Vas- és Fémmunkások Lapja, 1929 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1929-09-13 / 17. szám

­­­ 4 GYŰLÉSEK, ÉRTEKEZLETEK Minden szaktárs tartja kötelességének a gyűlé­seken és értekezleteken való pontos megjelenést A bronzművesek, rézlakatosok és fémnyo­mok szeptember hó 15-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a szövetségi székházban (Magdolna­­utca 5) rendes évi közgyűlést tartanak. Tekin­tettel arra, hogy ez alkalommal igen fontos ügyek kerülnek megvitatás alá, minden szak­­társ tartja kötelességének a közgyűlésen való pontos megjelenést. A kisipari kovács- és kocsilakatosmunkások­­szeptember hó 22-én, vasárnap délelőtt 9 óra­kor, a szövetségi székházban taggyűlést tarta­nak. A napirend fontossága megköveteli, hogy a taggyűlésen minden kovács és kocsilakatos szaktárs jelen legyen. A vas- és rézesztergályosok, gépmunkások, hengerészek és martinműmunkások szervező­­bizottsága fölhívja az egyes üzemekben dol­gozó szaktársakat, hogy a folyó évi szeptember hó 29-én tartandó küldött-taggyűlésre a küldöt­teket sürgősen jelentsék be. A nyíregyházi vas- és fémmunkások szep­tember hó 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, a Bujtos­ utca 48. szám alatti Munkásotthonban nyilvános gyűlést tartanak. Kéretnek a szak­társak, hogy a napirend fontosságára való te­kintettel a gyűlésen valamennyien jelenjenek meg. Az autójavítóüzem­ekben dolgozó munkások­­(autószerelők, esztergályosok, kocsilakatosok stb.) 1929 október hó 1-én, kedden este 6 órakor a Szövetség házában (Magdolna­ utca 5. I. 11) értekezletet tartanak. Felhívjuk az érdekelt üzemek munkásait, hogy a szakmában kellő agitációt fejtsenek ki az értekezlet sikere érdekében. Műszerészek figyelmébe! A műszerészek és a kötelékükbe tartozó szakmák bizalmi férfiai október hó 4-én, pénteken este 6 órakor a Szö­vetség házában (Magdolna­ utca 5. I. em.) érte­kezletet tartanak. A napirend fontossága meg­követeli, hogy minden szakma és üzem kép­viseltesse magát. A műszerészek és a kötelékükbe tartozó orvosi, írógép-, varrógépműszerészek, látszeré­­szek és vésnökök 1929 október hó 18-án, pénte­ken este 6 órakor a Szövetség házában (Mag­dolna­ utca 5. I. 11) félévi tag­értekezletet tarta­nak. Tekintettel arra, hogy ez alkalommal a szakmát­ érintő fontos kérdéseket kíván a szer­vezőbizottság ismertetni, szükségesnek tartjuk, hogy ezen összejövetelen valamennyien ponto­san megjelenjenek. Jubileumi közgyűlés. A vas- és fémmunkások rákospalotai hely lesöpört­ja szeptember hó 1-én a Munkásotthonban tartotta 25 éves fennállásának jubileumát, díszközgyűlés és kulturestély keretében. A Munkásotthon környékét már a kora délelőtti órákban sűrűn lepték el a közgyűlésre siető szaktár­sak, hogy hitet tegyenek a vas- és fémmunkásmozga­lom mellett. A közgyűlést Hercsány elvtárs, a cso­port elnöke nyitotta meg, elparentálván a soraink­ból kidőlt harcosokat. Majd üdvözölte a küldötteket és fölolvastatta a beérkezett ü­dvözlőleveleket, amely alkalomból Várnai Dániel országgyűlési képviselő elvtárs, a szombathelyi vasascsoport, a szegedi helyi csoport és a Természetbarátok Turista Egyesü­lete küldte testvéri üdvözletét a jubiláló rákos­­palotai vasasoknak. A pártvezetőség és a parla­menti frakció részéről Vanczák elvtárs vett részt a közgyűlésen és lelkes szavakkal hívta föl a megjelen­teket a megértésre és összetartásra. Az újpesti vasa­sok üdvözletét Szántó szaktárs, a Munkásdalosszö­­vetség és a Rákospalotai Szabadság Dalkör nevében Simon szaktárs, a rákospalotai végrehajtóbizottság részéről Gondos elvtárs, a Természetbarátok nevé­ben Praller elvtárs, míg az e­szperantisták részéről Krizsán elvtárs kívántak a díszközgyűlésnek jó mun­kát és sok sikert. A helyi csoport 25 éves működéséről Kovács szak­­társ számolt be. Beszédében a fiatalságot áldozat­kész munkára hívta föl. A központ részéről Csapó szaktárs egyórás jól fölépített beszédben ismertette a vasmunkások gazdasági helyzetét, rámutatott a szervezkedés fontosságára, külföldi példákkal iga­zolva, hogy azokban az országokban, ahol a munkás­ság jól meg van szervezve, ott tisztességesebb díja­zásban és emberségesebb bánásmódban részesülnek. Foglalkozott a kartelek túlkapásaival, majd a nyolc­órás munkanap törvénybe iktatásának fontosságát ismertette. Statisztikai adatokkal bizonyította, a Szövetség által kifizetett munkanélkü­lisegély nagy­ságát és az elhalálozás folytán a tagoknak kifizetett temetkezési segélyt. Beszélt a textilipar súlyos hely­zetéről, amelynek egyedüli okát, a 12 órás munka­napot és az éhbéreken való dolgoztatást a textilmun­­kások szervezetlenségében látja. Kéri a szaktársa­kat, hogy azokat a szaktársakat, akik még szervezet­­lenül bolyonganak Rákospalotán, szervezzék meg és neveljék öntudatos vasasokká. Csapó szaktárs be­széde után Hercsány elvtárs a közgyűlésen részt­vevőket meghívta az esti kulturestélyre, majd a jól sikerült közgyűlést bezárta.­­ A zsúfolásig megtöltött teremben a szaktársak az este tartott kulturestélyen nagy tetszéssel fogadták az egyes számokat, amelyeknek kimagasló száma egy élőképnek a bemutatása és a „Szabadság“ dal­kör szép szereplése volt, mellyel a rákospalotai mun­kásképző mű­kedvelőgárdája bemutatta azt, hogy ,dacára a nehéz testi robotnak, tud időt áldozni a munkáskultúra fejlesztésére és bebizonyította a munkáskultúra nagyrahivatottságát. A diósgyőri vasgyári helyi csoport július hó 7-én délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen több mint 800 szaktárs jelent meg. Ezen a köz­gyűlésen a Szövetség képviseletében Wagner Péter szaktárs, a Szövetség alelnöke, továbbá Garai Ármin szaktárs, a Szövetség felügyelőválasztmányának elnöke is jelen volt. Az egybegyűlt, valamint a Szö­vetség képviseletében megjelent szaktársakat Dirner szaktárs a helyi csoport alelnöke üdvözölte és örö­mének adott kifejezést, hogy a Szövetség elnöksége a közgyűlésen képviseltette magát. Juhász szaktárs a csoport pénztárosa tette meg a pénztári jelentést, amelyet az ellenőrök jelentése után a közgyűlés egy­hangúlag tudomásul vett. Majd Csacsovszky József szaktárs, kerületi titkár tette meg a helyi csoport vezetőségének az 1929. év félévi működéséről szóló jelentését, rámutatván azokra a nehézségekre, ame­lyekkel a csoport vezetőségének meg kell küzdenie, azonban bejelentette, hogy a csoport vezetősége, úgy mint a múltban, a mostani nehéz viszonyok köze­pette is, igyekezett a szaktársak érdekeit mindenkor megvédeni és örömmel jelentette, hogy nagy segít­ségére volt a diósgyőri szaktársaknak a közgyűlés ama határozata, amely az özvegy- és árvasegélyt a tagok feleségére is kiterjesztette. Csacsovszky szaktárs után Csapó szaktárs tartott hosszabb beszédet, amelyben ismertette az európai vasmunkások helyzetét és azokat az állapotokat, amelyek a vasiparban vannak. Különösen rámutatott arra, hogy a vasipari munkáltatók hatalmas szervez­kedése, a trösztök és a racionalizálás folytán, sajnos, a munkanélküliség ebben az évben ismételten emel­kedett és ezáltal Szövetségünkre is nagy feladat há­rult. Beszédében bejelentette, hogy az 1929. év második felében 27% -kal több segélyt fizetett ki a Szövetség munkanélküli tagjainak, mint az I. negyedévben. Majd ismételten fölhívta a szaktársakat arra, hogy igyekezzenek Diósgyőrött is a még szervezetlen szaktársakat megszervezni, hogy így azután közös akarattal és összetartással a diósgyőri szaktársak nehéz helyzetén javítani lehessen. Csapó szaktárs után Wágner szaktárs köszöntötte a jelenlévőket a Szövetség elnöksége részéről és örö­mének adott kifejezést, hogy Diósgyőrött a szaktár­sak ily szép számban jelentek meg a közgyűlésen, ami annak a jele, hogy szép szervezeti életet élnek. Nehéz munkájukhoz úgy a maga, mint az elnökség részéről továbbra is sok sikert kíván. Majd Garai szaktárs szép beszéd kíséretében kiosztotta a diós­győri vasgyári helyicsoport sakkörversenyének díját és fölhívta a versenyzőket, valamint a jelenlévő szaktársakat is, hogy az elhangzott beszédeket fon­tolják meg és igyekezzenek ezt a hatalmas helyicso­portot kiépíteni és a tagok tudását fejleszteni. Garai szaktárs beszéde után a dalárda több dalt énekelt, majd Dirner szaktárs megköszönte a szép előadáso­kat, a jelenlévők türelmét és a közgyűlést délután egy órakor berekesztette. Az ózdi helyi csoport július hó 14-én délután tar­totta rendes félévi közgyűlését a szövetségi székház udvarán. A közgyűlésen közel 500 szaktárs volt jelen. Az egybegyűlt szaktársakat Pollák Ferenc szaktárs, a csoport elnöke üdvözölte, úgyszintén üdvözölte a Szövetség képviseletében megjelent Csapó Sámuel szaktársat, valamint Garai Ármin szaktársat, a Szö­vetség felügyelőválasztmányának elnökét. Kubinyi szaktárs ismertette a csoport félévi működését, úgy­szintén a pénztári jelentést. Rámutatott arra, hogyha a szaktársak összehasonlítják az 1928. félévi bevéte­leket és kiadásokat az 1929. félévi bevételekkel és ki­adásokkal, akkor láthatják, hogy a kiadások ez év­ben sokkal nagyobbak, mint az elmúlt esztendőben, ami a súlyos gazdasági helyzetnek tudható be. A közgyűlés az ellenőrök jelentése után a pénztári je­lentést tudomásul vette, úgyszintén tudomásul vette a csoport félévi működéséről elmondott jelentést is. Majd Csapó Sámuel szaktárs, a Szövetség titkára tartott hosszabb beszédet a nehézvasipari munkások helyzetéről és jelentést tett a Brü­nnben tartott ne­hézvasipari konferenciáról is, amelyen a közép­európai­­ nehézvasipari munkások képviselői vettek részt. Majd beszámolt arról is, hogy a középeurópai nehézvasipari munkások közül a legalacsonyabbak a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű rt. telepén dol­gozó munkásoknak keresetei, amin csak úgy segít­hetnek, ha a szervezet taglétszámát megerősítik és az összetartást növelik. Erre készteti különben a nehézvasipari munkásságot a munkáltatók hatalmas nemzetközi szervezetbe való tömörülése is. Csapó szaktárs után Garai szaktárs üdvözölte a szép számban egybegyűlt szaktársakat és arra kérte a jelenlévőket, hogy itt a messze távolban, a hegyek között is igyekezzenek Szövetségünket megerősíteni, hogy az összetartás révén nagyobb eredményeket érhessünk el. Ebben a nehéz küzdelemben a vasipari munkásság mellett van nemcsak Magyarország szo­ciáldemokrata vasmunkássága, hanem az egész Va­sas Internacionálé is. Pollák szaktárs zárszava után a félévi közgyűlés a legnagyobb rendben véget ért. Az épületlakatosok és rokonszakmabeli munkások szeptember hó 4-én rendkívül jól sikerült taggyűlést tartottak. Szász Sándor, a szakma titkára beszámolt arról, hogy az épületlakatosoknak Franciaországba való kiutazása az ottani építkezési munkálatokat te­kintve, milyen stádiumban van, ami iránt a szaktár­­sak igen nagy érdeklődést tanúsítottak. Foglalkozott továbbá a taggyűlés a karácsonykor munka nélkül lévő szaktársak segélyezésével és kimondotta, hogy erkölcsi kötelességévé teszi az összes, a szakmánkhoz tartozó és dolgozó szaktársaknak, hogy tartsák er­kölcsi kötelességüknek a munkanélküliek részére 3 órai keresetet leadni. Fölkérjük tehát az összes üzemek bizalmi férfiait, hogy szeptember 26-tól kezdve vigyék ki az e célra nyomtatott bélyegeket, hogy mindenki még most, amikor dolgozik, megvehesse, így azután nem mondhatja majd senki, hogy nem volt elég idő a bélyegek megvásárlására. Tartsa te­hát minden szaktársunk erkölcsi, becsületbeli és ön­tudatos szaktárshoz illő kötelességének, munka­nélküli társait legalább egy évben egyszer segé­lyezni. Értekezletkerü­lők. A Hofherr és Schrantz­­gyári esztergályos szaktársak legutóbb meg­tartott értekezletéről indokolatlanul elmaradt szaktársakat ezúton is szigorúan megdorgálják az értekezleten megjelent szaktársak és figyel­meztetik mindazokat, akik a jövőben távol­maradnak az értekezletről, hogy lapunk útján név szerint lesznek majd megrovásban része­sítve. BELFÖLDI SZEMLE Haszonlesők. Azokban a küzdelmekben, ame­lyeket a szervezett munkások folytatnak a mun­káltatók ellen a munkabérek fölemelése érde­kében, mindig találkozunk olyan emberekkel, akik a szervezett munkások által kiharcolt eredményeket élvezik a szervezett munkások­kal szemben, anélkül hogy a legkisebb mérték­ben teljesítenék kötelességüket. Ezek közé tar­tozik a­ Lang-gyárban dolgozó gépmunkások­­nak egy része is, akik minden alkalommal, amikor bérj­n­tásról van szó, a leghangosab­ban követelik szervezett szaktársaink szolidari­tását, s amikor ezt megkapják — aminek bér­emelés az eredménye —, hátat fordítanak a szer­vezetnek és a szervezett munkásoknak. Így történt ez legutóbb a lezajlott bérmozgalom al­kalmával is. Éppen ezért a Lang-gyári eszter­gályosok és gépmunkások a legutóbb megtar­tott értekezletükön elhatározták, hogy azokkal szemben,­­akik haszontalan módon tagadnak meg minden közösséget az összességgel, a jö­vőben szolidaritást nem vállalnak. Jó lesz tehát mindazoknak, akik ezideig csak élvezték az összesség által kiverekedett jogokat, de kö­telességeket nem teljesítettek, ha megváltoz­tatják eddigi magatartásukat és a saját érde­kükben úgy a szaktársakkal, mint a­ szervezet­tel szemben kötelességüket teljesítik. Különö­sen meg kell itt emlékeznünk Salzmann Fe­renc gépmunkásról, aki amellett, hogy több szaktársnak vette már el kenyerét, mert a több padon való dolgozást vállalta, állandóan denunciálja is a szaktársakat. A szervezett munkások megjegyzik maguknak ezt az eljá­rást, hogy később méltóan jutalmazzák a de­­nunciánst. Hazudni, azt tudnak. A „Magyar Villamos“ című keresztén­yszociális lap augusztus hó 30-i számában egy cikket közöl, amelyben Bódis Gyula vasesztergályos szaktársunkkal foglalkozva, aki az arénauti főműhelyben dol­gozik, megállapítja, hogy véglegesítése azért történt, mert Bodis szaktársunk „a műhely szociáldemokrata főbizalmijának a sógora“, és így természetesnek mondja, hogy „az elvi szo­lidaritás nem azok részére verekszik ki jutal­makat, akik arra rászolgáltak.“ Ahány szó, annyi hazugság. A cikkíró, úgy­­látszik, azért kel ki Bodis szaktársunk ellen olyan dühösen, mert valószínű, hogy neki lett volna valakije, akit véglegesíttetni szeretett volna. Azonban a cikkíró elfelejti, hogy a Be­szkártnál is vannak még olyan föl­jebbvalók, akik többre becsülik a szaktudást, mint a ke­resztényszociális demagógiát. Az azután meg valósággal nevetséges, hogy egy olyan kurzus­­intézménynél, mint a Beszkárt, egy szociál­demokrata főbizalmi férfi lehessen valakinek a protektora. Ezt még egy csecsszopó gyermek sem hiszi el, ily módon tehát a „Magyar Villa­mos“ állítása nem más, közönséges rágalom­nál. Tanoncavatás. A műszerészek és a kötelé­kükbe tartozó orv­osi, írógépvarrógépműsze­részek, látszerészek és vésnökök köréből mind­azokat, akik az utóbbi három hónapban szaba­dultak, vagy pedig tanoncavatáson még nem vett­ek részt, fölszólítjuk, hogy szeptember hó 30-án, hétfőn este 6 órakor jelenjenek meg a Szövetség házában (Magdolna­ utca 5, I. em. 9). Ez alkalommal a tanoncavatásra az érdekelt szakmák biza­lm­i f­ér­fiainak is fölhívjuk a figyelmüket és kérjük, hogy a tanoncavatáson résztvevők neveit legkésőbb szeptember 28-ig hozzánk eljuttatni szíveskedjenek. Művezető Torkos. A Ganz-féle Villamossági gyár telepén az üzemigazgatóság mostoha bá­násmódját a gyár munkásai számtalan érte­kezleten tették már panasz tárgyává. Az elmúlt hetekben a gyár összes munkásai memoran­dumban kérték béreik följavítását, amit az igazgatóság úgy oldott meg, hogy egy töredé­kének a munkások közül adott javítást, de da­cára a silány kereseteknek, nem enyhítette a nyomort általánosságban. Különösen súlyos a Mika-osztályon dolgozó szaktársnők és szak­társak helyzete. A heti 15 pengőt kereső nők és a 48 órai munkára 28—30 pengőt kereső szak­­társak dicsekedhetnek azzal, hogy „tekintélyes keresetük mellett“ a legbrutálisabb hajcsárok van. Az érdekelt munkások meg vannak győ­ződve arról, hogy a gyár igazgatóságának, da­cára annak, hogy rosszul fizeti őket, mégsem intenciója, h­ogy munkásaival durván bánja­nak. De egyébként a vasiparban tekintélyes a művezetők száma és el kell ismerni, nagy ré­szük tényleg művezetői hivatásának él. Gon­doskodik a munkák helyes és igazságos elosz­tásáról, igyekszik a technikai berendezkedést ügyesen alkalmazni stb. A maga tekintélyét tehát azzal biztosítja, hogy korrektül viselke­dik minden irányban. Művezető Torkos? Mind­ezt nem ismeri. Hiszen nagy számban dolgoz­nak az osztályán nők, azokkal szemben pedig meg kell mutatni, hogy „ki vagyok én!?“ Mű­vezető Torkos, ha végigmegy az osztályon, ott reszkessen mindenki. Ki is jelentette, hogy osz­tályán szónak helye nincs. Minden lépését tar­tozik mindenki bejelenteni, mert „elbocsátja“, „kidobja“, „kirúgja“ stb. Egy az osztályán a munkásnők és munkások most már bejelentik, ha arra a bizonyos helyre mennek, hogy kis vagy nagy dolgot kell végezniük. Ezek után -vs*— 3. oldal o* ,VSS- ES FÉMMUNKÁSOK BÁKTÁ­­* 17. szám

Next