Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903-01-01 / 1. szám

I. szám, vagy pedig 5 éven belül megvonási vagy meg­semmisítési keresettel élni, de ha 5 éven belül a szabadalom senkinek útjában nem állt, akkor távolítsuk el a szabadalom-tulajdonos feje fölött lógó Damokles kardot és vessünk véget azon haj­szának, melynek a szabadalom-tulajdonos ki van téve, ha szabadalmának bitorlóját üldözni akarja. Neufeld Ármin, szabadalmi ügyvivő. Vegyészeti gépipar. Hűtött szappansajtó. A folyékony szappananyag lehűlése eddig nyitott szekrényekben ment végbe, úgy hogy oly szappantömböket kaptunk, a­melyeket lehűlésük után megfelelő lemezekké, léczekké és darabokká váltunk. Ezen eljárásnak igen sok hátránya van, a­melyek közül az a legfontosabbik, hogy a szappan­anyag lehűlése, illetve megmerevedése igen hosszú időt, körülbelül 8—14 napot vesz igénybe. Egy második nagy hátránya az, hogy ezen lassú kihűlés folytán a szappananyag egyenlőtlenül húzódik össze, úgy hogy a kihűlt szappantömb szétvágása alkalmával nagymennyiségű hulladék áll elő, a­melyet ismét nyers­anyag gyanánt kell kezelnünk. Klumpp Gusztáv Adolf gyáros oly hűtött szappansajtót szerkesztett, mely ezen hátrányokon azáltal segít, hogy a folyékony szappananyag a hűtött mintaszekrényben nyomás alatt gyorsan merevedik meg lapos lemezekké, a melyek súlya a mintaszekrény fölső lemezének az alsó lemezhez képest való beállítása folytán tetszőlegesen szabá­lyozható s e mellett a szétvágás alkalmával hulla­­­­dékot nem kapunk, mivel a lehűlő szappananyag elhúzódása a mintaszekrény fölső lemezének erős rászorítása, azaz szabályozható nyomás folytán, elkerültetik. Klumpp sajtóját alábbi rajz tünteti föl. A sajtó állványán a fix (g) mintaszekrénykeret számára fenék gyanánt az üreges (a) alsó lemez van elrendezve, melyet alkalmas módon látunk el a hűtő víz számára szolgáló be- és kifolyó nyílással. A (b) fölső lemez ezen czélból szintén üreges és (c)-nél egy vizbefolyótoldattal, valamint (d)-nél egy vizkifolyótoldattal van ellátva. Ezen fölső szekrény pontosan beleillik a (g) mintaszekrény­­keretbe és oldalt alkalmazott (e) szemei által a sajtó állványának (f) oszlopain vezettetik. A (b) fölső szekrény a (g) mintaszekrénykerettel és a fenéklemez gyanánt szereplő (a) alsó lemezzel együtt a mintatért alkotja, a­melynek magassága a fölső lemeznek az alsóhoz képest való önkényes beállítása folytán bizonyos határok között tetsző­legesen szabályozható, úgy hogy az előállítandó lemezek tömegét és súlyát is pontosan megálla­pítjuk. A (b) fölső lemeznek beállítása a (h) csavar­orsó közvetítésével történik, mely e czélból fölső végén az (i) kézikerékkel van fölszerelve és az állvány (k) kengyelében föl- és alá mozgatható. Az (1) anyaghozzávezetőt czélszerűen úgy rendezzük el, hogy a szappananyag a minta­szekrénybe saját súlyánál fogva folyjon be, mihelyt a (p) beömlő nyílást megfelelően elzáró tolattyút kinyitjuk. A tolattyú a rajzon föltüntetve nincsen, mivel az elzáró szerkezet tetszőleges más módon is készíthető. Az (I) anyaghozzávezetőnek (m) fala czélszerűen kettős azon czélból, hogy a gőz vagy meleg víz által fölmelegíthető legyen. Az anyaghozzávezető (n) lefolyócső toldata tömören csatlakozik a (g) mintaszekrénykeret külső falához a (p) szappanbeömlési nyílásnak megfelelő helyen. Ha a sajtó mintaszekrénye meg van töltve, akkor az elzárótalattyút ismét becsukjuk és a (h) fölső lemezt a (h) orsó közvetítésével a (g) keretbe besülyesztjük. A szappanlemez a vízhűtés folytán néhány percz alatt kihűl. Ezen idő alatt a (h) orsó közvetítésével oly módon tartatik a szappan nyomás alatt, hogy egyenes helyein oly összehúzódások létre nem jöhetnek, a­melyek a szappanlemez későbbi feldarabolása alkalmával hulladékot eredményeznének. A sajtónak kiviteli alakja különféle lehet, így lehetséges, hogy a felső lemezt, vagy alsó lemezt vagy mindkettőt sajtolásokkal, vagy beosztó bor­dákkal lássuk el, a­melyek a nyomás folytán a szappanlemezre lenyomódnak. Továbbá a minta­­­szekrényt válaszfalak által beoszthatjuk, úgyhogy a lemezt már meghatározott nagyságú darabokra osztva kapjuk, ha a beosztást nem kívánjuk később megcsinálni. A szappananyag (p) beömlési nyílását a gya­korlatban czélszerűen a (g) keret hosszoldalának közepén rendezzük el és a lehetőleg sematikus rajzon csak a jobb megérthetés kedvéért van e nyílás a keskenyebb oldalon föltüntetve. A fix (g) keret helyett a fölső lemezen egy alul előálló szegélyt is rendezhetünk el, mely a fölső rész lefelé mozgása alkalmával a fenéklemez külső felületét szorosan körülfogja, úgy, hogy ily módon képezzük a mintaszekrényt. Ezen esetben a megfelelő elzáró szerkezettel ellátott (p) beömlő nyílást a fölső lemez ezen szegélyén kell alkalmaznunk és a szegélynek leg­alsó helyzetében tömören kell csatlakoznia az (n) szappananyagbeömlő toldathoz! A (g) mintaszekrényt még az alsó (a) lemezzel is összeköthetjük. A gyakorlati kivitel számára a rajzban feltüntetett kiviteli alak a legajánlatosabb egy fix (g) kerettel, a­melyben úgy a fölső, vala­mint az alsó lemez beállíthatóan mozog. Ennek az az előnye, hogy a szappanlemez bekövetkezett hűtése és préselése és a fölső lemez fölemelése után az alsó lemez elemelése folytán az előállított szappanlemezt kényelmesen kivehetjük a fix keret­ből. Ezen esetben az (n) csőtoldatot a kereten is elrendezhetjük. A föltüntetett álló sajtó helyett fekvő sajtót is alkalmazhatunk. HAVERI,AND ANTAL 1,1 "—­ Budapest, VII., Hársfa­­ utcza 40. m. kir. szabadalmazott Gyárt. Emelőgépeket, darukat, felvonókat. Ételfelvonók minden kivitel­emelőgép-, felvonó- és ben. Vasszerkezetek, vaslépcsők, vastetők, vasrácsok, vasvázak, beton vasszerkezetek gyára.V esőmintázók, bányakocsik és víztartányok. VEGYI I PI­A­R. Az artézi kutakból előtörő gázok ipari értékesítése. Tudvalevő dolog, hogy az Alföld artézi kutai­­nak legtöbbje a tiszta ivóvizén kívül több-kevesebb mennyiségű metánt­ vagy mocsárgázt is hoz fel­színre. E gázok ipari értékesítése érdekében Hörömpe Elek ismert szakember országos actiót akar meg­indítani, mert szerinte Alföldünk gyomrában e gázokban oly nagy nemzeti vagyon rejlik, melyet kihasználatlanul hagyni országos bűn volna. Sür­geti tehát, hogy az illetékes körök tanulmányozzák a dolgot és a területeket, melyeken e gázok nagyobb mennyiségben előfordulnak, megállapítsák és létesülő iparvállalataink figyelmét ide irányítsák, mert bizonyos, hogy ha gyáraink ily olcsó moto­rikus erőre tehetnének szert, versenyünk az önálló vámterület nélkül is tetemesen meg volna köny­­nyítve a külfölddel szemben. Hörömpö actiójának támogatására leír egy­néhány telepet, a­hol az artézi kutakból felszínre jövő metánt már hosszabb idő óta igen kedvező eredménynyel alkalmazzák világítási és motork­us czélokra is. Első­sorban a püspökladányi vasúti állomás artézi kútját ismerteti. A „Máv." ugyanis itt igen sokat küzdött a rossz és kevés tápvízzel, miért is elhatározta, hogy artézi kutat furat. E kút fúrása kettős siker­rel végződött, mert a kút nemcsak hogy nagy mértékben szállítja a kazántáplálásra felette alkal­mas tápvizet, hanem szállít egyszersmind metán­vagy mocsárgázt is. A „Máv.” felismerve a gáznak értékét, gázgyűjtőt állíttatott fel a kút mellé, a­mely gyűjti és kivá­lasztja a vízből a gázt és az így nyert gázzal látja el Püspök-Ladány állomás teljes világítási szükség­letét. Eleinte a világítás nem volt valami nagyon fényesnek mondható, de mióta az Auer-égőket alkalmazzák, az ottani gázvilágítás valósággal brilliáns, mert a metán-gáz rendkívül magas hő­hatása folytán (ca. 16,000 calloria kilogrammon kint) az Auer-égőkhöz felette alkalmas és kevés is kell belőle. Ezek után már azt hinné az ember, hogy nemcsak az állomás, hanem egész Püspök-Ladány fényárban úszik, mert képtelenség volna ezt a természeti adományt, a­mennyire csak lehet, ki ne használni újabb kutak létesítése által; de bizony, a­ki azt hiszi, az felette csalódik, mert bent Püspök-Ladányban, ha csak a hold nem világít, a legázsiaibb sötétség uralkodik. Mióta a püspökladányi kút elkészült, azóta szakadatlanul kitűnően működik, de azért nem tulajdonított annak senki valamelyes fontosságot, mert igaz, hogy nem képez olyan értéket, hogy a „Máv.” mérlegét nagyobb mértékben befolyá­solná, nem kutatta, nem kereste, nem állapította meg senki, merre húzódik, milyen mélységekben és hol van a hatása annak a rétegnek, a­mely ezt a gázt tartalmazza. Bezzeg másképen volna, ha például ez a jelenség Németországban mutatkozott volna, a­hol az állam évente sok ezreket költ arra, hogy a föld mélyét kutassák, keressék, mi van benne, a­mit kihasználni lehet, milyen literatúra volna már róla, mennyire pontosan meg volna már állapítva, hogy hol, milyen mélységben mennyi gáz található. De milyen másképen van még a mi kedves „testvéreinknél“ Ausztriában is. Welsben ugyanis hasonló körülmények között akadtak gázra és noha nem oly nagy mértékben, mint nálunk, mégis egyes gyárak erőszükségletét már ilyen kutak szolgáltatják. Hörömpe azonban az Alföld más, Püspök- Ladánytól távol eső pontjain is bukkant ily gázok­ban gazdag kutakra, így Aradon, Neumann Testvérek gyártelepén van egy 423 méter mély artézi kút és noha a fúrócső csak 52 milliméter átmérejű, ez a kút óránként mégis 11 m3 gázt szolgáltat, még­pedig olyan gázt, hogy egy kis 2 HP motor­óra lóerőn­ként csak 360 litert fogyaszt belőle, később pedig 30 HP motort tartott állandóan üzemben. Eleinte a tulajdonosok erről is kicsinylőleg nyilatkoztak és pesszimisztikusan fogták fel, attól tartva, hogy a gáz végtére, talán nagyon hamar, el fog fogyni, de mivel a csökkenésre sem igen mutatott hajlandóságot, a tulajdonosok később egy nagyobb dimenziójú kutat furattak, mely sokkal bővebb, 152 milliméter átmérőjű s ugyan­csak 423 méter mély kút 40 nap alatt készült el, szintén kedvező eredményt szolgáltatva. Ezek a dolgok talán, mint részletkérdések, nem is tartoznak e lapba, de tény az, hogy az aradi két kútból könnyű szerrel is ki lehet venni 100 HP, gázmotor állandó gázszükségletét. Tény az, hogy egyik kút mintegy 50—60 méter távol­ságra van egymástól és nem befolyásolja egymást, a­miből azt lehet következtetni, hogy e gáz nagy mennyiségben termelődik ott lenn; tény az, hogy Arad mellett, Pácskán is akadtak gázra, valamint Aradon Simay István úr fürdőjében levő artézi kút is nagy mennyiségben szállítja e gázt. Feltehető, hogy ez a gázt tartalmazó­­ réteg azonos a püspökladányival és óriási területeken húzódik el az Alföldön. 3. oldal. Bejelentések vegyészeti találmányok szaba­dalmazására. Ezen bejelentések ellen a közzététel napjától számított két havi határidőn belül felszólalások adhatók be. (35. §.) A-612. Dr. Albert Robert tanár Ebers­waldeben. — Eljárás erjesztőőképes, steril tartós élesztő előállítására acston segélyével. 1902. decz. 13. Szabadalmi igények: 1. Eljárás erjesztőképes, steril tartós élesztő előállítására, mely abban áll, hogy a sörélesztőt, a víznek sajtolással vagy más­­efélével való esetleges eltávolítása után, acetonnal kezeljük és az acetontól elválasztjuk és megszabadítjuk. 2. Az 1. alatt védett eljárásnak foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy 250 gr. sörélesztőre legalább 2 L. acetont használunk. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az odatapadó aceton el­távolítása alkohollal és aetherrel külön-külön vagy ezek elegyével való kezelés által történik. A—608. Badische Anilin- und Sodafabrik elég Ludwigs­­hafenben. — Eljárás hatástalanná vált platinakontaktmasz­­szának reaktiválására. 1902. decz 13. Szabadalmi igény . Eljárás hatástalanná vált platinakontaktmasszának reaktiva.

Next