnál az éles műtőkéseken már 15 percig tar­tó sterilizálás után megjelennek a csorbák, addig katódikus eljárással ismételten végzett, négy óráig tartó sterilizálás után is épen maradtak az élek. Az új sterilizáló készülék, melyet a »Journal of the American Medical Association« ismertet, mindössze egy 3 V feszültségű áramforrást — két szárazelemet — igényel, és így keze­lése teljesen veszélytelen. (d. k.) A bolygószerű ködfoltok kora A sok bolygószerű ködfolt közül néhány nem korong-, vagy gyűrű­­alakú, hanem egy magból kiinduló spirális ágakból áll. Gurzadián szov­jet csillagász legutóbb részletesen tanulmányozta ezeket a különleges ködfoltokat. Eredményei szerint a spirális szerkezet úgy keletkezik, hogy a középponti csillag két átelle­nes pontjából állandóan anyag áram­lik ki. Ezzel kapcsolatos elméleti megfontolásai szerint a spirális boly­gószerű ködfoltok centrális csilla­gainak tengelyforgása rendkívül las­­sú, egy forgás tartama kb. néhány száz év. Freszenkov szerint egy csillag for­gásának gyorsasága egyben korának mértéke, amennyiben a fiatal csilla­gok gyorsabban forognak, mint az idősebbek. Gurzadián eredményei tehát arra utalnak, hogy a bolygószerű ködfol­tok központi csillagai igen régi csil­lagok. Ez­ újabb megerősítése a boly­gószerű ködfoltok kialakulásáról való jelenlegi nézeteknek. B. J. Mi irányítja a rovarok metamorfózisát ? Az emlős állatokban és emberben sok hor­mont ismerünk, amelyek a szervezet növe­kedésére és fejlődésére hatnak. Sok sejt csak specifikus hormonhatásra képes bizonyos funkciókat végezni A Max Planck Intézetben most a — írja • »Naturwissenh­atten« — rovarok metamor­fózisával kapcsolatban a kutatók a hormo­nális szabályozás kérdésével foglalkoztak. Megfigyeléseik szerint a rovarok metamor­fózisában többféle hormon vesz részt. Az agydúc különleges idegsejtjeiben (neuroszek­­réciós sejtek) olyan hormon termelődik (ade­­notrop hormon), amely az előtorban levő mi­rigyre hat, s ez szintén belső elválasztású mirigy, amelyben viszont a prothorax hor­mon termelődik. A prothorax hormon hatá­sára a bábozás során az epidermisz átala­kul és megkeményszik. Azonban a metamor­fózis kapcsán nemcsak ez az egy hormon­­hatás érvényesül. Egy másik mirigypárban a lárva-stádiumot előkészítő hormon képző­dik, mely szintén az epidermiszre fejt ki ha­tást. Ha ez utóbbi hormon hiányzik, bábozó­­dás nem következik be. Kísérletezésképpen lekötötték a rovarok agyát. Ekkor a bábozódás nem fejeződött be, illetőleg nem indult meg, és az epider­miszen nem jöttek létre a jellegzetes elvál­tozások annak jeleként, hogy az adenotrop hormon nem jutott el a prothorax-mirigyhez. Azokban az esetekben, amikor az összes mi­rigyeket eltávolították, a fejlődés egy bizo­nyos fokon megállt. Ha a mirigyeket be­ültették, akkor a bábok tovább fejlődtek. Meg kell jegyezni azonban, hogy a prothorax hormon csak az adenotrop hormon jelenlété­ben fejtette ki hatását. A hormon kémiai szerkezetét is megállapították. Tapasztalati képlete: CsangoO,. Milyen Ió a turulmadár ? Egy erről szóló tanulmánynak a megírása akkor született meg ben­nem, amikor több helyről azt a kér­dést kaptam, hogy a magyar mon­dákban szereplő, úgynevezett turul­madár voltaképpen micsoda, és hogy létezett-e az Attila pajzsán szereplő címermadár mint a bátorság és harc­készség jelképe? Szobrászművészeink és festőink a turulmadarat egy képzeletbeli kese­lyűnek és »griffmadár«-nak képzel­ték és így is alkották meg. Hatalmas karddal a markaiban. Még Herman Ottó, a nagynevű hí­res madártudós is valamilyen kese­lyűnek képzelte a turulmadarat, mert az található a harcnak meze­jén — mint mondotta. Ha ismerte volna a perzsa és mongol feljegyzé­seket a turulról, azaz a thogrulról, akkor más véleménye lett volna. A thogrul még ma is legkedveltebb va­dászmadara a turkesztáni és altaj vidéki madarászoknak. Végre Menz­­bier orosz tudós az 1800-as évek vé­­gefelé leírja a voltaképpeni turul­madár meghatározását. Eszerint a turulmadár egy az Altaj-hegységben élő sólyomfaj, a Falco rusticolus Al­­taiensis Menzbier. A turulmadár te­hát egy sólyom, a turulsólyom. Bástyái Lóránt A tzúkembrió sejtjeinek méretei A XX. század elején elterjedt néze­tek szerint minden állatfaj sejtjeinek mérete állandó. Valamely állatfaj azonos sejtjeinek mérete a mag nagy­sága szerint osztályozható. (A mag és plazma között állandó mennyiségi egyensúly van.) Ez a nézet ma már nem minden esetben helytálló. Szovjet kutatók­­megvizsgálták, hogy a hőmérsékletnek milyen hatása van a sejtek nagyságára. 48 óráig kel­tetett tyúkembriót négy alkalommal 0 C fokra hűtöttek le; négy napon ke­resztül keltetett embriót 0 és 13 C fokra hűtöttek le; nyolcnapos embriót a keltetés során 10 alkalommal 0 C fokra hűtöttek. Az embrió különféle sejtmagjainak nagyságát összehason­lítva a kontroll-állatok hasonló sejt­jeinek magvával azt találták, hogy (a­ gerinchúr kivételével) az összes kezdeményekben az időszakos lehűtés hatására megnövekedtek a sejtma­gok, vagy ami ezzel egyenértékű, nö­vekedtek maguk a sejtek. A sejtma­gok növekedésének oka: az időszakos lehűtés hatására fellépő fokozott anyagcsere. Mindezekből az követke­zik, hogy a tyúkembrióban a sejt n­agysága nem állandó, hanem a kör­nyezet hatására változik.

Next