Újítók Lapja, 1956 (8. évfolyam, 1-20. szám)
1956-10-20 / 20. szám
«KÖNYVESPOLC H. Zemanek: INFORMÁCIÓELMÉLET I. (Műszaki Könyvkiadó) Már ismerünk tudományos elméletet — arelativitási elméletet is beleértve —, amely olyan gyorsasággal és intenzitással tört volna utat magának a legszélesebb érdeklődés felé, mint az információ elmélete. A második világháború alatt Norbert Wiener a lőelemképzés problémái kapcsán Kolmogorov matematikájára támaszkodva, vetette meg az alapokat, amelyeken Shannon az információ statisztikus elméletét rendszerezte. Nem egészen egy évtized alatt a kérdés a kutató laboratóriumok matematikai osztályaiból a műszaki és nem műszaki világ érdeklődésének homlokterébe került. Nyolc év alatt 10 ezernél több közlemény jelent meg és eredményeit olyan rendszeresen ismétlődő tudományos nagygyűlések tárgyalják, amelyek vitakiadványai félezer oldalas kötetekben jelennek meg. Az érdeklődés egyik forrása kétségkívül az a meglepetés, amivel az elmélet megismerése hat, amikor a jelátvitel alapkérdéseiben olyan helyeken mond újat, ahol évtizedeken át százezrek dolgoztak és nem vették észre azt, ami az elmélet megismerésével kézenfekvőnek látszik. Az érdeklődés második oka, hogy e műszaki területről elindult elmélet sokkal általánosabbnak bizonyult, mint amilyennek látszott, és a természettudomány egyik nagy rendszerező elméletének ígérkezik. H. Zemanek osztrák fizikus könyve a nem matematikai érdeklődéssel jelentkező olvasó számára igen jó áttekintést ad az elméletről, a nehéz mondanivalókat kiváló érzékkel teszi közérthetővé. Inzelt István: VEGYI RECEPTEK (Műszaki Könyvkiadó) Az iskolában, esetleg az egyetemen szerzett általános és fiziko-kémiai, analitikai és szintetikus kémiai ismereteink általában jól és pontosan meghatározható fizikaiés kémiai tulajdonságú anyagokra vonatkoznak. A könnyűvegyipari gyakorlatiban azonban igen sokszor találkozunk bonyolult, nem teljesen felderített, származás szerint, sőt termésenként is változó összetételben előforduló vegyületekkel, ezek keverékeivel és elegyeivel. Aszerves kémiai vizsgálatok legtöbbnyire csak bizonyos csoporttulajdonságokat határoznak meg, amelyekből a felhasznált anyagra többkevesebb biztonsággal következtetni lehet, de általában nem mondják meg, hogy például egy viaszkeveréket milyen, a kereskedelemiben kapható viaszokból lehet összeállítani. Fokozza a nehézséget, hogy az ilyen, jórészt természetes alapanyagokból előállított készítményekre vonatkozó irodalom hiányos, sokszor elavult, sőt nem egyszer egyenesen félrevezető. E tények figyelembevételével a szerző könyve összeállításánál arra törekedett, hogy e munka csak megbízható, a leírás alapján valóban elkészíthető recepteket tartalmazzon. ,Az olvasóik sokrétűsége elkerülhetetlenül hatással van a könyv tárgyalásmódjára is. A bevezetésben gyakran mutat rá a legegyszerűbb megoldási módokra, amelyek elsősorban a kísérletező ifjúság számára érdekesek. Ezzel szemben vannak táblázatok, amelyeket főleg a vegyész tud hasznosítani. A növényvédőszereknek túlnyomórészt csak tájékoztató összetételét közli, azonban olyan szakmákban, ahol a felhasználó is gyakran vegyész (bőr, textil), részletes leírást ad. Ilyen színvonalbeli egyenlőtlenségek számos helyen előfordulnak, de ez — minthogy csaknem minden recept önálló egész — a könyv használhatóságát nem zavarja. Feledy Béla: AUTÓSOK, MOTOROSOK TÚRAKÖNYVE (Műszaki Könyvkiadó) Az autósok és az egyre növekvő számú motorosok régen nélkülöznek olyan kézikönyvet, amily hasznos útitársként tájékoztatót ad részükre a magyarországi túralehetőségekről és az ezzel kapcsolatos közlekedési, műszaki és turisztikai tudoivasókról. E túrakönyv céljában korántsem törekedhetett teljességre, hiszen hazánk annál sokkal gazdagabb, semhogy egy szerényre méretezett könyv oldalain elférhetne valamennyi túra úticél, vagy akár a látnivalók puszta felsorolása is. Célja, hogy a módszeres és rendszeres túraszervezésre ösztönözzön, a kirándulások és túrák tervszerű összeállításához segítséget nyújtson. További szándéka, hogy különösen az új autósok és motorosok részére műszaki jellegű tanácsokkal szolgáljon és elősegítsetúráikra, kirándulásaikra való felkészülésüket. Fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy közeli vagy távoli útjainkra csak gondos felkészítés után induljunk és ne robogjunk el addig talán ismeretlen vagy kevésbé ismert, de megtekintésre érdemes látnivalók mellett. A könyv első része rövid történeti adatokat közöl a gépkocsiközlekedés múltjáról; a második rész gyakorlati jellegű, a túraszervezést, felkészülést és a vezetés helyes módját ismerteti; a harmadik rész pedig az útközben felmerülhető műszaki hibák megelőzését, okainak feltárását, a hibáik egyszerű eszközökkel való javítását mondja el. A könyvbefejező részében a szerkesztők a „Hasznos tudnivalók'’-at gyűjtötték össze. A tájékozódás, túraprogrammkészítés megkönnyítését célozzák a térképek és térképszelvények is. Barabás—Gróh: A FÉNYKÉPEZÉS KÉZIKÖNYVE (Műszaki Könyvkiadó) A haladó fotóamiatőrök részére készült szakkönyv első kiadása rövid idő alatt elfogyott. A második kiadás összeállításánál a szerzők annak a kívánságnak igyekeztek eleget tenni, hogy a mű könnyebb formában, kisebb terjedelemben a gyakorlat számára többet nyújtson. Elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt tekintettel voltak a legújabb eredményekre, ezek tárgyalásánál azonban — ellentétben az első kiadással — csak azokon a helyeken bocsátkoztak részletekbe, ahol a gyakorlati fényképezés számára kínálkozhat érdekes anyag. A fényről, a geometriai optikáról, a fényérzékeny rétegről, a gyakorlati fényképezésről és a színes fotózásról írt fejezetek a fényképezés minden „titkát” feltárják az amatőrök előtt. A hivatásos fényképészek pedig elsősorban az elméleti részekben és a színes fényképezés című fejezetben találnak újat. A kézikönyv számos feketefehér és színes ábrát, műmellékletet tartalmaz. TARTALOM Oldal Javítsák a minőséget a kohászat újítói ....................... 3 Lehet-e a kohókokszot pótolni? ............................... 4 Jelentős öntödei újítások a MÁVAG-Jpan .. .. 5 „Nagykorúsították” a csepeli csőgyárat................... .. 6 Vasipari kutatók a kohászat fejlesztéséért................ 7 Galik János százhúsz újítása 8 Kohóezüstöt gyárt a Metallochemia ............................... 9 A népgazdasági eredmény értékeléséről ....................... 10 Hozzászólás az újítói jog módosításához ................ ... 11 Újítások az államigazdaságokban ....................... .. 12 A mintaoltalom szabályozása a keletnémet jogban .. .. 13 Normakedvezmény az újítást önként átvevők részére 13 Kiállítás a műszeripar eredményeiből ....................... 14 Újítómozgalmi napló .. .. 15 Nemzetközi technika 16 Szovjet újítások ................ 16 Népi demokráciák újításai .. 17 Egyéb külföldi tapasztalatok 17 Magyar tapasztalatcsere .. 20 Kohászati újítások................ 20 Bányászati újítások................ 21 Gépipari újítások................. 21 Elektromosipari újítások .. 22 Közlekedési újítások .. 24 Könnyűipari újítások .. .. 25 Építőipari újítások.....................27 Mezőgazdasági újítások .. .. 28 Munkásvédelmi újítások .. 29 Találmányi bejelentések közzététele ................. . - - - 30 Postaláda ....................... .. 31 Címlapon: A Csepel Vas- és Fémművek kiváló dolgozói az olvasztókemence előtt _________________| ★ az Országos Találmányi Hivatal lapja. Felelős szerkesztő: Hernádi György — Szerkesztőség: V., Géza u. 2. — Tel.: 115 — 012 Kiadóhivatal: VII. ker., Lenin körút 9—11. — Telefon: 221—285. Előfizetési díj: egy évre 48.— forint, fél évre 24.— forint, negyedévre 12.— forint Felelős kiadó: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Előfizetés: a Posta Központ Hírlapíródénál Budapest V. József nádor tér 1. Tel.: 180—850. Csekkszámla: 61.231 56/2307 — Egyetemi Nyomda, Budapest, Dohány u. 12—14 — Felelős vezető: Janka Gyula Igazgató