Újítók Lapja, 1952 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1952-05-15 / 10. szám

A 21. sz. Építőipari Tröszt újítóinak és sztahanovistáinak megbeszélése A 21. sz. Építőipari Tröszt újítómozgalmában felismer­hetjük a fellendülés és a hibák általános tüneteit. Jelentő­sek az eredmények, de sok szempontból még komoly hibák is mutatkoznak. Az első negyedévben a tröszt dolgozói 137 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 65-öt fogadtak el és 49-et vezettek be a termelésbe, míg a 80 tapasztalatcsere­javaslat közül 16-ot fogadtak el és 7-et vettek gyakorlatba. A gazdasági eredmény több mint 900 ezer forint. Az eredmények jóval magasabbak a tavalyi első, vagy utolsó negyedévieknél és a mozgalom fejlődését bizonyítják. Ezek alapján érde­melte ki a tröszt újítási csoportja az első helyet az Építés­ügyi Minisztérium IV. főosztályához tartozó trösztök között. A minisztérium ezzel sok kiváló újító munkáját ismerte el. Ilyenek: Mátrai Gyula Kossuth-díjas mérnök, Szőke Gyula kormánykitüntetett, sztahanovista­ mérnök, Bernát Lajos, Kőfalvi Gyula sztahanovista lakatosok, Ölvedi Antal sztahanovista esztergályos, Kocsis Mihály munkaérdemrendes, sztahanovista munkavezető, Fülöp Imre vasbetonszerelő és még sokan mások, akik egy vagy több értékes újítással járultak hozzá az említett eredmé­nyekhez. De az elismerés azoknak az újítási megbízottak­nak is szólt, akik jó szervező munkájukkal megteremtet­ték a mozgalom továbbfejlődésének feltételeit. Különösen kiváltak: ifj. Bodnár József, a 21/8 Segédipari Vállalat és Csáki Béla, a 21/7 Szakipari Vállalat újítási megbízottai, akik más irányú elfoglaltságuk mellett is nagy odaadással oldották meg az újítómozgalmi feladatokat. Nem kétséges, hogy a tröszt és a vállalatok vezető szerveinek hathatós támogatása nélkül a mozgalom nem érhette volna el a kiemelkedő eredményeket. Korcsmár Nándor trösztigaz­g­a­tó a mozgalom lelkes pártfogója és irányítója. Nagy­­rtékű segítséget nyújt a mozgalomnak Sármány Dénes, a tröszt főkönyvelője és Rényi Jenő, az igazgatási osztály vezetője is. Nem maradt el a támogatás a pártszervezet és a szakszervezet részéről sem, különösen azóta, hogy a vállalatoknál megalakultak a szakszervezeti újítási és észszerűsítési bizottságok. Lendületesen fejlődött a tröszt dolgozóinak sztaha­novista mozgalma is. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a tröszt vezetősége sztahanovista fejlesztési tervet készített, amelyben előre meghatározta, hogy az egyes munkahelyeken milyen ter­mészetű és hány sztahanovista­ bemutatót kell tartani. A sztahanovista tapasztalatok elterjesztésének ez a for­mája azt eredményezte, hogy 1951-ben a 11 300 köbmé­ter falazási mennyiségből mintegy 5500 köbmétert, vagyis az egész falazási mennyiség kereken 50 száza­­lékát ,sztahanovista módszerekkel készítették. A sztaha­novista módszerekkel végzett munka a tavalyi összes vako­lási teljesítmény 50, a zsaluzás 60 százalékát tette ki. Ugyancsak 60 százalék volt a sztahanovista szerelési módszerek alkalmazásának aránya az összes szerelési munkálatokhoz viszonyítva. Mindez nagymértékben hoz­zájárult a tröszt termelési tervének­­sikeres végrehajtá­sához. A vállalat 540 sztahanovistája, de közülük külö­nösen Farnadi László, Pető Illés többszörösen kitüntetett kőművesek, Dobák István kőműves, Táncos Ferenc, a szakma legjobb vasbetonszerelője, Boda László kormány­kitüntetett brigádvezető, Török Szilárd kubikos, Uhlacki Sándor, a szakma legjobb állványozója mutattak példát a termelés új módszereinek sikeres alkalmazására, a tervfel­adatok gyors, határidő előtti megoldására. Az értékes eredmények mellett hibák is tapasztalhatók a tröszt újítómozgalmában, amelyek mielőbbi kiküszöbölésre várnak. Ezek legfőbb oka az, hogy a trösztösítés óta sok vállalat újítási meg­bízottját nem függetlenítették, minthogy a trösztrendelet nem biztosít béralapot részükre. Ezért sok helyen a túl­terhelt újítási megbízottak elhanyagolják, másodrendű kérdésként kezelik a mozgalmat. Példa erre a gyöngyösi és isaszegi építkezés, ahol függetlenített újítási meg­bízott hiányában a vállalati újítási bizottságok hosszú hónapok óta nem tartottak ülést. A 21­3 vállalatnál súlyos mulasztás is előfordult. Tatai szaktárs ugyanis egy új fugázó eljárást dolgozott ki. A régi módszer sze­rint egy négyzetméter fugázás elvégzéséhez 0,55 óra volt szükséges és erre a bér két forint. Az újítás bevezetése után a munkaidő 0,11 órára, a ráeső bér pedig 40 fillérre csökkent. Az új módszer alkalmazásával az újító 720 százalékos teljesítményt ért el. A gyöngyösi újítási bizottság azonban hosszú ideig nem foglalkozott az újí­tási javaslattal és nem díjazta az újítót érdeme szerint. Most végre a tröszt vette kezébe az ügyet. Nemcsak itt, más vállalatoknál is a függetlenített újítási megbízott hiányára vezethető vissza az újítómozgalom ellaposo­­dása. Ezt bizonyítja a bevezetett újítások alacsony ará­nya az elfogadott javaslatokhoz viszonyítva, a tapaszta­latcsere-javaslatok mostoha kezelése, stb. Emiatt sok esetben még a vállalatok újítási megbízottai sem ismerik a bevált újításokat és új módszereket, ami természetesen a tapasztalatok elterjedésére fékezőleg hat. Másirányú hibákkal is találkozunk a tröszt újítómozgalmában. Ilyen például az újítók oktalan féltékenysége. Darida Mátyás újító faforgácsból deszkát akart készíteni, s az újítás kidolgozásához a trösztigazgató mindenféle segít­séget biztosított. Azonban az újító visszautasította a segítséget, attól félve, hogy a remélt milliós újítás díjá­ból nem részesül majd. Ez az eset arra mutat, hogy a tröszt műszaki és értelmiségi dolgozói között még nem alakult ki szoros elvtársiais együttműködés. A sztahanov-mozgalomban is tapasztalhatók bizonyos hiányosságok. Sok sztahanovista szakmai és politikai szempontból egyhelyben topog. Kevés azoknak a sztahanovistáknak a száma, akik poli­tikai és műszaki továbbképzésben vesznek részt. Az „Új gyárak”, a tröszt pártszervezetének lapja helyes kezde­ményezést indított el, amikor felhívta a sztahanovistá­kat és újítókat, hogy szakmai továbbképzésük érdekében és az élenjáró tapasztalatok megismerése, elterjesztése céljából tömegesen kapcsolódjanak be a Magasépítési Tudományos­ Egyesület munkájába és ezzel segítsék elő a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának kimélyítését. Az elmúlt napokban ezekről a kérdésekről tárgyalt­­. 21. sz. Építőipari Tröszt újító- és sztahanovista-értekez­lete, amelyet a sztahanovista és műszaki továbbképzőkör hívott össze a tröszt székházában újonnan felavatott Beloiannisz-kultúrteremben. Az értekezleten feltárt nehézségek és hibák kiküszöbölése bizonyára­ jelentős mértékben elősegíti majd a 21. sz. tröszt újító-sztahanov­­mozgal­mának továbbfejlődését és a következő tervidő­szakban a dolgozók előtt álló feladatok megoldását. Újítók és sztahanovisták értekezletével avatták fel a 21. sz. Építőipari Tröszt Beloianniszról elnevezett új kultúrtermét

Next