Újítók Lapja, 1961 (13. évfolyam, 1-23. szám)

1961-08-10 / 15. szám

Tartalom Individualizmus vagy kollektív felelősség 3. Szigeti József Kossuth-díjas akadémikus nyilatkozata 5. A II. Anyagvizsgáló kongrsszus 6; Ahol helyesen bírál­ják el a munkaköri kötelesség kérdéseit 7; A fázis­­javítás időszerű kérdései 8; Milyen jövő vér a De­­rivatográfra? B; Nemcsak Óbudán probléma 10; A szocialista brigádok hírei 11; Bírósági döntések újí­tási ügyekben 12; Magyar árammérők a világ 40 or­szágában 13; Bányász-újítók tanácskozása Komlón és Pécsett 14; Újító mozgalmi napló 15; Bel- és külföldi műszaki tájékoztató 16; Újítók Fóruma 31. * Содержание Индивидуализм или коллективная ответственность 3; Заявление академика Йожефа Сигети, лауреат премии имени Кошшут* 5; Второй Съезд по испытанию материалов 6; Где вопросы обязанностей труда правильно обсуждены 7; Актуаль­ные вопросы исправления ффы 8; Какая будущность суждена дериватографу? 9; Это не только проблема в Обуда 10; Из­вестия социалистических бригад 11; Судебные решения по ра­ционализаторским делам 12; Венгерские токоизмерители в 40 стран мира 13; Совещание шахтеров-рационалиэаторов в Комле и а Пече 14; Дневцик по новаторскому движению 13; Внутрен­ние и иностранные технические информации 16; Форум ра­ционализаторов 31. * Inhalt Individualismus und kollektive Verantwortung 3; Erklärung des Akademikers und Kossuth-Prelsträgers József Szigeti 5; Der П. Kongress für Werkstoffprü­fung 6; Wo man die Probleme der aus dem Wir­kungskreis resultierenden Verpflichtungen richtig beurteilt 7; Die zeitgemässen Fragen der Phasenver­­besserung 8; Die Zukunft des Derivatographs 9; Dieses Problem besteht nicht bloss ln Altofen 10; Nachrichten der sozialistischen Brigaden 11; Gerichts­beschlüsse ln Neuerungsangelegenheiten 12; Unga­rische Stromanzeigegeräte ln vierzig Ländern der Welt 13; Konferenzen der Bergmanns-Neuerer in Komló und Pécs 14; Tagebuch der Neuererbewegung 13; In­­und ausländischer technischer Informationsdienst 16; Forum der Neuerer 31. * Contents Individualism or collective responsibility 3; Decla­ration of Joseph Szigeti, the Kossuth-prize laureate academician, 5; The II. Congress about testing of materials 6; Where the duties' of sphere are rightly Judged 7; The timely questions of phase-correction 8; What Is the future of the Derlvatograph? — 9; It Is a problem not only In Óbuda! 10; The news of the socialist brigades, 11; Judicial decisions In Inno­vation affairs 12; Hungarian ammeters in 40 countries of the world 13; The discuss of mlmer-lnnovators In Komló and Pécs, 14; Diary of the innovation mo­vement, 15; Pooling of home- and foreign technical experience, 16; The Forum of Innovators, 31. V------------------------------------------------------------------) Címlapképünk: A Pécsi Szénbányászati Trösztnél egész tudósgárda dolgozik a bányászok egészségvédel­mének, a balesetek elhárításának és a biztonságos ter­melésnek állandó fejlesztésén. Képünkön Bayer Sándor laboráns szénextrahálással határozza meg a bitumen­­tartalmat. г FELTALÁLÓK KALENDÁRIUM* Michel Eugene Chevreul Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1786. augusztus 31-én, a francia­­országi Angersben, született Michel Eugene Chevreul, a kiemel­kedő francia vegyész, akinek felfedezései nagy lépéssel vitték előre a szerves kémia fejlődését. Szülővárosa líceumának elvégzése után Párizsban a vegyé­szetet tanulta s oly eredménnyel, hogy professzora a huszon­három éves ifjút maga mellé vette tanársegédnek, 1813-ban a Nagy Károly Líceum fizikai professzora lett. 1820-ban a Poli­technikai Iskola examinátora, majd négy év múlva olyan helyre kerül, mely egész további életére döntő hatással volt. Jean Gobelin nevét viselő ősi fonalfestő és kárpitszövőgyárba, Jean Gobelin a XV. században élt és 1440-ben alapította manu­faktúráját, melyet XIV. Lajos 1862-ben gyárrá fejlesztett s mely ma is működik s vezetőszerepet játszik a gobelin gyár­tásban. Mint a Gobelin-gyár igazgatója ösztönzést nyert a féstik­­gyártás területén végzendő kutatásokra. Meglepő eredmé­nyekre jutott, különösen az állati eredetű festékek előállítása terén. Felfedezéseiről a francia Tudományos Akadémia „Em­lékirataiban" írásban is számot adott Itt alkalma nyílt a már 1811-ben felfedezett hematoxilin előállítására. A hematoxilin — a kékfa törzséből (Hematoxylon campechianum) előállított kékes-vörös anyag, melyet textil­­színezésre és a mikrotechnikában használnak jelenleg is. Elért eredményei arra ösztönzik, hogy a szerves anyagokat mélyrehatóan elemezze. E kutatásának eredményeképpen szü­letett meg a természettudományok összefoglalásáról írt műve: „Dictionnaire des sciences naturelles." Munkássága elismeréséül 1928-ban, a Tudományos Akadémia tagjává választotta. Ekkor negyven éves volt. Négy évvel később a párizsi Természet­­tudományi Múzeum hívta meg az alkalmazott kémia tanszé­kére. Ettől kezdve kétévenkint újabb és újabb festékanyagokat vagy festékforrásokat fedez fel, mint pl. a morin-t, kvercitrint (1831), a luteotin-t (1833), a kreatin-t (1835). A festékek előállításánál arra törekedett, hogy a legfino­mabb árnyalatokat is kihozza és a gobelin festésen túl az iparművészetben is igyekezett elterjeszteni a sokféle színező anyag használatát. Ezt segítette elő „A szín és az iparművé­szet” című könyve. A festékanyagok kutatása során azonban egy másik terület titkai is kitárultak előtte: a zsírok, olajok, zsírsavak világa. A keltáktól eredő szappanosítás folyamatát a vegyész sze­mével vizsgálva, megállapította, hogy a szappanosítás folya­mata közben a zsírsavak egyesülnek a nátriummal vagy ká­liummal és egy színtelen, szagtalan, édesízű anyag keletkezik. Ezt ő glicerinnek nevezte el. A zsírok további szappanosításá­­nál stearin-, olein- és margarinsavat nyert és kiderítette, hogy a margarinsav nem más, mint a stearin- és palmitin­sav keve­réke. Ezzel megvetette a szappan- és margarinipar alap­jait. Sikerült még más zsírsavakat is előállítania, így például kaprint, normál oleint és kapront. Ez utóbbi szolgál a Szov­jetunióban a perion típusú műszál előállítására. Nagy érdemeit méltányolta is a francia tudományos világ. 1857-ben elnyerte a híres amerikai festőművész emlékére ala­pított Copley-Medal-t, melyet a Royal society, mint tisz­teletbeli tagjának, adományozott. Az 1871-es párizsi kom­­mün idejében is nagy megbecsülésnek örvendett és különös érdemet szerzett az által, hogy a Gobelin-gyárat megmentette a tűzvésztől. 1879-ben, kilencvenhárom éves korában vonult csak nyuga­lomba, de nem hagyta abba a kutató­munkát. Még tíz évig élt és a feltalálók közt páratlan jubileumot ért meg: századik születésnapját. A már hét éve nyugalomba vonult feltalálóról, akinek találmányai az egész világon elterjedtek és a szerves vegyipar „szerves” részévé váltak, megemlékezett egész Fran­ciaország. Három év múlva halt meg, százhárom éves korában, 1889. április 9-én. Dr. Árva György Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Újítók Lapja. Az Országos Találmányi Hivatal lapja. Főszerkesztő: Tasnádi Emil, az OTH elnöke. Felelős szerkesztő: Tokár Péter. Szerkesztőség: Bp. V., Garibaldi u. 2. Telefon: 115—012. Kiadja: Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Sala Sándor. — 614403/2 —Zrínyi Nyomda, Bp. Terjeszti a Magyar Posta 2

Next