Textil Ipar, 1944. (17. évfolyam, 1-15. szám)
1944-01-14 / 1. szám
Haffner Hámory Andor, a Textilközpont igazgatója, saját kérelmére távozott állásából. Nevéhez fűződik a Textilközpont organizációjának kiépítése. Haffner Hámory Andor igazgató a Bonus Textilszövő- és Kötőipari Szövetkezetnél helyezkedett el mint ügyvezető igazgató. * Textilmagykereskedői körökben szóbeszéd tárgya, hogy a textilkiskereskedői bevásárlási könyv és ezzel kapcsolatban a pontrendszer bevezetése óta a kereskedők már korántsem hajlandók, mint aminkelőtte, bármilyen textilárut megvásárolni, ami éppen raktáron van, vagy amit a textilnagykereskedő adott esetben értékesíteni óhajt. A textilkiskereskedők ragaszkodnak ahhoz, hogy a részükre biztosított pontok értéke erejéig olyan textilárukat kapjanak, amelyeket a fogyasztóközönség keres, vagyis amelyeknek az eladása nem jár a fogyasztóközönség felé nehézségekkel. A kiskereskedőknek ez a tartózkodása már előreveti árnyékát egy olyan gazdasági rendszernek, amikor a meginduló termelés és az ezzel kapcsolatos árukínálat ismét egészséges versenyviszonyokat teremtenek. Amikor fokozottabban lesz szükség a kereskedelmet értő és a foglalkozásukért rajongó szakemberekre, akik nem egyszerű árueladók lesznek csak, hanem a textilipari termelést tanácsokkal, ötletekkel, nagyértékű előrevásárlásokkal támogató kereskedők. Kereskedők a szó igaz értelmében véve, akikről a klaszszikus közgazdasági tudomány is fenntartás nélkül állapította meg, hogy nélkülözhetetlen tényezői annak a gazdasági rendnek, amelyikben az áru mesterséges injekciók és beavatkozások nélkül a maga természetes útján jut el a termelőtől a fogyasztóig. * A Lenszalma Egyezmény, amelynek megalakulásáról annak idején beszámoltunk és amely mint az Anyaghivatal mellé rendelt szerv működik, legutóbb tartott ügyvezetőségi ülésén Messmer Józsefet, a Budakalászi Textilművek Rt. vezérigazgatóját választotta elnökévé. Az ülésen behatóan foglalkoztak az idei lenszalma gyenge minőségével kapcsolatos kérdésekkel és az ezzel összefüggő ,ár- és exportproblémákkal. * Marczell Ernő dr.-t, az Árhivatal textilosztályának volt főrevizorát a Sepsiszentgyörgyi Textilművek Rt. szerződtette osztályigazgatói minőségben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területén még mindig nem fejeződött be a textilbevásárlási könyvek megtagadása és a pontok sérelmes megállapítása ellen beadott fellebbezések elbírálása. Még közel háromezer kérvény elintézetlen. A lebonyolítás tempóját meggyorsítandó, a Kamara mellett működő Textilkörzeti Bizottság úgy határozott, hogy háromtagú albizottságokban végzik a fellebbezések elbírálását és ily módon igyekeznek az elintézés menetét meggyorsítani. Mint tudvalevő, a Textilbizottság élén dr. Nyulászy Alajos kamarai titkár áll. A Kamara megbízásából tevékenyen közreműködnek a bizottság munkájában: Frank Vilmos, a Textilbizottság adminisztratív vezetője, valamint Pongrácz Kálmán és SchlöglJózsef kamarai előadók. A Nagykereskedők Országos Egyesületét Konkoly Iván, a Textilcsoport elnöke, míg a Kiskereskedők Országos Egyesületét Marcis Gyula elnök képviseli.* A gyapjúértékesítés 1944. évi rendszere az eddigi tárgyalások eredményeképpen nem fog lényegbevágó változást mutatni az elmúlt évi rendelkezésekhez képest. A tárgyalások előreláthatólag néhány napon belül be is fejeződnek, úgyhogy az érdekképviseletekhez intézendő rendelet megjelenése a legközelebbi időre várható.* A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a vidéki kamarák már a legközelebb nagyobb mennyiségű textilanyagot bocsátanak a kárpitosipari ipartestületek rendelkezésére, hogy azokat az egyes kárpitosipari cégek között, a foglalkoztatott munkások számának arányában elosszák. Itt is ugyanazt a rendszert valósítják meg, mint a szabó-, cipész- és kelmefestőiparban, úgyhogy a kárpitosipar, amely az utóbbi időben sokszor panaszkodott a textilanyagok hiánya miatt, rövidesen megfelelő nyersanyagutánpótláshoz fog jutni. * A kenderkikészítés és feldolgozás ügyeivel foglalkozó Textilipari Munkabizottság, amelynek élén tarczali Zombory Gyula igazgató áll, legutóbbi ülésén megállapította, hogy az 1942 november 1-től 1943 október 31-ig terjedő időszakban a kenderkikészítő ipar bokó eltéréssel megvalósította azt a munkaprogramot, amelyet az Anyaghivatal felállított. A Bizottság az 1943 november 1-től 1944 október 31-ig terjedő időre a kenderkikészítéssel kapcsolatban konkrét javaslatot tett az Anyaghivatalnak. Ez a javaslat mindenben magáévá teszi a Rosznövényforgalmi Központ idevonatkozó előterjesztését, amelyről a Munkabizottság gondos vizsgálatok alapján megállapította, hogy az haladéktalanul keresztülvihető. A kenderfonalak 1944. évi felosztására vonatkozólag is konkrét javaslatot tett a Munkabizottság és ezen javaslat alapján történt meg az év első negyedére a kenderfonalak kontingentálása az egyes érdekelt üzemek között. A tárgyalásokat a Munkabizottsággal Göblyös Mihály, Szekeres főmérnök és Kneszely János őrnagy folytatták le. * Az ATEX (Általános Textilbehozatali Iroda) körlevélben értesítette az érdekeltségeket, hogy az ország gazdasági szempontjából fontos áruk behozatalát akkreditívekkel biztosíthatja. Tárgyalások vannak folyamatban, hogy az akkreditívbiztosítás automatikusan milyen textilcikkekre terjedjen ki. Bornemisza Géza iparügyi miniszter legutóbbi költségvetési beszédében elégtétellel állapította meg, hogy a magyar textilgyárak igen nagy eredménnyel rendezkedtek be kotonin gyártására. 1943- ban százszázalékban elértük a gyártási tervezet mennyiségi és minőségi előirányzatát és 1944-re a Rostnövényforgalmi Központ máris biztosította a feldolgozásra kerülő nyersanyagot, pontosan megállapítva az egyes gyárak kontingenseit.* A textilkészáruk behozatala németországi és svájci viszonylatban rendes keretek között bonyolódik le. Svájc rendszeresen szállítja a svájci-magyar kereskedelmi megállapodás keretében biztosított kontingenseket és német ajánlatok is változatlanul érkeznek a nagyobb importcégekhez. Feltűnő, hogy az importárak, főleg német relációban, igen magasak. Lényegesen magasabbak, mint a magyar textilipari termelésben kialakult eladási árak.* A magyar textilipar elégtétellel állapíthatja meg, hogy a kormány népruházati akcióját majdnem teljes egészében sikerült lebonyolítani. Eleinte a nyersanyag biztosítása rendkívüli nehézségeket okozott, amire a gyárak több izben rá is mutattak, de ennek ellenére a legnagyon rendben, szinte százszázalékos mennyiségi és minőségi teljesítőképességgel eleget tett az ipar a kormányzat kívánalmainak és előírásainak. Igen nagy mennyiségről volt szó, ami a mai helyzetben annál inkább elismerést érdemel, mivel az ipar még a polgári szükséglet ellátása tekintetében is eleget tett kötelezettségének és a rendkívül élénk karácsonyi forgalmat is minden fennakadás nélkül lebonyolította. A Gyáriparosok Országos Szövetsége és a honvédelmi minisztérium sorozatos tárgyalásokon vitatták meg a közszállítási feltételek korszerűsítésének kérdéseit. Elsősorban arról volt szó, hogy a 40.900. számú rendelet iparvédő tendenciáját összhangba hozzák az ipar jogos érdekeivel, különösképpen az árkülönbözetek érvényesítése tekintetében, hogy az ipar gyorsan, hatékonyan és utólagosan hozzájusson az őt megillető felárakhoz. A textilipart ezeken a tárgyalásokon Dischka Győző dr., Komarniczky Román és Kozmucza Pál képviselték. * Szabó-Jilek Jenő miniszteri osztályfőnököt, a közellátásügyi minisztérium VI. főosztályának vezetőjét, aki huzamosabb idő óta intézte a minisztérium textilosztályát és így a Textilközpont is közvetlen irányítása alá tartozott, a közellátási minisztérium XV. főosztályának vezetésével bízták meg. * . Hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy újabban a textilnagykereskedői revízió kapcsán milyen budapesti és vidéki cégektől vonták vissza a kijelölést. Ezek a cégek a következők: Tescher Simon, Budapest, V., Erzsébet-tér 14; Kovácsné Medgyessy Magdolna, Budapest, VI., Paulay Ede-utca 3; Klamár József, Budapest, VI., Paulay Ede-utca 12; Péterffy Ferenc, Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 8; Kólya József, Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 42; Schlager Jenő, Budapest, VI., Vilmos császár-ut 19/a; Mandel Gusztáv, Budapest, V., Wekerle Sándor-utca 5; Cser Béla, Kaposvár; Gémes József, Pápa; Simon Márta, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 27/b, visszaadta textilnagykereskedői jogosultságát. * A Kormányzó Ur dr. Sipos Sándor m. kir. kormányfőtanácsos, egyetemi magántanárt, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos munkatársát a Nemzetvédelmi kereszttel tüntette ki. SZEMENYEI ISTVÁN HARISNYA ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR Budapest, XIII. Agyag utca 3 Telefon: 293-181 Gyárt. Férfizoknikat, babakelengyéket, női- és férfi pullovereket Különböző jó állapotban lévő Pamutszövőgépek, Előkészitőgépek, Kikészitőgépek, Bolyhozógépek , ELADOK Venni szándékozók leveleit ,,Jóvétel“ jeligére kérjük a kiadóba FEHÉRNEMŰI FAR BUDAPEST, XIV. IZSÓ UTCA 5 MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN