Textil-Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1940-12-31 / 26. szám

<**n. 1940 december 31 Tbctillpar 194t. évi Lira Január 1—12. A kirakat reklámhatása eleven erővel vonzza a vevőt az üz­letbe. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy azok a cikkek fogynak legjob­ban, amelyeket az ötletes rendező a kirakat legfeltűnőbb polcára helyezett. V­izkereszt idején szerpentines, konfet­­tis, lampionos, vidám hangulatot va­rázsolunk az estélyi ruhaanyagok ki­rakatába. Január 13—19. Nem elég a jóindulat. Tervezőkészség, tehetség és mesterség­beli tudás is kell a kirakatrendezéshez. Tudni kell, mit szabad és mit lehet... A téli vadászkirakatba lóden öltönyö­ket, vízmentes cipőket és sportharis­nyákat helyezünk. Január 20—26. Jó kirakat kivívja a reklámeredményt. Megfelelő propa­gandával a visszamaradt, talán nem éppen divatos, de azért a célnak meg­felelő téli cikkek is vevőre találnak. Január 27—31. Vigyázzunk, hogy ne cseréljük el az árjelző cédulákat. Ilyesmi kellemetlen reklamációkra ad­hat okot. — A gyapjú gyermekruhák, pulloverek és egyéb kötött cikkek ki­rakatát játékszerek beállításával élén­kíthetjük. Február 1—9. A kirakat a kereskedő névjegye. Kivonatosan bemutatja, hogy milyen cikkeket tart a cég. Milyen előnyöket tud nyújtani a versenytár­sakkal szemben. A fehéráruk: ágyne­­műek, asztalneműek, törülközők, kony­haruhák a téli kirakat kapós cikkei. Február 10—fő. Figyeljük meg verseny­társaink kirakatait. De nem azért, hogy szolgai módon leutánozzuk, h­a másért nem, talán azért , hogyan ne ren­dezzünk kirakatot... Kötött f­­luzok, sportmellények és egyéb kötöttáruk ki­rakata se legyen túlzsúfolt. Február 17—23. A feliratok legyenek áttekinthetőek a tavaszi női köpeny­anyagok kirakatában. Február 24—28. A tavaszi harisnyák, kesztyűk, nyakkendők kirakata »leve­gős« legyen. Minél kevesebb áru van a kirakatban, anniál jobban érvényesül. Március 1—9. A régimódi drapériákat nem tűri meg az új nyomokon haladó kirakatrendezés. Bántó hatást keltené­nek a vir­ágzó faágas tavaszi divatkel­mék kirakatában. Március 10—12. Különböző magasságú árutartókon jól érvényesülnek a ta­vaszi kalapok. Március 13—17. A modern magyar nem­zeti állam alapját az 1848-as reform­­eszmék teremtették meg a jobbágyság felszabadításával, a közteherviselés, a népképviseleti és miniszteri kormány­­rendszer behozatalával és Erdélynek az anyaországgal való egyesítésével. Március 15-ét, a nemzeti újjáébredés ünnepét látványos kirakattal köszönt­jük. Március 18—29. Áttekinthetően tájékoz­tatjuk a járókelőket, hogy milyen ta­vaszi divatkelmék kaphatók a boltban. Március 80—április 15. A feltámadás ün­nepe verőfényes tavasztváró reménysé­geket ébreszt. A húsvéti kirakat meg­­szokottságába igyekezzünk új színeket keverni. A húsvéti tojások, pihés kis­­csibék és nyulacskák megszokott blikk­­­fangjait esetleg nagyalakú fényképek­kel pótolhatjuk. Április 16—20. Időközönként frissítsük fel a húsvéti kirakatot, h­a hamarjá­ban nincs időnk új cikkeket kitenni, akkor se hagyjunk mindent a régi helyén, változtassunk az elrendezésen, hogy a szemlélők előtt ne váljék a kirakat unalmassá. Április 21—27. Távolítsuk el a kirakat­ból a noé korabeli kirakatbabákat. — Négy-öt ósdi figuránál többet ér egy­két kedves tekintetű modern baba, ame­lyekre a magyar textilgyárak virágos mosóanyagait feltű­zzük. Április 28—május 1­­. Minden áru más­fajta kirakatot kíván. Szardiniás vagy cipőkrémes dobozokat, szappant, zöld­borsót más elgondolással rendezünk, mint detektoros és ötlámpás rádiók sorozatát. A tavaszi ruhák, blúzok, sá­lak könnyed beállítást és friss színhar­móniákat követelnek meg. * Copyright by Textil-Ipar L jsiíg. Lalnapfár [n­jus 12—18. A visszatért Erdélyben szebbnél szebb fürdőhelyek várják az üdülőket. A fenyvesektől koszoruzott hegyek gyöngye, Tusnád, ásványos gyógyforrásaival, a 918 méter magas­ban csillogó csikmegyei Szent Amna­to, a marostordai Szováta sósfürdő és a Székelyföld tündéri nyaralóhelyei­nek tájképei az utazási idénykirakatok hangulatos Mikkfangjai. Május 19—24. Maskarabálba való mu­latság lenne, ha felvonultathatnánk a harminc-negyven év előtti nyakig zárt, a testet teljesen beburkoló, bokáig érő női fürdőruhákat. Nedvesen a testhez tapadva, szeles időben az egészséges szervezetet is próbára tették. Goethe korában a nyárspolgárok kelekótyának híresztelték a tengerben, tavakban vagy folyókban úszkáló embereket. — Mennyivel egészségesebbek korunk könnyen száradó, modern fürdőruhái, amelyeket strandruhákkal, fürdőköpe­nyekkel és sálakkal együtt muta­tunk be. Május 25—június 7. A délibábos róna­­ságban valamikor az volt az ősi szokás, hogy pünkösdkor a környékbeli lovas legények versenyfutásának győztesét kiáltották ki pünkösdi királynak. A pünkösdi kirakatversenyben bizonyára az a textilüzlet lesz a győztes, amely­nek legötletesebb a rendezője. Junius 6—14. Egyszerű kirakat a szép kirakat. A bérmaruhák és fehér mű­­selyemanyagok ünnepélyes hangulatú kirakata se legyen túlzottan díszes. Junius 15—22. Az angol week-end szó annyit jelent, hogy a hét vége. »Week­end ticket« a szombat délután és va­sárnap érvényes mérsékeltáru menet­térti jegy. Angol találmány a vikend. A füstös, rideg városban élő polgár szabadon lélegzik fel, ha szombaton délután és vasárnapon mindennapi ro­botjának kőbörtönéből kiszabadulva, a környékbeli falvacskában vagy kirán­dulóhelyen felüdülhet. A vikend pi­henő volt a magva a német »Kraft durch Freude« és az olasz Dopolavoro mozgalom nemes célkitűzéseinek. A fizetett szabadság és a kereskedelmi alkalmazottak és gyári munkások hét­végi pihenője nálunk is megvalósult. A vikendkirakatban turistasátrak és tárgyak közt kirándulóhe­vi hídban a felszerelési ívekre vezető utak térképei és útjelző­­táblák a tekintetfogók. Június 23—28. A régi jó szegényebb bukszájú embernek leg­alább két öltözete volt. Egy köznapi és egy vasárnapi. A hétköznapiban járt munkába. A hivatalban a tiszt­viselő —­ könyökkimélés okából — fel­húzta fekete klott-könyökvédőjét. (A régi világban állítólag kevesebben to­lakodtak két könyökkel...) A munkás felvette munkaköpenyét. Komoly úri­emberek a vasárnapi kiránduláson hosszú nadrágban, keménygalléros, mandzsettás eleganciával rótták a he­gyeket. A lódenkabátos, szegesbakan­csos turisták szívesen kószáltak a Kár­pátokban. Megmászták a lomnici csú­csot, amelyről csak a hetvenes évek­ben derítették ki, hogy a Gerlachfalvi­­nál alacsonyabb. Ha valaki a hűvös­völgyi villamosra turistafelszerelésben, szegesbukkanccsal szállt fel , a háta mögött vihogtak rajta. A trianoni ka­tasztrófa megtanított bennünket arra, hogy alacsonyabb hegyeinket is meg­becsüljük. A turista kirakatban sport- és síruhákat, rövidujju sportingeket, könnyű nyári fehérneműeket helye­zünk el. V./kV*BLt .ROCM«1 “ff Щ шжа FILTEX IGAZGATÓSÁG ÉS ELADÁSI RAKTÁR: BUDAPEST, V. SZENT ISTVÁN­ TÉR 15

Next