Vegyészeti Lapok, 1915 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1915-09-22 / 17-18. szám
30. oldal VEGYÉSZETI LAPOK 1915. — 17—18. szám kátrányfestékgyár társtulajdonosa, a Verein zur Wahrung der Interessen der chemischen Industrie Deutschlands egyik alapítója, első elnöke és tiszteleti tagja, július 31-ikén 79 éves korában Wiesbadenben elhunyt. Az ő nevéhez fűződik ama gyönyörű munkásjóléti intézmények megalkotása, amelyeket elsőül a Kalle u. s. gyárvállalat létesített munkásai javára, s amelyekkel a német munkásjóléti intézmények alapjait vetette meg. A szociálpolitika terén igen nagy érdemei voltak, s mint porosz és birodalmi képviselő, ezirányban a német parlamentben is úttörő szerepet játszott. A kir. József-műegyetem 1915/16-iki tanéve a most megjelent Programm szerint a vegyészmérnöki szakon ismét több érdekes, új tárgygyal lett gazdagabb. A rendes és rendkívüli, illetőleg magántanári előadások rendje a következő: Ilosvay Lajos dr. államtitkár helyett a kémiát (I. és II. félév, heti 6—6 óra) Szarvasy Imre dr. adja elő, aki a kémiai analitikai gyakorlatokat is vezeti (I. és II. félév, heti 10 és 20—20 óra). Szarvasy Imre dr. előadást tart továbbá a ritka elemek és vegyületeik címen (I. félév, heti 2 óra), előadja az elektrokémiát I. és II. félév, heti 4—4 óra), elektrometallurgiát (II. félév, heti 2 óra), újabb kémiai elméleteket (II. félév, heti 2 óra) és vezeti az elektrokémiai gyakorlatokat (II. félév, heti 30 óra). A kémiai elemzést (II. félév, heti 4 óra) és szerves kémiát (I. és II. félév, heti 6—6 óra) Zemplén Géza dr. adja elő, aki a szerves kémiai gyakorlatokat is vezeti (I. félév, heti 30 óra). Pfeifer Ignác műegy. tanár előadja a kémiai technológiát (I. félév, heti 5, II. félév, heti 3 óra), készítmények gyártását (II. félév, heti 5 óra) és vezeti a technológiai gyakorlatokat (II. félév, heti 30 óra). Új és igen érdekes előadása Pfeifer Ignác tanárnak a kémiai gyárak üzeme c. előadása (I. félév, heti 2 óra). ‘Sigmond Elek dr. tanár a mezőgazdasági kémiai technológiát (I. és II. félév, heti 4—4 óra), mezőgazdasági kémiát (I. félév, heti 2 óra), élelmiszerek vizsgálatának általános alapelveit (II. félév, heti 2 óra) adja elő, s vezeti a mezőgazdasági kémiai technológiai gyakorlatokat (I. félév, heti 30 óra), továbbá a IV.évet végzett vegyészmérnökhallgatók számára hetenként legalább 20 órában az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek és cikkek kémiai és fizikai vizsgálati módszereinek gyakorlatait. A magántanári előadások rendje a következő: Ferentzy József dr.: technológiai elemzések módszerei (I. félév, heti 2 óra); Vak Mihály dr. meghívott előadó: mezőgazdasági termények és termékek kémiai és fizikai vizsgálati módszerei (I. és 11. félév, heti 3 óra); élelmi és élvezeti szerek ellenőrzése (I. félév, heti 3 óra); kinevezendő tanár: élelmiszerek, különösen a fűszerek mikroszkópos ismertetése és begyakorlása (heti 6 óra előadással kapcsolatos gyakorlat, II. félév); Kaiser Károly dr.: az élelmiszerek mikroorganizmusai (II. félév, heti 2 óra); Varga Oszkár dr.: az élelmiszerek, élvezeti cikkek és abraktakarmány mikroszkópos vizsgálata (I. félév, heti 2 óra); Bittó Béla dr.:a cián és származékai (I. félév, heti 1 óra); László Ede Dezső: rostos anyagok festése és kikészítése (I. félév, heti 2 óra); borászati kémia (I. félév, heti 2 óra); Vásony Lajos dr.: az erjesztő szervezetek (I. félév, heti 2 óra); Szilágyi Gyula dr.: az erjedés (I. félév, heti 1 óra); szesz-, sör- és ecetgyártás (II. félév, heti 2 óra). Elmarad a most következő tanévben az elhúnyt Muraközy Károly dr. gázelemző műveletek c. előadása. A közgazdasági szakosztálynak a vegyészmérnököket is érdeklő előadásai közül figyelmet érdemelnek a következők: Steinecker Ferenc dr. meghívott előadó: a mezőgazdasági termények és termékek hamisítását tiltó jogszabályok (II. félév, heti 2 óra); Kovács-Sebestény Aladár: vízjog és vízügyi szolgálat (I. és II. félév, heti 1—1 óra); Schafárzik Ferenc dr.: a magyar birodalom geológiája (I. és II. félév, heti 2—2 óra); Edvi Illés Aladár: a magyar birodalom ipara (I. és II. félév, heti 2—2 óra); Rényi József és Barthos Andor: ipari közigazgatás (I. és II. félév, heti 1—1, illetőleg 3—3 óra). — Bernauer '* Zsigmond meghívott előadó: szabadalmi gyakorlat (II. félév, heti 1, II. félév, heti 3 óra). Zelovich Kornél: tarifa (I. félév, 2 óra). Az elmúlt tanévben a vegyészmérnöki szakosztályon 6 rendes, 3 c. rendkívüli tanár, 2 meghívott előadó, 4 magántanár, 4 adjunktus és 12 tanársegéd-vegyészmérnök, összesen tehát 31 vegyésztanár tartott előadást, illetőleg vezette a gyakorlatokat. Az I. félévben összesen 1647, a II. félévben pedig 1479 hallgatója volt a műegyetemnek, akik közül a vegyészmérnöki szakosztályra 106 (95) hallgató iratkozott be. A közgazdasági szakosztálynak első évében 52 (36) hallgatója volt. Az 1914/15-iki tanévben oklevelet kapott összesen 173 hallgató, közülük 11 vegyészmérnök. A közgazdasági szakosztály egyéves tanfolyamát 19 hallgató végezte el. Az ipari kísérleti és anyagvizsgáló intézet műszaki személyzetének véglegesítésével kapcsolatban a Vegyészeti Lapok legutóbbi száma néhány megjegyzést tett, amelyekre Gerster Miklós kir. ipari főfelügyelő úr, az intézet igazgatója lapunk felelős szerkesztőjéhez intézett levelében helyreigazító adatokat közöl. A levél többek közt megállapítani kívánja, hogy „ezúttal az intézet személyzetének csak egy része neveztetett ki, míg régebben kineveztetett az intézet létszámában álló tisztviselők közül kettő а VI., egy а VII., kettő а IX. és kettő a X. fizetési osztályba. Egy nagy fizetésű műszaki tisztviselő szerződéses alkalmaztatása iránt most folynak a tárgyalások. Egyébként az egyik legutóbb kinevezett segédmérnök fizetése 2000 kor. átalánynyal egészíttetett ki. E megjegyzéseket mindenesetre örömmel veszszük tudomásul, de fönn kell tartanunk azt az álláspontunkat, hogy a speciális célokat szolgáló intézet szaktisztviselőinek a X. fizetési osztályba való kinevezése a legteljesebb megtagadása annak a tervezetnek, amelynek leglelkesebb képviselője éppen az intézet mai kitűnő igazgatója volt, aki annak idején, igen helyesen, a végletekig kardoskodott amellett, hogy az intézet műszaki tisztviselői (avégből, hogy az intézet nagyjelentőségű feladatainak megoldására valóban elsőrendű szakerőket és specialistákat biztosíthasson) legalább is a Vil. fizetési osztályba neveztessenek ki. Ezzel szemben az elszomorító tény az, hogy most többek között pl. egy olyan jónevű szakembert, aki már évekkel ezelőtt is az iparban működött és egy másik, 6-7 éve szolgáló, bevált szakembert a X. fizetési osztályba neveztek ki. Ez ellenkezik az intézet szervezésekor kifejtett programmal és bizonyos, hogy az intézet szolgálatába lépőkre nem fog valami buzdító hatást gyakorolni. Rokkantakká vált katonatisztek főiskolai továbbképzése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügy- és földmívelésügyi miniszterrel egyetértőig szeptember 11-ikén 9000 evi. sz. a. rendeletet intézett a tudományegyetemek és a műegyetem tanácsához, valamennyi gazdasági akadémia igazgatójához, az állatorvosi, bányászati és erdészeti főiskolák rektoraihoz, amelyben a következőket rendeli el: Mindazok a magyar honos tisztek és tisztjelöltek, akik a közös hadsereg, haditengerészet, honvédség vagy csendőrség tényleges állományához, a Vili. rangosztályig bezárólag tartoznak és a háborúban rokkantakká válnak, a tudományegyetem bármely világi karán és a műegyetem bármelyik szakosztályán érettségi bizonyítvány és fölvételi vizsga nélkül rendes hallgatók gyanánt beiratkozhatnak, úgyszintén fölveendők a gazdasági akadémiákra, az állatorvosi, erdészeti és bányászati főiskolákra és a gyógyszerészeti tanfolyamra, föltéve, hogy tényleges állományba vételük előtt valamely katonai intézetben a megfelelő tanfolyamokat vagy valamely nyilvános középiskola VIII. osztályát sikerrel elvégezték. A fölvétel iránt a kérvényeket a háború befejezésétől számított 3 éven belül be kell adni. A fölvett hallgatókra az összes érvényben lévő szabályzatok alkalmazandók, a tandíjmentességre igényt tartóknak igazolniuk kell, hogy megélhetésükben kizárólag katonai nyugdíjukra és sebesülési pótdíjukra vannak utalva. Azok a hallgatók, akik valamely kato