Újítók Lapja, 1952 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1952-05-15 / 10. szám
A 21. sz. Építőipari Tröszt újítóinak és sztahanovistáinak megbeszélése A 21. sz. Építőipari Tröszt újítómozgalmában felismerhetjük a fellendülés és a hibák általános tüneteit. Jelentősek az eredmények, de sok szempontból még komoly hibák is mutatkoznak. Az első negyedévben a tröszt dolgozói 137 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 65-öt fogadtak el és 49-et vezettek be a termelésbe, míg a 80 tapasztalatcserejavaslat közül 16-ot fogadtak el és 7-et vettek gyakorlatba. A gazdasági eredmény több mint 900 ezer forint. Az eredmények jóval magasabbak a tavalyi első, vagy utolsó negyedévieknél és a mozgalom fejlődését bizonyítják. Ezek alapján érdemelte ki a tröszt újítási csoportja az első helyet az Építésügyi Minisztérium IV. főosztályához tartozó trösztök között. A minisztérium ezzel sok kiváló újító munkáját ismerte el. Ilyenek: Mátrai Gyula Kossuth-díjas mérnök, Szőke Gyula kormánykitüntetett, sztahanovista mérnök, Bernát Lajos, Kőfalvi Gyula sztahanovista lakatosok, Ölvedi Antal sztahanovista esztergályos, Kocsis Mihály munkaérdemrendes, sztahanovista munkavezető, Fülöp Imre vasbetonszerelő és még sokan mások, akik egy vagy több értékes újítással járultak hozzá az említett eredményekhez. De az elismerés azoknak az újítási megbízottaknak is szólt, akik jó szervező munkájukkal megteremtették a mozgalom továbbfejlődésének feltételeit. Különösen kiváltak: ifj. Bodnár József, a 21/8 Segédipari Vállalat és Csáki Béla, a 21/7 Szakipari Vállalat újítási megbízottai, akik más irányú elfoglaltságuk mellett is nagy odaadással oldották meg az újítómozgalmi feladatokat. Nem kétséges, hogy a tröszt és a vállalatok vezető szerveinek hathatós támogatása nélkül a mozgalom nem érhette volna el a kiemelkedő eredményeket. Korcsmár Nándor trösztigazgató a mozgalom lelkes pártfogója és irányítója. Nagyrtékű segítséget nyújt a mozgalomnak Sármány Dénes, a tröszt főkönyvelője és Rényi Jenő, az igazgatási osztály vezetője is. Nem maradt el a támogatás a pártszervezet és a szakszervezet részéről sem, különösen azóta, hogy a vállalatoknál megalakultak a szakszervezeti újítási és észszerűsítési bizottságok. Lendületesen fejlődött a tröszt dolgozóinak sztahanovista mozgalma is. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a tröszt vezetősége sztahanovista fejlesztési tervet készített, amelyben előre meghatározta, hogy az egyes munkahelyeken milyen természetű és hány sztahanovista bemutatót kell tartani. A sztahanovista tapasztalatok elterjesztésének ez a formája azt eredményezte, hogy 1951-ben a 11 300 köbméter falazási mennyiségből mintegy 5500 köbmétert, vagyis az egész falazási mennyiség kereken 50 százalékát ,sztahanovista módszerekkel készítették. A sztahanovista módszerekkel végzett munka a tavalyi összes vakolási teljesítmény 50, a zsaluzás 60 százalékát tette ki. Ugyancsak 60 százalék volt a sztahanovista szerelési módszerek alkalmazásának aránya az összes szerelési munkálatokhoz viszonyítva. Mindez nagymértékben hozzájárult a tröszt termelési tervéneksikeres végrehajtásához. A vállalat 540 sztahanovistája, de közülük különösen Farnadi László, Pető Illés többszörösen kitüntetett kőművesek, Dobák István kőműves, Táncos Ferenc, a szakma legjobb vasbetonszerelője, Boda László kormánykitüntetett brigádvezető, Török Szilárd kubikos, Uhlacki Sándor, a szakma legjobb állványozója mutattak példát a termelés új módszereinek sikeres alkalmazására, a tervfeladatok gyors, határidő előtti megoldására. Az értékes eredmények mellett hibák is tapasztalhatók a tröszt újítómozgalmában, amelyek mielőbbi kiküszöbölésre várnak. Ezek legfőbb oka az, hogy a trösztösítés óta sok vállalat újítási megbízottját nem függetlenítették, minthogy a trösztrendelet nem biztosít béralapot részükre. Ezért sok helyen a túlterhelt újítási megbízottak elhanyagolják, másodrendű kérdésként kezelik a mozgalmat. Példa erre a gyöngyösi és isaszegi építkezés, ahol függetlenített újítási megbízott hiányában a vállalati újítási bizottságok hosszú hónapok óta nem tartottak ülést. A 213 vállalatnál súlyos mulasztás is előfordult. Tatai szaktárs ugyanis egy új fugázó eljárást dolgozott ki. A régi módszer szerint egy négyzetméter fugázás elvégzéséhez 0,55 óra volt szükséges és erre a bér két forint. Az újítás bevezetése után a munkaidő 0,11 órára, a ráeső bér pedig 40 fillérre csökkent. Az új módszer alkalmazásával az újító 720 százalékos teljesítményt ért el. A gyöngyösi újítási bizottság azonban hosszú ideig nem foglalkozott az újítási javaslattal és nem díjazta az újítót érdeme szerint. Most végre a tröszt vette kezébe az ügyet. Nemcsak itt, más vállalatoknál is a függetlenített újítási megbízott hiányára vezethető vissza az újítómozgalom ellaposodása. Ezt bizonyítja a bevezetett újítások alacsony aránya az elfogadott javaslatokhoz viszonyítva, a tapasztalatcsere-javaslatok mostoha kezelése, stb. Emiatt sok esetben még a vállalatok újítási megbízottai sem ismerik a bevált újításokat és új módszereket, ami természetesen a tapasztalatok elterjedésére fékezőleg hat. Másirányú hibákkal is találkozunk a tröszt újítómozgalmában. Ilyen például az újítók oktalan féltékenysége. Darida Mátyás újító faforgácsból deszkát akart készíteni, s az újítás kidolgozásához a trösztigazgató mindenféle segítséget biztosított. Azonban az újító visszautasította a segítséget, attól félve, hogy a remélt milliós újítás díjából nem részesül majd. Ez az eset arra mutat, hogy a tröszt műszaki és értelmiségi dolgozói között még nem alakult ki szoros elvtársiais együttműködés. A sztahanov-mozgalomban is tapasztalhatók bizonyos hiányosságok. Sok sztahanovista szakmai és politikai szempontból egyhelyben topog. Kevés azoknak a sztahanovistáknak a száma, akik politikai és műszaki továbbképzésben vesznek részt. Az „Új gyárak”, a tröszt pártszervezetének lapja helyes kezdeményezést indított el, amikor felhívta a sztahanovistákat és újítókat, hogy szakmai továbbképzésük érdekében és az élenjáró tapasztalatok megismerése, elterjesztése céljából tömegesen kapcsolódjanak be a Magasépítési Tudományos Egyesület munkájába és ezzel segítsék elő a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának kimélyítését. Az elmúlt napokban ezekről a kérdésekről tárgyalt. 21. sz. Építőipari Tröszt újító- és sztahanovista-értekezlete, amelyet a sztahanovista és műszaki továbbképzőkör hívott össze a tröszt székházában újonnan felavatott Beloiannisz-kultúrteremben. Az értekezleten feltárt nehézségek és hibák kiküszöbölése bizonyára jelentős mértékben elősegíti majd a 21. sz. tröszt újító-sztahanovmozgalmának továbbfejlődését és a következő tervidőszakban a dolgozók előtt álló feladatok megoldását. Újítók és sztahanovisták értekezletével avatták fel a 21. sz. Építőipari Tröszt Beloianniszról elnevezett új kultúrtermét