Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-01-08 / 1. szám
z? Budapest, 1943 Január 8. XVI. évfolyam 1. szám Női és gyermek fehérnemű és gyermekruha különlegességek nagybani készítése legfinomabb kivitelben ELITE EHÉRNEMŰIPAR Budapest, XIV. Izsó utca 5 Tetetőn: 227-117, 224-023, 427-017 ÁLLANDÓ ROVATAI! „A DETAILISTA“ „A KIRAKAT“ „A KÖTSZÖVO“ „TEXTiL-INDUSTRIE ZEITUNG“ „MÉLYNYOMÁSOS KÉPES SZIM“ Előfizetési ár az Országos Magyar Sajtókamara 742/1942. számú engedélye alapján egy évre 46 pengő. — Hirdetési díj: 1 milliméter sor 65 milliméteres hasáb szélességben 60 fillér. Az összes textilgyárak megkapták az érdekképviseletek értesítését, amelynek értelmében 1943 január20-ig bezárólag a kender-, len-, gyapjú-, pamut-, selyem- és műselyemszövőipari, továbbá a kötő- és hurkolóipari vállalatoknak be kell jelenteniük 1942. évi termelési adataikat (m-ben), továbbá a pengőöszszegben elért forgalmukat. A ki nem jelölt textilkereskedők iparigazolványait Budapesten — a polgármester utasítására — a kerületi elöljáróságok felülvizsgálják és a tényleges helyzetnek megfelelően záradékolják. Az iparigazolványokra konkrét esetben rávezetik, hogy a textilkor."? Védő, az újabb rendelkezések értelmében, bizonyos cikkekkel való kereskedésre már nem jogosult. Egyidejűleg a szmleges iparűzés visszásságait felderítve, eljárást indítanak a strohmannok ellen. — Az üzlethelyiségek igénybevételére vonatkozólag kiadott rendelet szerint azon kereskedőknek, akiket kötött forgalmú áruk árusítására nem jelöltek ki, — amennyiben forgalmuk ennek következtében a sookal csökkent,— üzlethelyiségét igénybevehetik. Az elsőfokú iparhatóság az általa kijelölt személy részére való bérbeadására szólíthatja fel a bérbeadót. A forgalomcsökkenés meghatározásánál a ki nem jelölés időpontjától visszafelé számított egyévi üzleti forgalmat az időközbeni árváltozások ügyelembevételével hasonlítják össze a ki nem jelölés időpontját követő üzleti év forgalmával. A műszál gyűrődése és összeugrása A műszál a pamuthoz hasonlóan gyűrődik, noha nem annyira, mint a len. A gyűrődést a megfelelő kötésmód megválasztásával ellensúlyozzák, egyébként a mintázás vagy a szövet nyomtatása következtében nem is látszik annyira. Teljesen kiküszöbölik a gyűrődést a festés utáni vegyi utánkezeléssel. A nyírott gyapjúval keverve is csökkentik a műszál gyűrődésre való hajlamát. Ruházati cikkek és fehérneműek öszszeugrását helytelenül hozzák kapcsolatba a textilnyersanyaggal. A gyapjú, a selyem, a pamut vagy a len éppen úgy összeugorhat, akár a műszál. Ennek a kellemetlen jelenségnek a textilia fonásánál, szövésénél vagy burkolásánál történt tlnyújtás az indítóoka. Ilyen túlnyújtások az első mosásnál kiegyenlítődnek, vagyis a szálas anyag eredeti hosszúságára ugrik össze — és így a ruházati cikk rövidebb és szűkebb lesz. Ez tehát nem a nyersanyag — hanem a feldolgozás hibája, amely a nyersanyag tulajdonságainak figyelmen kívül hagyásával magyarázható. A feldolgozónak tekintetbe kell venni a nyersanyagnak ezt a tulajdonságát és az eddig gyapjúból, pamutból vagy lenből készített cikkeket nem állíthatja elő gyártási berendezésének minden átalakítása nélkül műszálból. Az összeugrást a műszál debürálásával vagy szanforizálásával is kiküszöbölhetjük. A magyar kirakatrendezés színvonalának emelése érdekében a Textil-Ipar Újság — évek hosszú sora óta — ismételten síkraszállt. Lapunk »Kirakat« rovata, a gyakorlati tanácsok hozzáfűzésével, felvonultatta a legszebb magyar textilkirakatokat. A főváros és a vidék legkiválóbb kirakatrendezőinek kirakatképei sorozatosan jelentek meg hasábjainkon. Az iparművészeti tudást, jóizlést és szakmabeli tájékozottságot megkövetelő kirakatrendezés legjobb művelői évekkel ezelőtt tömörültek a Magyar Kirakatrendezők Egyesületében, amelynek élén a Textil-Ipar Újság agilis munkatársa, Orel Géza dr. kir. főigazgató, továbbá Mohrlüder Vilmos és Csoó János, a neves iparművész-kirakattervezők állanak. A textilkereskedelem már eddig is igen sok kirakatrendezőt foglalkoztatott. A kirakatrendezők érdekképviselete a Kereskedelmi és Iparkamara útján lépéseket tett az iránt, hogy a különleges ismereteket igénylő kirakatrendezői foglalkozást tanfolyam elvégzéséhez és sikeres vizsga letételének előfeltételéhez, illetve képesítéshez kössék. Remélhető, hogy ez a probléma, a textilkereskedelem érdekeinek megfelelően mihamarább megoldást fog nyerni, de természetesen oly módon, hogy a rendezés csak a hivatásos kirakatrendezőket érinti majd, míg a kereskedő és állandó alkalmazottja továbbra is — minden külső beavatkozástól mentesen — a saját üzleti kirakatait ugyanúgy dekorálhatja, mint eddig. A Richards Híradó érdekesen számol be 1942 eseményeiről. Az ízlésesen összeállított album a munkások egészségügyét felölelő legfontosabb problémákat is tárgyalja. Ismert nevű szakorvosok és tanárok írtak a Richards Híradó számára eredeti cikkeket. Különösen figyelemreméltó, hogy a Richardsgyár milyen nagyvonalúan szervezte meg munkásjóléti intézményeit. Az ügyvezetőség messzemenő áldozatkészséggel tette lehetővé, hogy az élelmiszerakció keretében az amúgy is előnyösen, vagontételekben beszerzett burgonyát, babot, almát, szilvát, hagymát, paprikát, zöldbabot, zöldséget, húsárut stb. féláron oszják ki a lakások között. A szociális bp./.menvj. között fontos szerepe van a bajtársi szolgálatnak, amely hadiözvegy- és árvaalapot létesített. Gondoskodik a hadiárvák gondozásáról. Bevonulási segélyeket folyósít. Megszervezte az első segélytanfolyamokat és Vöröskereszt-szolgálatot. Téliholmit juttat hősiesen harcoló honvédeinknek és hathatósan támogatja a hadbavonultak hozzátartozóit.* A Kormányzó Úr őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére dr. Bathó László miniszteri osztálytanácsos sajtóelőadói címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkár a sajtóelőadót miniszteri osztálytanácsos sajtóelőadóvá nevezte ki. Dr. Bathó László a sajtójognak egyik legkiválóbb ismerője, akinek közismerten kitűnő képességeit elismerő kinevezése sajtókörökben osztatlan örömet keltett. A kíméletes mosás propagandáját kitűnően megszervezték a baráti Németbirodalomban. A hetenként megjelenő Sajtótudósító Szolgálat 600 napilapot és folyóiratot lát el bőséges híranyaggal. A rádiószolgálat a Propagandaminisztérium bekapcsolásával folytatólagosan tájékoztatja a rádióhallgató tömegeket. A textilkérdésekről időközönként népszerű cikkeket jelentetnek meg. A német textilanyagokat népszerűsítő vándorkiállításokat rendeznek Elzász, a Szudéta vidék, a Protektorátus, továbbá Danzig és Nyugatporoszország különböző városaiban. Külföldi kiállítások és az iskolák számára felvilágosító reklámanyagot állítanak össze. 40.000 pengőt fordítanak a belügyminiszternek az alispánokhoz és a polgármesterekhez intézett rendelete értelmében a selyemtenyésztés fejlesztésére. Ebből az öszszegből fogják majd megjutalmaznia kiváló eredményt felmutató selyemtenyésztőket. Telefonszámaink: 420-771 és 420-772 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Hunyadi tér 7. sz. Postatakarékpénztári csekkszja szám 40.542. MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEM !