Újítók Lapja, 1956 (8. évfolyam, 1-20. szám)
1956-01-05 / 1. szám
IIII KÖNYVESPOLC Pogány Frigy«*: BELSŐ TEREK MŰVÉSZETE (Műszaki Könyvkiadó) Az új építőművészet kifejlesztése érdekében eddig megjelent művészettörténeti munkák főleg az építészet formaképzésével és a homlokzatok kialakításával foglalkoztak. Kevesebbet törődtek a belső építészeti terek kompozíciójával, a térhatás kérdésével. Az építészet legfőbb feladata mindenkor a terek létesítése. Az alkotóját körülvevő, magába záró tér alkalmazkodik a különböző korok sokrétű életének igényeihez; benne az élet minden vonatkozása, maga a társadalom tükröződik. A térhatás vizsgálata az alkotásokat összekapcsolja magával az emberrel, mert a szemlélőre gyakorolt hatásból, magából az emberből indul ki. A könyv mindenekelőtt a térhatás alapjait, feltételeit igyekszik tisztázni, s a leszűrt következtetéseik alapján keresi az egyes téralkotások művészi célját, tartalmát, eszmei mondanivalóját. Az esztétikai elemzések egységes, tudományos módszerrel, a szemlélő élményeit vizsgálva, az egyszerű térformáktól a bonyolultabbak felé haladnak, s végül a térsorozatok kompozíciós elveit igyekeznek megvilágítani. A könyv mind a világi, mind az egyházi építkezések téralkotásait elemzi és a különböző tértípusok fejlődését is felvázolja. Gazdag fénykép- és rajzanyagával érzékelhetővé igyekszik tenni a tereket. Az azonos léptékű történeti rajzsorozat pedig az alkotások méretbeli összehasonlítására ad alkalmat. Richter—Von: A FINOMMECHANIKA SZERKEZETI ELEMEI (Műszaki Kiadó). A szerzők könyvük legfőbb céljának a finommechanikai szerkezetekben való biztos tájékozódás megteremtését tekintették. A finommechanika rendkívül változatos és szerteágazó területén ennek különös jelentősége van, mivel a szerkezeti részletekben szükségképpen elmélyedő szakembert megkímél a részletekben való elmerüléstől, áttekintésre, teljes tájékozódásra, átfogó, rendszeres gondolkodásra, végeredményben tehát önállóságra neveli. A könyv használata nem igényel magasabb elméleti, műszaki vagy mennyiségtani képzettséget, viszont a finommechanika volt szellemes szerkezetének (a több mint 1000 ábrának) ismerete lényeges része annak az általános műszaki műveltségnek is, amely nemcsak a finommechanikai, hanem az általános gépszerkesztői gyakorlathoz és mindennemű újításhoz szükséges. A mű rendszerezésének alapja a szerkesztéskor megoldandó feladat. Ezért e téren nagy ismeretszerzési lehetőségeket ad, viszont mértéktartón elkerüli, hogy a finom mirochanika egy-egy különösen fejlett egét — mint például az óraipart, a ■másrergyártást vagy a lemezáruipart ... túlsúlyhoz juttassa. A most hatodik kiadásban megjelentetett munka legszebb falsdata volt az idevágó magyar szókészlet megalkotása. Vöneky —Jurányi HOSSZ- ÉS SZOGMÉROMŰSZEREK A GÉPIPARBAN (Műszaki Kiadó). A rendkívül tetszetős kiadásban megjelent munka a gépiparban dolgozó marcetechnikusok és mérnökük gyakorlati feladatainak megoldásához nyújt segítséget. Az általánosan ismert mérőeszközök mellett elsősorban az utóbbi években megjelent korszerű mérőműszereket, ezek szerkezeti felépítését és használatát ismerteti. A hossz- és szögűs értékrendszer rövid leírása után a méréstechnikai alapelvek és fogalmak áttekintése következik,különös tekintettel a méréstechnikai kifejezések helyes és következetes alkalmazására. A következő fejezet a műszertípusok szerkezeti felépítését, majd a mechanikai műszerek ismertetése után az optikait műszerek működésének megértéséhez szükséges optikai alapfogalmakat tárgyalja. Ezt követi az optikai és optikaimechanikai műszerek és szerkezeti felépítések leírása. A működési vázlatok és képek beiktatásával külön csoportokra osztja a mérőműszereket. A különféle hossz- és szögmérőműűszerek leírása után részletesen tárgyalja a legfontosabb méréstechnikai kérdéseket (menetmérés, síkfelület- és Irányvizsgálat, felületvizsgálat, fogaskerékvizsgálat), végül rámutat a korszerű műszerek adta új mérési lehetőségekre is. Sasvári — Hunsenkamp— Király: ÚJ MÓDSZEREK A TÉGLAIPARBAN (Műszaki Kiadó) A magyar téglaipar az elmúlt évek alatt komoly műszaki fejlődést ért el. Ezt bizonyítják az ipar termelésének állandóan növekvő mérőszámai. Az eredmény az üzemek gépesítésének, az Új technológiai eljárások bevezetésének, továbbá a téglaipari dolgozók növekvő szakképzettségének köszönhető. Sajnálatos azonban, hogy a Szovjetunióban és más országokban bevezetett új technikai eljárásokat csak részben alkalmazta a magyar ipar. Nem ritka, hogy a jól bevált technológiai eljárásokat módosításokkal, több esetben a régi és az új módszer keverékeként vezették be. Ilyen körülmények között az új eljárás előnyei nem érvényesülhettek teljes mértékben. E könyv célja, hogy a téglaiparban bevált új technológiai eljárásokat rendszerezve bocsássa a szakemberek rendelkezésére. Az új módszereket olyan színvonalon tárgyalja, hogy azt ne csak a mérnökök és technikusok, hanem az iparban dolgozó egyéb szakemberek, gyárvezetők, üzemvezetők, művezetők is megértsék. A könyv külön fejezetekben tárgyalja a téglagyártás technológiai szakaszait, az olvasó tehát könnyen megtalálja az őt érdeklő új módszereket: a bányára, agyagelőkészítésre, formálásra, szárításra, égetésre, stb. vonatkozóan. FÖLDRAJZI ZSEBLEXIKON (Műveit Nép Kiadó). Hiányt pótló könyv, ízléses kiállítású, könnyen kezelhető. A világ eseményei iránt érdeklődő és tájékozódni kívánó olvasóknak nélkülözhetetlen. A zseblexikon bő adatokkal és számos térképpel megbízható ás korszerű ismereteket ad földünkről és a föld országairól. A szerkesztők úttörő munkát végeztek, mert ez a népszerű földrajzi zseblexikon az első ilyen jellegű, magyar nyelven megjelent könyv a felszabadulás óta. A földrajzot kedvelő olvasóknak értékes, hasznos segítőtársa lesz. ----------------------------- TARTALOM 1989 oldal A szakszervezetek feladatai az újítómozgalomban . 3 Új szovjet esztergakés .. .. 5 Üzenet esztergályosainknak 5 őrjárat a Ducos Bányagépgyárban ....................... 6 Újítófeladatok a Diesel-program végrehajtásában .. 8 Műszaki bemutatók .. 8 Újítók harcban az új technikáért .. .. .. .. .. 9 Hírek Győrből ........................ 9 A Motoröntvénygyárban gépesítik a termelést .. .. 10 Feladattervi eredmények a Ruggyantáérugyárban .. 10 Jó kezekben van a Lánggyár újítómozgalma ... 11 Állattenyésztésünk és a műszaki fejlesztés ................ 12 Újítás: egy altatógépből három .. .. .... .. 13 A Közétkeztetési Technikumban ............................... 13 Nem kevesebb — több az újítók teendője .. .. ... 14 Újítómozgalmi napló .. .. 15 Nemzetközi tapasztalatcsere 16 Szovjet újítások .. .. 16 Népi demokráciák újításai .. 18 Egyéb külföldi tapasztalatok 19 Magyar tapasztalatcsere .. 22 Bányászati újítások .. .. 22 Gépipari újítások .. .. • • 22 Közlekedési újítások .. 23 Könnyűipari újítások .. .. 25 Építőipari újítások • • • • ■ • 26 Mezőgazdasági újítások .. 27 Munkásvédelmi újítások .. 28 Postaláda...................................30 ★ ____________________________ az Országos Találmányi Hivatal lapja. Felelős szerkesztő: Hernádi Gyölgy — Szerkesztőség: V., Géza u. 2. — Tel. 11.—012 Kiadóhivatalt Vn, ker., Lenin körút—11. — Telefon) 821-225. Kintketési díj» egy évre 10.~ forint, fél évre 84.- forint, negyedévre 12.— forint Felelős kedó: a Lapkiadó Vállslal Igazgatásni. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. «Kifizet«*! a Posta Központi Hírlapíródénál Budapest V., József nádor tér 1. Tel.: 180—850. Csekkszámla: 61.331 . 86/10 »HU — Egyetem! Nyomd«, Budapest, Dohány u. 12—14. — Felelős veseírt: Janka Oyuls igazgató