Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1953-01-05 / 1. szám

Sztálin-díjas BÁNYÁSZÚJÍTÓK A Sz. M. Kirov-bánya legjobb dol­gozói: Porfirij Trefelov és Alekszandr Csuszovljanov szénkombájngépész, Je­­gor Silin gépész és Vaszilij Szkrjabin lakatos a Sztálin-díj megtisztelő kitün­tetését kapták. A Kirov-bánya dolgozói azért kap­ták a Sztálin-díjat, mert újításaikkal lehetővé tették a „Donbassz” szén­kombájn bevezetését és nagy teljesít­ményeket értak el. Az elsőrendű bányagép, amely nagyszerűen bevált a Donyec-medencében, nem volt alkalmas arra, hogy a Kuznyec-medence nagy rétegvastagságú telepein dolgozzon. Tudniillik a kombájn gyűrűs vágó­lánca egy méter magas rést vágott, a Kirov-bánya terepvastagsága pedig túlhaladja ezt a vastagságot. A pro­bléma az volt, hogyan lehet kitermelni a felső szénpadot, amelyet a gép segít­ségével nem lehet elérni. Vaszilij Szkrjabin és Jegor Silin úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy új vágórészt készítettek a kombájnhoz: csuklósan összecsukható pajzsot. Az új megváltoztatott pajzs 1,6 méter magas rést vágott, így szükségtelenné vátt a telep felső rétegének előzetes robban­tása és ugyancsak feleslegessé vált a réselőgép is. Ezenkívül erős motorral látták el a g­ép rakodóját, mert a Kirov­­bánya viszonyai közt a régi motor nem tudott megbirkózni a hatalmas szén­áradattal. A kombájn vágórészének jobb irányítása céljából speciális vonó­­rudat szerkesztettek. A Porfirij Trefelov és Alakszandr Csuszovljanov vezetése alatt álló kom­­bájnos brigád bányászai pontos ütem­tervet állítottak össze. Ütemtervük előírja két műszak alatt a front egész hosszában a szén kitermelését. A har­madik műszak munkásai előkészítik a frontot az új termeléshez, az új cik­lus kezdetére: leeresztik a kombájnt a front felső részéből az alsóba, bom­lasztják a kitermelt rése főtéjét, át­helyezik a szállítószalagot, megvizs­gálják és kijavítják a gépezeteket, majd kipróbálják azok teherbíróképességét. A bányászok kiapadhatatlan kezde­­ményező ereje, állandó kitartó törek­vésük, hogy még több szenet adjanak, számos új és tökéletes eljárást szül. Mikor a két hírneves bányász, Vaszi­lij Kucser, akit a magyar bányászok személyesen is ismernek, és Porfirij Trefelov összetalálkoztak a III. össz­­szövetségi Békekonferencián, beszá­moltak egymásnak eredményeikről. Trefelov elmondta Kucsernak, hogyan sikerült a Szovjetunióban eddig még el nem ért csúcsteljesítményt létre­­hoznia: egy hónap alatt 20 000 tonna szenet kitermelnie. Kucser, aki kisebb rétegvastagságú telepekben dolgozik, mint Trefelov, szintén beszámolt munkamódszeréről, amely lehetővé teszi havi 13—15 000 tonna szén kiter­melését. A két Sztálin-díjas bányász szocialista munka verseny-szerződést kötött, melyben vállalták, hogy mun­kájukban a lehető legjobb eredménye­ket érik el. A Szovjetunióban már 1951-ben 25 százalékkal több szenet bányásztak, mint Angliában. A szovjet szénterme­lés 1952-ben eléri már a 300 millió tonnát. A széntermelésnek ez a gyors fej­lődése főként az elsőrendű gépeik el­terjedésének eredménye. A szénbányák­ban meghonosították a vékony és me­redek dőlésű szénrétegeket kitermelő különleges kombájnokat. A szovjet bányákban jelenleg többszáz szénkom­­bájza dolgozik. Ezek a kombájnok a legmunkaigényesebb folyamatot, a szén jövesztését végzik el. Ezenkívül többezer szén- és meddő­ rakodógépet találhatunk a szovjet bányákban. A gé­pesítés színvonalát tekintve a szovjet szénipar első helyen áll a világon. A háború utáni években új típusú dúcolásokat alkalmaztak. Jelenleg szá­mos gépesített biztosító-berendezést próbálnak ki, amelyek alkalmazása lehetővé teszi majd valamennyi műve­let komplex gépesítését, a szén kiter­melésétől a vasúti szállításig. A nagyteljesítményű gépek alkalma­zása megköveteli a munka pontosabb megszervezését, a többi között a cik­lusos ütemtervre való átállást. A na­ponta egy ciklust előíró ütemterv máris széles körben elterjedt. Azok­ban a fejtésekben, ahol ilyen ütemterv szerint dolgoznak, a szénkitermelés több mint egyharmadával növekedett. Az ötödik ötéves tervre vonatkozó Irányelvek előírják a széntermelés to­vábbi növekedését. Az ötödik ötéves terv időszakában üzembe helyezendő szénbányák kapacitása közel egyhar­madával túlszárnyalja az előző ötéves tervben üzembehelyezett szénbányá­két. 1956-ra a szén- és meddőrakodógépek segítségével a fővágatok hajtásának volumenét több mint két és félszere­sére növelik. Az ötéves terv időszaká­ban a fontosabb szénmedencékben a­­vágathajtás gépesítését egészen be­fejezik. Ebből a célból a rakodógépek további elterjesztése mellett széles­körűen alkalmazzák majd az előváló kombájnokat. A szovjet szénipar széleskörű gépe­sítése megteremti a termelési folyama­tok teljes automatizálásához szükséges előfeltételeket. Igen sok szovjet bá­nyában többezer gép és berendezés máris távvezérléssel működik. Az új ötéves terv során a szénkitermelés és a szállítás fontosabb gépeit automati­zálják és távvezérlésre alakítják át. Az új ötéves terv időszakában a szovjet bányákban nagy változások mennek végbe. A résel­őgépek jelen­tős részének helyét kombájnok foglal­ják el. Igen sok bányában csakis­ eze­ket a nagyteljesítményű gépeket hasz­nálják majd. Az előkészítő vágatokat ellátják ráki­átógépekkel és elővájó kom­bájnokkal A fadúcolást jelentős mér­tékben fémdúcolással helyettesítik. A vágatokat napfétiglámpákkal világít­ják meg. A földalatti közlekedésnél szé­les körben alkalmazzák majd a kor­szerű jelzőberendezéseket. Mindez az új bányák üzembehelye­zésével együtt elősegíti a szovjet szén­­kitermelés gyors növekedését, amely­nek az ötéves terv időszakában el kell érnie a 43 százalékot. A szovjet bányászok azonban nem­csak mennyiségi eredm­ényekre töre­kednek, hanem a XIX. Pártkongresszus határozata értelmében célul tűzték ki a szén minőségének szakadatlan javítá­sát. A szénipari vállalatok széles körben alkalmazzák az apró törmelékszén nemesítésének új módját, a flotációt. A Donyec-medencében komoly munka folyik a kokszolásra felhasznált szén hamutartalmának csökkentésére. (A minőségjavítás érdekében megoldják a szénnemesítő gyárak még kevéssé gé­pesített munkafolyamatainak gépesíté­sét és automatizálását is. A Szovjet­unióban most feltárják mindezeket a tartalékokat és harcba vetik a szén minőségének a mennyiséggel egyidejű növelésére. A SZÉNTERMELÉS GÉPESÍTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN Az egyik szovjet bányában elővájó kombájn könnyíti meg a bányászok munkáját P. Poboka, a vorosilovgrádi Molnyikov bánya vására IMP-s gyártmányú géppel dolgozik 15

Next