Újítók Lapja, 1956 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1956-10-20 / 20. szám

«KÖNYVESPOLC H. Zemanek: INFORMÁCIÓELMÉLET I. (Műszaki Könyvkiadó) Már ismerünk tudományos elméletet — a­­relativitási elméletet is beleértve —, amely olyan gyorsasággal és inten­zitással tört volna utat magának a leg­szélesebb érdeklődés felé, mint az in­formáció elmélete. A második világhá­ború alatt Norbert Wiener a lőelemkép­­zés problémái kapcsán Kolmogorov ma­tematikájára támaszkodva, vetette meg az alapokat, amelyeken Shannon az in­formáció statisztikus elméletét rendsze­rezte. Nem egészen egy évtized alatt a kérdés a kutató laboratóriumok ma­tematikai osztályaiból a műszaki és nem műszaki világ érdeklődésének homlok­terébe került. Nyolc év alatt 10 ezernél több közlemény jelent meg és eredmé­nyeit olyan rendszeresen ismétlődő tu­dományos nagygyűlések tárgyalják, ame­lyek vitakiadványai félezer oldalas kö­tetekben jelennek meg. Az érdeklődés egyik forrása kétségkívül az a megle­petés, amivel az elmélet megismerése hat, amikor a jelátvitel alapkérdéseiben olyan helyeken mond újat, ahol évtize­deken á­t százezrek dolgoztak és nem vették észre azt, ami az elmélet meg­ismerésével kézenfekvőnek látszik. Az érdeklődés második oka, hogy e mű­szaki területről elindult elmélet sokkal általánosabbnak bizonyult, mint ami­lyennek látszott, és a természettudo­mány egyik nagy rendszerező elméleté­nek ígérkezik. H. Zemanek osztrák fizi­kus könyve a nem matematikai érdek­lődéssel jelentkező olvasó számára igen jó áttekintést ad az elméletről, a nehéz mondanivalókat kiváló érzékkel teszi közérthetővé. Inzelt István: VEGYI RECEPTEK (Mű­szaki Könyvkiadó) Az iskolában, esetleg az egyetemen szerzett általános és fiziko-kémiai, ana­litikai és szintetikus kém­iai ismereteink általában jól és pontosan meghatároz­ható fizikai­­és kémiai tulajdonságú anyagokra vonatkoznak. A könnyű­­vegyipari gyakorlatiban azonban igen sokszor találkozunk bonyolult, nem tel­jesen felderített, származás szerint, sőt termésenként is változó összetételben előforduló vegyületekkel, ezek keveré­keivel és elegyei­vel. A­­szerves kémiai vizsgálatok legtöbbnyire csak bizonyos csoporttulajdonságok­at határoznak meg, amelyekből a felhasznált anyagra több­kevesebb biztonsággal következtetni le­het, de általában nem mondják meg, hogy például egy viaszkeveréket mi­lyen, a kereskedelemiben kapható via­szokból lehet összeállítani. Fokoz­za a nehézséget, hogy az ilyen, jórészt ter­mészetes alapanyagokból előállított ké­szítményekre vonatkozó irodalom hiá­nyos, sokszor elavult, sőt nem egyszer egyenesen félrevezető. E tények figye­lembevételével a szerző könyve össze­állításánál arra törekedett, hogy e mun­ka csak megbízható, a leírás alapján valóban elkészíthető recepte­ket tartal­mazzon. ,Az­ olvasóik sokrétűsége elke­­rül­hetetlenül hatással van a könyv tár­gyalásmódjára is. A bevezetésben gyak­ran mutat rá a legegyszerűbb megoldá­si módokra, amelyek elsősorban a kí­sérletező ifjúság számára érdekesek. Ezzel szemben vannak táblázatok, ame­lyeket főleg a vegyész tud hasznosítani. A növényvédőszereknek túlnyomórészt csak tájékoztató összetételét közli, azon­ban olyan szakmákban, ahol a felhasz­náló is gyakran vegyész (bőr, textil), részletes leírást ad. Ilyen színvonalbeli egyenlőtlenségek számos helyen előfor­dulnak, de ez — minthogy csaknem minden recept önálló egész — a könyv használhatóságát nem zavarja. Feledy Béla: AUTÓSOK, MOTOROSOK TÚRAKÖNYVE (Műszaki Könyvkiadó) Az autósok és az egyre növekvő szá­mú motorosok régen nélkülöznek olyan kézikönyvet, ami­­ly hasznos útitársként tájékoztatót ad részükre a magyaror­szági túraleh­etőségekről és az ezzel kapcsolatos közlekedési, műszaki és tu­risztikai tudoivasókról. E túrakönyv céljában korántsem törekedhetett teljes­ségre, hiszen hazánk annál sokkal gaz­dagabb, semhogy egy szerényre mére­tezett könyv oldalain elférhetne vala­mennyi túra­ úticél, vagy akár a látni­valók puszta felsorolása is. Célja, ho­gy a módszeres és rendszeres túraszerve­­zésre ösztönözzön, a kirándulások és túrák tervszerű összeállításához segít­séget nyújtson. További szándéka, hogy különösen az új autósok és motorosok részére műszaki jellegű tanácsokkal szol­gáljon és elősegítse­­túráikra, kirándu­lásaikra való felkészülésüket. Fel k­íván­ja hívni a figyelmet arra, hogy közeli vagy távoli útjainkra csak gondos f­el­készítés után induljunk és ne robog­junk el addig talán ismeretlen vagy ke­vésbé ismert, de megtekintésre érdemes látnivalók mellett. A könyv első része rövid történeti adatokat közöl a gépko­csiközlekedés múltjáról; a második rész gyakorlati jellegű, a túraszervezést, fel­készülést és a vezetés helyes módját is­merteti; a harmadik rész pedig az út­közben felmerülhető műszaki hibák megelőzését, okainak feltárását, a hibáik egyszerű eszközökkel való javítását mondja el. A könyv­­befejező részében a szerkesztők a „Hasznos tudnivalók'’-at gyűjtötték össze. A tájékozódás, túra­­programm­készítés megkönnyítését céloz­zák a térképek és térképszelvények is. Barabás—Gróh: A FÉNYKÉPEZÉS KÉZI­KÖNYVE (Műszaki Könyvkiadó) A haladó fotóamiatőrök részére ké­szült szakkönyv első kiadása rövid idő alatt elfogyott. A második kiadás össze­állításánál a szerzők annak a kívánság­nak igyekeztek eleget tenni, hogy a mű könnyebb formában, kisebb terjedelem­ben a gyakorlat számára többet nyújt­son. Elméleti és gyakorlati vonatkozás­ban egyaránt tekintettel voltak a leg­újabb eredményekre, ezek tárgyalásá­nál azonban — ellentétben az első ki­adással — csak azokon a helyeken bo­csátkoztak részletekbe, ahol a gyakor­lati fényképezés számára kínálkozhat érdekes anyag. A fényről, a geometriai optikáról, a fényérzékeny rétegről, a gyakorlati fényképezésről és a színes fotózásról írt fejezetek a fényképezés minden „titkát” feltárják az amatőrök előtt. A hivatásos fényképészek pedig elsősorban az elméleti részekben és a színes fényképezés című fejezetben ta­lálnak újat. A kézikönyv számos fekete­­fehér és színes ábrát, műmellékletet tar­talmaz. TARTALOM Oldal Javítsák a minőséget a kohá­szat újítói ....................... 3 Lehet-e a kohókokszot pó­tolni? ............................... 4 Jelentős öntödei újítások a MÁVAG-Jpan .. .. 5 „Nagykorúsították” a csepeli csőgyárat................... .. 6 Vasipari kutatók a kohászat fejlesztéséért................ 7 Gali­k János százhúsz újítása 8 Kohóezüstöt gyárt a Metallo­chemia ............................... 9 A népgazdasági eredmény ér­tékeléséről ....................... 10 Hozzászólás az újítói jog mó­dosításához ................ ... 11 Újítások az állami­­gazdasá­gokban ....................... .. 12 A mintaoltalom szabályozása a keletnémet jogban .. .. 13 Normakedvezmény az újítást önként átvevők részére 13 Kiállítás a műszeripar ered­ményeiből ....................... 14 Újítómozgalmi napló .. .. 15 Nemzetközi technika 16 Szovjet újítások ................ 16 Népi demokráciák újításai .. 17 Egyéb külföldi tapasztalatok 17 Magyar tapasztalatcsere .. 20 Kohászati újítások................ 20 Bányászati újítások................ 21 Gépipari újítások................. 21 Elektromosipari újítások .. 22 Közlekedési újítások .. 24 Könnyűipari újítások .. .. 25 Építőipari újítások.....................27 Mezőgazdasági újítások .. .. 28 Munkásvédelmi újítások .. 29 Találmányi bejelentések köz­zététele ................. . - - - 30 Postaláda ....................... .. 31 Címlapon: A Csepel Vas- és Fém­művek kiváló dolgozói az olvasztó­­kemence előtt _________________| ★ az Országos Találmányi Hivatal lapja. Felelős szerkesztő: Hernádi György — Szerkesztőség: V., Géza u. 2. — Tel.: 115 — 012 Kiadóhivatal: VII. ker., Lenin körút 9—11. — Telefon: 2­21—2­8­5. Előfizetési díj: egy évre 48.— forint, fél évre 24.— forint, negyedévre 12.— forint Felelős kiadó: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme­, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Előfizetés: a Posta Központ­ Hírlapíródénál Budapest V. József nádor tér 1. Tel.: 180—850. Csekkszámla: 61.231 56/2307 — Egyetemi Nyomda, Budapest, Dohány u. 12—14 — Felelős vezető: Janka Gyula Igazgató

Next