Többtermelés, 1947 (1. évfolyam, 1. szám)
1947-02-01 / 1. szám
TÖBBTERMELÉS AZ IPARI TERMELÉSI TANÁCS LAPJA A MAGYAR TECHNIKA ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Szerkesztőbizottság: FEKETE LÁSZLO, MÁRTONYI RUDOLF, SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: RÓTH PÁL MIHÁLYFI DEZSŐ, DR TÓTHY PÁL, SZERKESZTŐ: DR HARSANYI ISTVÁN VAJDA PÁL, VAS MIKLÓS, ZENTAI BÉLA Mbből az alkalomból, hogy ,,Többtermelés"• címmel új folyóiratot Indítunk el, szeretettel köszöntjük a lap minden olvasóját. Célunk az, hogy elsősorban az ipari termelés, az iparban dolgozó szellemi és fizikai munkavállalók és az ipar fejlődéséért munkálkodó kutatók munkaeredményeit és az azok eléréséhez vezető utat megmutassuk és olvasóinkat mindezekről tájékoztassuk. Lapunk egyaránt hűséges munkatársa kíván lenni az iparüzemek szellemi és fizikai dolgozóinak és szeretnénk, ha ők is a mi munkatársainkká válnának. Az Ipari Termelési Tanács, mely a folyóirat kiadását vállalta, egyik tényezője a magyar ipar újjáépítésének,s fejlesztésének és célja e lap megindításával az, hogy közelebb hozza egymáshoz az iparban dolgozóit és az irányítókat, közöttük megteremtse azt az összhangot és együttműködési készséget, amely előfeltétele, hogy iparunkat a háború előtti nívóra és azon túlmenőleg is felépíthessük, gazdaságosabbá tehessük és ezáltal a fogyasztó közönséget olcsóbb áruval elláthassuk, az iparban dolgozókat pedig magasabb reálbérhez juttathassuk. Úgy érezzük, hogy mindezzel a magyar nép összességének felemelkedését szolgáljuk. Nagy feladatunk elvégzéséhez tisztelt Olvasóink közreműködését és segítségét kérjük azzal, hogy együttes munka által folyóiratunk minden egyes száma az újjáépítés egy-egy láncszeme lehessen. Budapest, 1947. évi február hete. BOTH PÁL államtitkár, az Ipari Termelési Tanács elnöke. A Termelési Tanács feladata: a termelés fokozása és gazdaságosabbá tétele. Ezeknek a feladatoknak megoldása döntő jelentőségű, hiszen a termelés emelése és gazdaságosabbá tétele nélkül az oly hosszú időn át elnyomott és sokat szenvedett magyar nép életszínvonalát nem emelhetjük fel. A Termelési Tanácsnak eddigi munkája során számos súlyos nehézséggel kellett megküzdenie. Ezekről azonban most itt nem kívánok beszélni, hanem a jövő távlatait akarom röviden felvázolni. Úgy érzem, szükségtelen ehelyütt részletesen bizonyítanom, hogy csak tervszerű cselekvéssel, tervgazdálkodással tudjuk termelésünket erőteljesen fokozni, gazdaságosabbá tenni és így meggyorsítani hazánk mielőbbi teljes talpraállását. A tervgazdálkodás a többtermelés ütemét évekre előre számszerűen előirányozza. Természetesen nemcsak a termelés számait kell lerögzíteni, hanem a beruházási tervét, a nyersanyaggazdálkodást, a munkaerőfelhasználást is és így tovább a gazdaság valamennyi területén a terv „ellenőrző számai“-t ki kellett dolgozni. A magyar hároméves államgazdasági tervre vonatkozó javaslatok az ipari termelés növekedésének számait igen biztató módon irányozzák elő. Legyen szabad a TÖBBTERMELÉS első számában a Magyar Kommunista Párt hároméves államgazdasági tervjavaslatából a gyáripar termelésének előirányzatát az alábbi táblázatban közölni: