Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903-06-20 / 12. szám

12. számú fiánkat, mert Kossuth Lajosnak a negyvenes években alapított védegyletét támasztotta fel halottaiból és ily becses tradicziókkal indulva útjára, maga mellett érzi, látja és tudja a társadalom minden rétegét, a sajtó megbecsülhetetlen jóindulatát és a köztörvényhatóságok erkölcsi és anyagi támogatását. De van még egy igen fontos jelenség, a­mi külö­nös figyelmet érdemel és a­melyet a szervező­bizottság már eddig is kellőképen méltányolt, a­midőn azokat az értékes elemeket nem csak a szervezkedésbe, de egy­szersmind a vezetőségbe is belevonta. Az ipartestülete­ket értem, kikben mérhetetlen erkölcsi erőt nyer a fiatal Egyesület és a­kik mindenkor a legbiztosabb támaszai lesznek, mert a kisiparosok azok, kik legjob­ban szenvedtek a külföldi termék beözönlésétől. Volt eset, hogy az ipartestületeket szövetségbe akarták tömö­ríteni, de az sehogysem sikerült és a Magyar Védő­ Egyesület érdeme, hogy mintegy negyven fővárosi és vidéki ipartestület már­­az alakulás alkalmával sietett megjelenni és testületileg csatlakozni, jelezvén ezzel, hogy a kis exisztenc­iák biztosítása, megerősítése és megszilárdítása az Egyesület feladata és ők maguk is éppen ezt várják az új tömörüléstől. Az általunk képviselt iparág igen neves képviselői­vel is találkoztam az Egyesület megalakulásakor és hogy mindeddig még nem alakult meg a vegyészeti szakosztály is, az annak tulajdonítható, hogy maga az iparág még hiányosan van képviselve. A vezetőség azonban érzi és tudja, mennyire fontos a vegyi ipar az ország fellendülése szempontjából és abban fárado­zunk, hogy a vegyészeti szakosztály mielőbb létesüljön. Rajta leszünk, hogy iparágunk legjelesebb képviselőit e czélból megnyerjük és azokat a kérdéseket, amelyek bennünket érintenek, a magunk tudásával és képessé­gével, a mi szakértelmünkkel és jártasságunkkal intéz­zék el. Hogy ezt el is érhessük, arra szükséges, hogy iparágunk minden árnyalata odagyülekezzék és irányt adjon a közönségnek, öntudatot a vezetőségnek. És ha munkánk sikerül — mint Rákosi Jenő mondotta — akkor tényezői leszünk annak a nagy kibontakozásnak, a­melynek egy szülőfia az új magyar nemzeti társa­dalom lesz ! E lap hasábjaiban ugyanazon elvek mellett, ugyanazon czélokért folyik a küzdelem és az uj Egyesületben szövetséges társat látunk, melylyel kar­öltve haladva, diadalra fog jutni az ige: a gazda­ságilag független Magyarország eszméje! Az olajpiacz urai. E sorokban a világ legnagyobb ipari válla­latáról akarunk tüzetesebb ismertetést közölni, mely­nek nevével olvasóink lapunk hasábjain is bizonyára nem egyszer találkoztak. A nélkül, hogy a legkisebb túlzásba esnénk, állít­hatjuk, hogy alig van állam, melynek organizatiója oly tökéletes mechanismussal bírna, mint a­milyennel a Standard Oil Trust bir. Minden államban meg vannak neki a maga követei, konzuljai és titkos ügynökei. Szolgálatában állnak a legelőkelőbb szakértők, kik fejedelmi fizetést élveznek. A kormányokkal való tár­gyalások nehéz munkájára oly emberek állnak rendel­kezésére, mint Hon. Robert, P. Porter és mások, kik nemrégiben Romániában is megfordultak ás már majd az egész világot bejárták a trust érdekében. Amerikának legjobb szervező tehetségei mind szolgálatában vannak a társaságnak. A trust tudvalevőleg az amerikai vas­utakkal folytatott üzlet által lett nagygyá. Sikereinek kulcsa főleg az elosztási rendszer kitűnő szervezetében található meg. A trust uralja Amerika összes vasútjait. Külön kocsikkal rendelkezik és produktumainak tengeri utón való szétküldésére egész flottával bír, melyek olaját a világ legtávolabbi pontjaira is eljutat­ják. Minden nagyobb kikötőben vannak saját raktárai, vannak saját dockjai, hajógyárai stb. Az említett köz­lekedési eszközökhöz kell még számítanunk a karaváno­kat Ázsiában és az elefántokat Indiában. A gyár azonkívül, hogy a fél világot olajjal látja el, nagy gyáripart is űz, a­mennyiben a saját üzemé­ben készíti a szükséges hordókat és tartályokat (évente 30 milliót), kannákat (évente 70 milliót), festéket, enyvet, reservoirokat, destilláló készülékeket, szivattyúkat, kén­savat stb. szóval mindazt, a­mire szüksége van. Nagy a forgalma a melléktermékekben is s óriási mennyiségű gasolinnal, naftával, kenőolajjal, vazelinnel stb. látja el a világpiaczot. Összevásárolja a szakmájába vágó összes szabadalmakat és a legügyesebb tudósokkal külömböző irányokban beható kísérleteket végeztet. A gyártási módokat a trust minden ország viszonyainak megfelelően alakítja. A trust Európában külön társasá­gokat szervez, a­melyek azonban a new-yorki központnak vannak alávetve. Angolországban a trustnek csak kevés akadályokkal kell megküzdenie, mivel Anglia a lehető legnagyobb előzékenységet gyakorolta a trusttel szemben. Más államokban a trust közvetlenül a kormánynyal áll összeköttetésben. Németországba főkép finomított olajat szállít, míg Francziaország maga finomítja olaját, de a finomítók majd mind a trust tulajdonát képezik. Azokban az európai államokban, melyek maguk is termelnek petróleumot, szivattyútelepek felállítására, ill. a források kiaknázására engedélyeket igyekszik szerezni, de ha lehet, örök áron megvásárolja az olaj­mezőket. Ha ily irányban nem tud eredményt elérni, úgy az árszabályozás útján operál. Néhány éven át a legnagyobb nehézséget a keleti szabad verseny képezte; az olajat a keleti országokban a szállítási költségeken alul adták el. Hollandia, Keletindia, Birma, Borneo, Jáva a keleti üzlet tekintetében igen erős ellenfelek voltak. Itt is elsősorban a concurrens társaság meg­vásárlásával akart magán segíteni de ez sehogy­sem ment; minden kísérlet meghiúsult. Most tehát Ausztrália és a keleti országok számára külön reser­­voir-h­aj­ókat­ készíttetett s aztán az árakat annyira le fogja szorítani, hogy a conkurrens társaság mégis kénytelen lesz magát megadnia. A trust különösen Birma VEGYI IPAR, olaj­mezőit szeretné megszerezni, mivel ez által ép úgy uralkodhatná a keletet, mint Amerikát és nyugati Európát. A jövedelem, a­mit a trust az olaj királyoknak hoz, egyszerűen mesés, bár a teljes összeget nem lehet pontosan megállapítani. A társaság alaptőkéje 480 millió korona és a legutóbbi évben nem kisebb, mint 48°/6-os osztalékot fizetett, ami összegében 230 millió koronát tesz ki. John D. Rockefeller, a trust vezetője az „Industrial Comission“-nal közölte, hogy a külföldi üzlet majd 250 millió koronát eredményezett. S. G. D. Dodd szerint a trust évente majd 50 millió koronát takarított meg az által, hogy a hordóit és kannáit házilag gyártatta, 12 millió koronát pedig fatartályai­nak gyártásánál takarított meg. A melléktermékekben az üzlet folyton erősbödik és növekedik, mert hát folyton újabb és tökéletesebb eljárásokat találnak fel. Az olajkirályok nemcsak abban segédkeztek, hogy Pierpont Morgan és mások közvetítésével más nagy trustöket alakítsanak és financírozzanak, hanem gáz- és villamostársaságokat is összevásároltak, így pl. a trus tulajdonát képezi a több más társasággal egybe­olvadt „Brooklyn Union-Gascompany“ melynek csak (!) 140 millió korona az alaptőkéje. A trusté azonkívül New-York városának gáz- és villamtelepe, valamint közúti vasútja is. Befolyása azonkívül még sok más irányban is kiterjed. Látható tehát az előzőkből, hogy a Standard Oil Trust valóban a jelenkor ipari és pénzügyi világának legnagyobb faktora. Újítás szénbrikettek előállítására való el­járáson. A Salgótarjáni kőszénbánya r. t. c­ég, mint Weiss Lajos építész jogutódja Budapesten, oly eljárásra nyert szabadalmi oltalmat, mely az eddig ismert szurok, kát­rány vagy más hasonló széntartalmú ásványi vagy nö­vényi anyagok lepárlásánál keletkező lepárlási hulla­dékok alkalmazásán alapuló eljárásoknál állítólag any­­nyiban előnyösebb, hogy az új eljárás szerint a brikettek előállítási költségei tetemesen kisebbek, mint a régibb eljárásoknál, azonkívül pedig fölöslegessé teszi, hogy a szénhez oly anyagokat keverjünk, melyek tökéletlen elégésük következtében a fást és koromképződést elő­segítenék. Az eljárás szerint a szénpor összeköttetésére mész­­hidrátot (kalciumhidroxidot) használunk, melyet azután tetszőleges eredetű szénsav (széndioxid) hozzávezetésé­­vel vízgőz alkalmazása mellett szénsavas mészszé alakítunk át. A mészhez hozzávezetendő szénsavat czélszerűen bármely tüzelőberendezés füstgázai szol­gáltatják, tehát az eljárás szerint dolgozó gyár a kör­nyezete levegőjét szénsavval alig fertőzi. Ez eljárás a gyakorlatban akként alakul, hogy a szénporból vagy széndarából — ha az esetleg túlsá­gosan sok vizet tartalmaz — a víz egy részét a szén szárítása által elvonjuk, azután pedig a szenet a szén súlyának 4—6°/o-át tévő bármely mészkőből égetett mészből megoltás útján előállított mésztejjel keverjük. Az így előállított keverékből a fölösleges vizet ismert módon eltávolítjuk. A mésztej sűrűségét legelőnyöseb­ben akként választjuk meg, hogy abban csak épen annyi víz legyen, a­mennyinek a keverés végezhetése czéljából lennie kell. A mészszel kevert szénport most már nagy (mintegy 200—400 atm.) nyomás alatt tetszőleges alakú brikettekké sajtoljuk. A brikettek alakját legelőnyösebben akként választjuk meg, hogy azoknak felülete tömegükhöz viszonyítva aránylag nagy legyen, tehát lapos darabokat sajtolunk, melyekben esetleg furatokat és áttöréseket is állítunk elő. A sajto­lás által előállított darabokat most már egy kamrába viszszük, melyen valamely tüzelés füstgázait és 100°-os vízgőzt vezetünk át. A körülbelül 120° C. hőmérsékletű és aránylag sok (k­bl. 12%) széndioxidot tartalmazó égéstermények a mészhidroxidot csakhamar szénsavas mészszé alakítják át, mely a briketteket képező szén­port vagy darát kőkeménységű, teljesen lég és vízálló téglákká köti össze. Az így előállított téglák igen szilárdak és kokszszerűek. A raktározásnál a­ brikettek szilárdsága nemcsak hogy nem csökken, hanem minthogy az esetleg át nem alakult mészhidroxid a levegőből szénsavat vesz fel, még inkább növekedik. Az ekként előállított brikettek a tűzben nem esnek szét, hanem annak következtében, hogy mire a kötőanyag kötőképességét elvesztette,a szénrészecskék elkokszosodásuk következtében összesülnek, mindvégig megtartják alakjukat. Ezért az ily briketteknél hamuba szén nem jut és ebből veszteségek nem származhat­nak, mint az eddig ismert briketteknél. Minthogy a mész az égésnél keletkező kénessavat leköti, az eljárás szerint előállított brikettek teljesen szagtalanul égnek el és csak kevés füstöt fejlesztenek. A viharágyuk hangtölcsére pedig minden más ilyfajta gyártmánynyal szemben állóhelyükben is bármely tetszés szerinti irányba és szögbe állítható, miáltal a fagy és köd ellen is kellő védelmet nyújtanak. Kiváló és egyedüli sajátsága ezen viharágyuknak az egyszerű biztos és gyors kezelésben rejlik, mert míg a többi viharágyuk minden lövés után külön-külön töltendők, addig ezek kész lövegekkel vannak ellátva, melyek másod­­perczenkénti gyorsasággal kilőhetők; épen ezen különle­ges sajátságban nyilvánul a többi viharágyuk fölötti rend­kívül előnyös és gyors tüzelési képességük. A lövésekhez legjobb aczél-lőkupakok vannak készítve, melyeket a kezelő maga számtalanszor újból megtölthet és használhat, csupán csak a lőpor adagolása előtt, gyutac­­csal kell felszerelnie; a lőkupakok 180 gr. lőport vesznek fel, melyre csekély papírfojtást alkalmazunk; tetszés sze­rint azonban használhatók 150 és 200 grammra is. Vannak ezenkívül még vászon lőkupakok, úgynevezett vászonhüvelyek is, melyek czélszerűségüknél fogva is elő­nyösek. Ezen lőkupakok fenékkel, az ú. n. gyutacstokokkal együttesen használandók. A lövések által előidézett légrezgések az általános követelményeknek minden tekintetben megfelelnek. Tekintve azt, hogy a lőpor kilóg­rammonkint k­bl. 76 fillérért szerez­hető be, s hogy a lőkupakok éveken keresztül használ­hatók, egy-egy lövés nem kerül többe 12 fillérnél. Az irányítható viharágyuk esőzések ellen, a­hol lövő­házikó nincs, a függélyes állásban levő hangtölcsérnek vízszintes helyzetbe való hozatala által védelmeztetnek ; fagy elleni védekezések alkalmával a lövések is ily irány­ban eszközöltetnek; felhők elleni védekezéseknél pedig a lőirány tetszés szerint változtatható. A töltényhengerek lőüregei egy megfelelő kefével meg­tisztíthatók s ez, valamint egy csavarkulcs, egy lőporkanna, egy gyutacslökő és szerszámláda az ágyúhoz hozzáadatik. Az irányíthatóságot kizárólag csak ezen szabadalma­zott ágyuk engedik meg, miáltal be sem kell várni, míg a vihar a fejünk fölé ér, hanem már jó előre gátat vethetünk romboló munkájának. A lőszerkezet tartóssága mellett elegendő bizonyíték az, hogy az ágyuk lőhengerei a­­Diós­győri m. kir. vas­gyárakban,­ a legjobb minőségű „Bessemer“ aczélból lesz­nek öntve s úgy vannak alkotva, hogy a robbanás pilla­natában fejlődő gázok feszerejével szemben, a lehető leg­nagyobb ellenállóképességgel­ bírnak ; sajátságos fúrásuk a lőpor lehető legerélyesebb kihasználását engedélyezik, mert az explósió alkalmával keletkezett sűrített gázok nem bírván egyszerre a lőhenger nyílásán kitódulni, kénytele­nek a legnagyobb erőmegfeszítéssel a hangtölcsérben lég­­örvénygyűrűket képezve, a hangtölcsér fölött nyugvó lég­oszlopot maguk előtt tolva, a magasba törtetni, hogy ott, úgy a saját melegüket, mint a magukkal rántott meleg levegőt, a felsőbb légrétegekben levő hidegebb levegővel összekeverve, a jégképződést megakadályozzák; — a 1 m. hosszú hangtölcsér elég biztosítékot nyújt a légörvény he­lyes beirányítására. Ha az irányítható ágyút fagy ellen akarjuk használni, a hangtölcsért úgy irányítjuk be, hogy annak alsó széle a talaj felületével éles szöget képezzen, tehát a lövés kissé felfelé irányuljon, — az ily lövésnél keletkezett légörvény­­gyűrűk a szőlő fölött rohannak tovább, magukkal rántják a körülötte levő tehetetlen levegőt s egyrészt légáramlatot idézve elő, másrészt a hidegebb, nehezebb levegőrétegek leereszkedését a föld színére megakadályozva, megmentik a termést a fagyáétól. Tudvalevő dolog, hogy a fagy csakis szélcsendes idő­ben keletkezik és érvényesül káros hatással, tehát ha lég­áramlatot idézünk elő, ezen káros befolyás megszűnik,­­ miután ezen ágyukkal hatalmas léghullámokat lehet elő­idézni, melyhez hozzájárul még a hangtölcsérből kitóduló hevített gázoknak összevegyülése a növényzet környezte levegővel; belátható, hogy fáradtságunkat siker koronázza. Természetes, hogy ezen lövéseket a megmentendő termés fölött minden irányba kell leadni, hogy a légáramlat és a levegő összevegyülése ne csak egy irányban, hanem min­den irányban kellőképen létrejöjjön, mert csak ezáltal le­hetünk biztosak termésünk megmentésében. Az elmondottak alapján ezen viharágyukat a legmele­gebben ajánlhatjuk a magyar gazdaközönség szíves figyelmébe. Gépipar. Viharágyuk. Fehér Ferencz budapesti gyáros szabadalmazott viharágyui az eddigiekkel szemben lénye­ges előnyöket tüntetnek fel és okszerű kezelés mellett a fagy és bér ellen teljes védelmet nyújtanak. Az eddig üzembe vett hasontalálmányok sem a veszélytelenség, sem a gyorsaság, sem az erély, sem a kezelés egyszerűsége tekintetében ezekkel nem versenyezhetnek, a­mi pedig a kezelési, fentartási és védekezési költségeket, nemkülönben anyagot és kiállítást illeti, bármely hazai és külföldi talál­mányt felülmúlnak. Ezen viharágyak a megejtett hivatalos vizsgálat sze­rint teljesen veszélytelenek. Szilárd talpra épített erős, ko­vácsolt vasállványból, egy erős és 4 m­ hosszú vaslemez­ből készült hangtölcsérből és a legjobb minőségű Bessemer­­aczélból készített töltényhengerből állanak, melyből egy emeltyű könnyed mozgatása mellett másodperczenként egy­­egy lövés bocsájtható ki a hangtölcséren keresztül a leve­gőbe, minek megtörténtével a függélyes irányba bocsájtott lövés 20—26 másodperczig kavarja hallhatólag a levegőt. 3. oldal: Bejelentések vegyészeti találmányok szaba­dalmazására. Ezen bejelentések ellen a közzététel napjától számított két havi határidőn belül felszólalások adhatók be. (35. §.) C­ 1 950. Société Claudel & Cie. czég Párisban. — El­járás és készülék éghető folyadékok elgázositására. 1903. junius 6. Szabadalmi igények 1. pontja: Eljárás éghető folyadékoknak, mint petroleum, spiritusz, stb. világítási vagy fűtési czélokra, vagy erőgépek üzeméhez való elgázo­­sítására, a folyadéknak, egy vagy több retortán való át­haladása alatt nagy hőmérsékletre való fűtése által, jelle­mezve azáltal, hogy ezen retortákba elhasznált gázokat, mint pl. exploziós- vagy égési motorok kipuffogó gázait, nagyolvasztók, mészkemenc­ék és hasonlók gázait, hatás­talan gázokkal, pl. nitrogénnal kevert szénsavat és esetleg vízgőzt vezetünk be és a retortákon átáramolni hagyjuk azon czélból, hogy a retortákban koksz képződését és a fölbontott gázok újbóli egyesítését megakadályozzuk, mi mellett egyidejűleg a bevezetett gázokban tartalmazott me­leget kihasználjuk.­­ —1866. Hopfelt Róbert mérnök Berlinben. — El­járás ivlámpaelektródák előállitására. 1903. jun. 6. Szaba­dalmi igény : Eljárás ivlámpa-elektródák előállitására, jelle­mezve azáltal, hogy az ismeretes szénkeverékhez az alkali-, földalkali vagy nehéz­fémek olyan szerves vegyületeit ad­juk hozzá, melyek a szénpálczák előállításánál, különösen az ehhez szükséges égetési folyamat alkalmával megváltoz­hatnak ugyan, de szerves vegyület jellegüket nem ve­szítik el. K.—1989. Kell Izsó igazgató Budapesten. Eljárás laza állományú takarmánynak szállításra alkalmas, alakos adagokká való formálására. 1903. jun. 6. Szabadalmi igények: 1. Eljárás laza állományú takarmánynak szállítására alkalmas, alakos adagokká való formálására, jellemezve azáltal, hogy a takar­mányt esetleges előzetes felaprítás után 300 - 600 atm. nyomás alkalmazásával tetszőleges nagyságú és alakú darabokra sajtoljuk 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az adagokat azon takarmányanyagok keverékéből sajtoljuk, melyek az abrak készítéséhez alkalmazkodnak. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a takarmányanyagokat a sajtolás előtt syrup­­pal, glukoseval vagy más oly kötőszerrel keverjük, mely a takarmány ízére és minőségére közömbös vagy javító hatással bír.

Next