Textil Ipar, 1929. (2. évfolyam, 1-19. szám)
1929-01-16 / 1. szám
m Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Henyadi-tér 7. sz. Szerkesztőségi ter.: Aut. 282-70. Kiadóhivatali telefon: L. 961-86. Megjelenik havonta kétszer. Előfizetési ár: egész évre 24 P Hirdetés dij: 1 mm. sor 1hasáb szélességben számonkint 30 fill. Postatakarékpénztár 40542 A textilipar és kereskedelem minden ágát felölelő független szaklap. Unabhängiges Fachorgan für sämtliche Zweige ~ der Textilindustrie und des Textilhandels ~ II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LBUDAPEST, 1929. JANUÁR 16. 3TEXTILIPAR Spezialfachblatt für Färbereien, Druckereien, Bleichereien, Appreturanstalten, Maschinenfabriken der Textilindustrie etc. Redaktion und Administration: Budapest, VI. Hunyadi-tér Nr. 7 Tel.: Aut. 282-70. und L. 961-86 Erscheint monatlich zweimal. ~ Bezugspitis pro Jahr 24 Pengő Anzeigepreis 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte —.30 Pengő. Ung. Postsparkassa No. 4C542 Textilexport-Revue der Nachfolgestaaten u. des Balkans. Olvasóinkhoz! Lapunk a textilszakma minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szakembereknek, valamint fiókszerkesztőségeinknek közreműködésével az 1929. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk olvasóink ipari és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1929. évre szóló előfizetési díjat [24 pengős] kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elősegíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel a „TEXTILIPAR“ SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Export A kereskedelmi mérleg passzivitásának kérdése a közgazdasági körök elsősorban megoldandó problémájává lett és az illetékesek és illetéktelenek egész rajának javaslatai döngetik a közgazdasági minisztérium kapuit. Egyelőre az exportintézetek felállítását könyvelhetik el aktívum gyanánt az export terén érdekeltek és aggódva várják, hogy mit és hogyan fog dönteni a kormány a vitába beledobott exportprobléma, tarifába kedvezmények, forgalmiadó visszatérítés, exportkölcsön, hitelbiztosítás, postai tarfacsökkentés és sok más aktuális kérdésben. A textilipart különösen érdeklik az export előmozdításával kapcsolatos tárgyalások, mivel a belföldi piac felvevőképességét számos cikkben a magyar termelés jelenlegi kapacitása olyannyira felülmúlja, hogy az export minden áron való fokozása egyben a hazai textilipar prosperitásának biztosítását is jelentené. A textilipar mai igen nehéz helyzetéért, ami főleg az exporttevékenység minimális voltában leli magyarázatát, sok vonatkozásban maga az ipar, elsősorban pedig egyes mammutvállalatok vezetői a felelősek. Még a legutóbbi hetekben is volt alkalmunk egyik legnagyobb textilkoncernünk vezetőjétől olyan kijelentést hallani, hogy neki az export nem sürgős, nem is fontos, eddig is megélt kiviteli tevékenység nélkül; egyidejűleg azonban a nyilvánosság számára megfújta Lehel kürtjét, hogy belekiáltsa a többi gyár fülébe unalomig ismételt nyilatkozataiban, hogy sürgősen kutassanak exportterületek után, mivel különben nem lesz kint a mai sivár helyzetből. De hogy gyárat exportálnak-e és mennyit, arról elfeledkezett most is nyilatkozni. Az ilyen kétlaki politika igen káros hatású. De még károsabb a sorozatos statisztikáké, amelyek kimutatták, hogy a magyar textilipar, fokozatos fejlődése révén, a belföldi szükséglet milyen százalékát képes fedezni. A szobatudós teoretikusok kimutatásait olvasva, öröm dagasztotta minden jó magyar keblét, hisz a legutóbbi statisztikák már 80 százalékos belföldi ellátásról beszéltek. A gyárak termelési kapacitását véve alapul és az egész magyar termelést értékben és súlyban egy nevezőre hozva, egyben pedig a hitelviszonyok és a fogyasztóképesség fluktuációjának kérdéseit számításon kívül hagyva, a hivatalos statisztikusoknak igazuk volt. Azonban itt a dekonjunktúra a maga rideg valóságában, amely az élet tapasztalataival mutatja a statisztikák ferde igazságainak hamis voltát. Az élet azt mutatja, hogy a statisztikát cikkenként kell elkészíteni, hogy látva lássuk a termelés rendszertelenségét és a szakértelem hiányait. Az élet statisztikája szerint igen sok cikkben, főleg a tömegcikkekben, 200—300°/o-ig aktív a magyar textilipar, számos más cikkben, kivált a finomabb kategóriákban 100°/o-ig passzív. A háború következményei eltolták a gazdasági határokat, széttépték a korábbi kapcsolatokat. A külföldi textilipar sietve használta ki az ipari és kereskedelmi össze-visszaságot, új összeköttetéseket teremtett, speciális helyi igényeknek megfelelő cikkeket kreált és rávetette magát a Balkánra, Egyiptomra, Kisázsiára, Perzsiára, Indiára, Kínára, a délamerikai államokra és Afrikára. Az új olasz textilipar nagy erővel jelent meg a régi szállítók mellett és a japán iparral együtt a legemlítésreméltóbb hódításokat érte el. Ismerünk olasz textilgyárat, nem is a legnagyobbat, amelynek évi exportja meghaladja az összes magyar textilgyárak 32 millió pengővel számított kivitelét. Ebben a versenyben a magyar textilipar nem vett részt. Elzárkózott a maga szűk határai közé, a teoretikusok tanácsára sok gyár túlfejlesztette üzemét, hogy a termelési statisztika a belföldi fogyasztás 1 Ooo/o-áig emelkedhessék. A jó bankár az elhelyezendő tőkék biztonságát a sokfelé való piackozásban látja. Csodák csodája, hogy azok a magyar bankok, amelyek a magyar textiliparban erősen érdekelve vannak, nem alkalmazták saját iparvállalataiknál ezt a gyakorlati igazságot és tűrték, hogy az investált tőkék egyedül a kis magyar piactól várják kamatoztatásukat. Most egy kicsit késő már, de mégsem helyrehozhatatlanok a mulasztások. Sürgősen indítsák meg a gyárak, egyenként, különleges helyzetüknek megfelelően, a propagandát, a számbajöhető exportterületeken, utaztassanak, organizáljanak, költséget nem kímélve tanulmányozzák a jól bevált külföldi gyártási rendszereket. Specializálják a termelést, hogy az előállítási költségek csökkenthetők legyenek és ha esetleg egyes ágazatokban ráfizetés árán is, de exportáljanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a leállított gép többet fogyaszt költségben, méterre átszámítva, mint egy bizonyos százalékú exportveszteség. Ez a veszteség csak átmeneti, mivel az új vevő és az új fogyasztási terület a legértékesebb aktívuma az iparnak. Nem szabad arra várni, hogy az állam adjon mankókat a döcögő export alá, mert ma minden perc helyrehozhatatlan késést jelenthet. Jó. A magyar textilipar pártolásáról és fejlesztéséről írta: Rothauser Mihály, a Rothauser Dénes csipkeszalag- és paszományárugyár rt. ügyvezető igazgatója Elmúlt a magyar hét, volt impozáns felvonulás, voltak ötletes plakátok, filmbemutatások és ezek mind azt szolgálták, hogy a »magyar ipart« elsősorban idehaza ismerje meg a nagyközönség, tanulja megbecsülni, tisztelni és szeretni, hiszen iparunkat csak a nemzet fiai emelhetik azzá, amit méltán megérdemel és amire predesztinálva van. Azonban sajnos, hogy a nagy áldozattal megrendezett propagandahét ma már a feledés homályába merült, senki sem emlékezik rá, szép álom volt csupán és jön a valóság, a felébredés, amely gondolkodóba ejt, amely feltárja a mai helyzetet: minden a múlté! Ez ellen a meg nem s értés ellen kell küzdeni, de ezt a küzdelmet eredményesen csak úgy lehet felvenni, ha a magyar textilipar tényezői szoros együttműködést kezdenek a kereskedelemmel, vagyis azokkal az összekötő kapcsokkal, amelyek a közönséggel közvetlenül érintkeznek. Minden gyermeket elsősorban a szülők nevelnek, csak azután az iskola és legvégül az élet iskolájának tapasztalatai tanítják, hogy be tudjon illeszkedni a társadalom keretei közé. Tekintsük az ipart ennek a gyermeknek, amely már kifejlődött, a gyermekbetegségeken túl van, itt áll nagy kiterjedésével, fedettségével, most már csak arra van szükség, hogy a társadalomban, vagyis a közönség között, a gyártmányainak jó minőségénél fogva kedveltségnek örvendjen és elhelyezésre találjon. Sokat hallottunk és olvastunk különféle tervekről: magyar védjegyekkel lássuk el például a magyar ipari termékeket stb. Ilyen kijelentések hangzottak el élőszóval és a sajtóban, de ezzel szemben az országban előállított jó minőségű árucikkeket mégis kénytelen a gyáripar hamis márkákkal ellátva forgalomba hozni. Ez ugyan végzetes nagy hiba a gyáripar részéről, másrészt azonban a nehéz hely-ezetet mérlegelve, meg kell ezt is értenünk, mivel m ajpar kereskedelem és a vásárló közönség bizonyos százaléka averzióval viseltetik a magyar textilárral szemben. A textiláruk a háború előtt nagyrÉSzt mind külföldről: Angliából, Csehországból, Ndprefelországból és Franciaországból jöttek be. Temfeltüszetes dolog, hogy a külföldi gyárak az expom*^* m’ készült árut a legelsőrangúbb anyagból állították elő, ezt csupán azért jegyeztem meg, mivel ezek az árucikkek jól beváltak és mindenkor a kereskedő és a fogyasztó teljes megelégedését szolgálták. Az angol posztó, a barmeni csipke, a cseh kanavász és francia selyem magyar kéz munkájával és magyar ész irányításával is előállíthatok már, mert semmi boszorkányság sincs abban, hogy ugyanolyan jó minőségű árut állíthassanak elő a magyar gyárak, mint a külföldiek, hiszen ugyanolyan gépekkel, felszereléssel, nyersanyaggal és tudással rendelkeznek már nálunk is, sőt minden önhittség nélkül megállapíthatjuk, hogy a technika fejlettségénél fogva, az újonnan alakult magyar gyárak technikai berendezése sokkal modernebb, gépeik sokkal újabbak és így a termelés is jobb, vagy legalább is olyan jó, mint a külföldi gyáraké. Ha objektívek akarunk lenni, megállapíthatjuk, hogy nem a magyar ipari termékek minőségében van a hiba, hanem az organizáció és propaganda hiánya a bajok okozója. Hogy ezeken a bajokon segítsünk, elsősorban fontos, sőt égetően szükséges, hogy a gyáripar a magyar kereskedelemmel karöltve dolgozzék és az áruk jó minőségéről elsősorban a kereskedőket győzze meg, hogy bátran, minden veszély és kockázat nélkül ajánlhatja a RICHTER GEDEON vegyészeti gyár r.-t. Budapest, X. Cserkész utca 63. Telefon: József 464-69. Hydrogén szuperoxid »/„.os fehérítés! célokra A TEXTILIPARBAN KITŰNŐEN BEVÁLT A SZAB.„NECKAR“ FÉLE VÍZTISZTÍTÁS Kazántáplálásnál folytonos iszapelvezetéssel kombinálva TÖBB MINT 4000 REFERENCIA FOCUS Tüzeléstechnikai és Hőgazdasági R. T., Budapest, V., Vilmos császár ut 32 Tel. aut. 274—30. Textilipari gyárak részéreCHLORAMIN Chemia Magyar Vegyiipari RT. vegytiszta és technikai árut minden mennyiség __ben legolcsóbban szállít. Budapest, III. Bécsi út 96. :: Telefon: Automata 625-83