Textil-Ipar, 1933 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-15 / 1. szám

сг оЗ 33 Budapest, 1933 január 15. VI. évfolyam, 1. szám Nagyszabású fésüsfonógyár létesül Magyarországon A Textil Ipar már hónapokkal ezelőtt megírta, hogy Ausztria legnagyobb gyap­­júfonó konszernje, a báró Rotschild és a báró Guttmannn családok érdekeltségé­hez tartozó Vöslauer Kammgarnspinnerei azzal a tervvel foglalkozik, hogy az egyre növekvő gyapjú fonalszükséglet ellátására­­Magyarországon nagyszabású fésüsfonó­­dát létesít. Az előzetes tárgyalások­­— mint teljesen megbízható forrásból érte­sülünk — eredménnyel végződtek és most már mint pozitívumot közölhetjük, hogy az új magyar fonógyár építkezését és felszerelését március hónapban meg­kezdik és a munkálatokat olyan gyors tempóban fogják folytatni, hogy az új fonóüzem ez év júliusában megkezdheti üzemét. Az új fésüsfonóda Sopronban épül fel. Sopron városával a V­öslauer megbízottai a kérdést minden részletében letárgyal­ták már, a vonatkozó megállapodások alá vannak írva, a kormány a legtöbb kedvezményt az új gyár részére biztosí­totta. A végleges tervek szerint egyelőre 15 ezer orsóval indul meg a gyártás. A fes­tett Kammzugot a Vöslaui fogja szállí­tani az új fonodának továbbfeldolgozás céljából. Az évi termelés 500.000 kilóra fog rúgni. A gyapjúfonal feldolgozóipar, különö­sen pedig a gyapjúszövőgyárak az uj fonoda létesítését a legnagyobb szimpá­tiával fogadják. Ez a szimpátia két tény­beli adatra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a V­öslaui konszern óriási vállalko­zás, amelynek a termelése évenként kb. 5 millió kilóra tehető, a másik ok peddig, hogy az új magyar gyapjúfonóda semmi körülmények között sem fog szövetgyár­tásra berendezkedni és így a magyar gyáraknak nem kell új konkurenciától tartani. Ы ! . 1** h \ «, l j ¡1 lin­aTr­ét Állandó melléklete „ HUcK] Pelelós szerkesztő Szerkesztőség és Kiadóhivatalt Dr RADÓ GÉZA BudapjestYT. Hunyadi tér ZSZ Társszerkesztő: RABÓ BÉLA Teleforv 282-70 és lei-80 Nem igaz az, hogy minden tönkre megy Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Egy tönkrement, öreg keres­kedő írja Önnek ezeket a sorokat azzal a kéréssel, szíveskedjék nekik le. lapjában helyet szorítani, mert úgy érzem, hogy e le­velemben foglalt önvallomás másoknak is önokulásul szolgálhat. Esztendők óta keserű a reggelim, mert a hajnali újságok­ban parlamenti tudósítás számol be elkeseredett képviselői fel­szólalásokról, hogy ebben az országban, főként pedig Budapesten, a kereskedelem és az ipar pusztulásra van ítélve és évek óta nem tudom lenyelni a feketémet, mert azt még koromfeketébbre festi a déli lap vezércikke, amely arról siránkozik, hogy megint legördült örökre egy pesti kereskedés rolója, mert nálunk min­den tönkremegy. Én öt év előtt mentem tönkre. Nagyon csúnya, nagyon fe­kete nap volt, amikor két létrás ember leszedte az elfakult cég­táblát, amely közel negyven éven át dacolt az idők viharával. Ez után a szomorú nap után én is teli tüdővel szívtam magamba a nyilv­ánosság számára szánt Kol-Nidre­ket a kereskedelem pusz­tulásáról, hiszen bennük foglaltattak az én siralmaim is. Egy szép napon azonban csodálatos fordulat állott be. Egész­ségi állapotomban bizonyos változásokat észleltem, amiket öreg háziorvosom a magas korral járó következményeknek tulajdoní­tott és azt javasolta, hogy gyakori szédüléseim ellen úgy véde­­kezhetem, ha többet sétálgatok a szabad levegőn. És elindultam sétálni. A Tabánba. És nem találtam sehol sem az egykori szép Tabánt. Elpusztult. Lebontották. Füstös téglák, mohával benőtt malterhalmazok jelezték csak a helyét. Könny szökött a szemembe. Hát itt minden, minden az enyé­szeté . Még ez is? És mentem kábultan messze, ki, a szabadba. De az út végtelennek tetszett. Egyszerre csak szívdobogva álltam meg egy uj, délibábszerű, csodálatos városrész előtt. Valahol a Ferry Oszkár­ utca tájékán. Uj utcák, uj terek, uj paloták, uj villák, virágos balkonok, gyermekjátszóterek, uj utcanevek, uj szobrok . .. Amikről soha nem hallottam, soha nem olv­astam .. . Tönkrementem. Ráérek sétálni. És séta közben észreveszem, hogy eltűnt Pest régi gázvilágítása. Ellenben megvakulok a vil­lamosreflektorok és Neon-reklámlángok kábító fényétől. A ló­­vasutat sem látom sehol. Égszínkék autóbuszok dudálnak min­denfelé és bennük olyan kényelmes, ruganyos bőrfotelek, ami­lyenek a mi ifjúkorunkban csak vezérigazgatók dolgozószobái­ban voltak. Gummirádlist sem látok, se fiákeres lovakat, ellenben délelőttönként gum­mikerekű repülőgépek berregnek a fejem fö­lött. És látok fényes, új üzleteket, emberáradatokkal teli új áru­palotákat, amiknek azelőtt se hire, se hamva nem volt. A sze­mem előtt mint hangyák zsibongnak a villamosreklámok, ház­tetőkön égő plakátok, hirdetőoszlopokon tengeráradatai az öles falragaszoknak, amelyeken új művészek új gyárak új produktu­mait hirdetik hangzatosan. 67 éves vagyok. Fiam is van. Aki most 41 éves. A fiam huszonegy évvel ezelőtt megszökött a szülői háztól. Nem akart a pult midlé állni. Elment inkább parkettáncosnak. Ma is vala­hol Brazíliában csavarog. Ellenben a napokban találkoztam egy kereskedő kollégámmal. Aki 72 éves. Szomorúan újságolta, hogy az unokája, aki mindössze 24 éves, kikergette az üzletből, ma­gához ragadta az üzletvezetést, áttörette a falakat, új cégtáblá­kat festetett és külföldi tapasztalatai alapján újjászervezte a céget. Nagyapját nem is engedi be a boltba- Apanázst ad neki. Nem akar maradi embert látni az üzletben. Szerkesztő úr, adjon helyet soraimnak, engedje kitenni a lapjába hogy nem igaz az, hogy itt nálunk maiden tönkremegy, ellenben az igazság az, hogy egy új világ keletkezett, új embe­rekkel, uj üzleti elvekkel, akik nem a Tegnapnak, nem is a Mának, nem is a Holnapnak, hanem a Tiz évmulvának élnek és csak az egy igaz, hogy aki nem követi ezt az iramot, az menthetetlenül elpusztul, lezuhan a mélységbe, azt elragadja az örvény, mint engemet... Tisztelettel Sch. J. (Levél a szerkesztőhöz) )*)­­ Kötszövöttáru nagykereskedőből kötöttárugyáros Az utóbbi időben egyre több textil­szakmabeli nagykereskedő cseréli fel a mesterségét a gyárossággal. A jövő fogja megmutatni, hogy helyesen tesznek-e. Most egy újabb szerepcseréről számol­hatunk be. A Weisz és Fabriczki köt­szövöttáru cég megvásárolta a Very-Fine Király­ utcai kötődét. Beszéltünk az új gyárossal, aki elmondta munkatársunk­nak, hogy a Very-Fine üzemét modern gépekkel látják el, a munkatermeket lé­nyegesen megnagyobbítják és gyársze­­rűen fognak divat kötöttárukat és gyer­mek kötött cikkeket gyártani és forga­­lomba hozni. A Weisz és Fabriczki cég­nél ezzel a tranzakcióval kapcsolatban egyelőre semmiféle változás sem lesz, sőt az új kötöttárugyár gyártmányait sem a W­eisz és Fabriczki cég, hanem továbbra is a Very­ Fine hozza piacra. Az üzem technikai vezetőjéül az új tulajdonosok az eddigi társtulajdonost, Hegedűs De­zsőnél szerződtették. N­ 1 Legközelebbi számunkban : MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA Előfizetési ár egy évre 24 pengő Megjelenik havonta kétszer. ~ Hirdetési díj : 1 mm sor 1 hasáb szélességben számonkint 40 fill. Postatakarékpénztár 40542 szám Redaktion und Administration Budapest, VI., Hunyady-tér Nr. 7 Erscheint monatlich zweimal. Anzeigepreis 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte —'40 Pengő. Ung. Postsparkassa No. 40542 1/17t ELSŐ MAGYAR CARTONLEMEZGYÁR RT BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-UT 86. TELEFON: 295-74* О GYÁRI VÉDJEGYО о Gyárt : lextiladjusztáló papirokat egy- és kétszinben (duplex), fek­ete csomagolópapírt. Újabb egyiptomi pamutszállításról tárgyalunk Budapesten tartózkodik Polnauer kon­zul, akinek a közvetítésével az egyiptomi kormány és a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank, mint a magyar pamutfonó­dák megbízottja között tárgyalások in­dultak meg 4—5000 bála egyiptomi pa­mutnak a magyar fonóipar részére való biztosítása céljából. Tekintettel arra, hogy macefonalakban a hazai feldolgozó ipar­nak állandó szükséglete van, magyar részről megvan a hajlandóság a felaján­lott mennyiség átvételére. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint a tár­gyalások eredményes­ befejezése két hé­ten belül várható, nincsenek elvi ellentétek__ mégsem jött létre a nyomókartel­ l hó 10.-én az összes magyar nyomógyárak vezetői Bécsben konferenciára ültek össze, hogy folytassák és esetleg befejezzék azokat a már hónapok óta folyó tárgyalásokat, amelyek a ma­gyar nyomottárupiacon dúló egészen abnormális árharc megszüntetését és a gyártás racionali­­zálását célozzák. .Mint bécsi tudósítónk jelenti, a gyárak értekezletén résztvettek Goldberger Leó, Ágoston Manó és Jossua Richard vezérigazga­tók, továbbá a Magyar Textilfestőgyár elnöke és egyik pesti igazgatója, végül a Wiener Bank­verein két igazgatója a Felmayer-gyár részéről. Az összes elvi ellentéteket sikerült ezen az ér­tekezleten eliminálni, megegyezés azonban még­sem jött létre, mivel a Kartonnyomógyár meg­vétele tekintetében, különösen pedig a Hitel­bank által szabott magas vételárt illetőleg az érdekelteket nem lehetett közös plattformra hozni. OLÁH SÁNDOR HÍMZŐGYÁR berendezkedett perzsautánzatoknak (Krimmer) minden színben és szélességben való gyártására. A cikk igen jól sikerült és főleg a konfekcióipar veszi ruhadísz és gallér célokra, úgyszintén a sapka- és kalap­ipar, valamint a gyermekkelengye készítők. —■— WIRTSCHAFTER FERENC KENDŐGYÁR be­állított 5 kézigépet frottier-áruk gyártására. és WEISS GYAPJÚ KALAP ÉS TOMPGYÁR ALAPITTATOTT 1868-BAN FŐTELEP : III. KER. BÉCSI-UT 100. FIÓK :­­VIII. RAKOCZI-UT 73. EXCELSIOR HARISNYAGYÁR RT BÉKÉSCSABA Nagybani lerakata : BUDAPEST, VU. ROMBACH-U 2­­­­­e­lefon 80-5-45, 80-4-59 FODOR SÁNDOR Budapest, V. Szent István­ tér 3. Üzletvitelemet kiterjesztettem az eddiginél jelentékenyen nagyobb mértékben mindenféle fehéráruk, tarkánszött-, damasztáruk és egyéb cikkek saját kikészítésére Állandó nagy raktár szőnyegekben, ágyterítekben, takarókban stb.

Next