Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1903-06-20 / 12. szám
12. számú fiánkat, mert Kossuth Lajosnak a negyvenes években alapított védegyletét támasztotta fel halottaiból és ily becses tradicziókkal indulva útjára, maga mellett érzi, látja és tudja a társadalom minden rétegét, a sajtó megbecsülhetetlen jóindulatát és a köztörvényhatóságok erkölcsi és anyagi támogatását. De van még egy igen fontos jelenség, ami különös figyelmet érdemel és amelyet a szervezőbizottság már eddig is kellőképen méltányolt, amidőn azokat az értékes elemeket nem csak a szervezkedésbe, de egyszersmind a vezetőségbe is belevonta. Az ipartestületeket értem, kikben mérhetetlen erkölcsi erőt nyer a fiatal Egyesület és akik mindenkor a legbiztosabb támaszai lesznek, mert a kisiparosok azok, kik legjobban szenvedtek a külföldi termék beözönlésétől. Volt eset, hogy az ipartestületeket szövetségbe akarták tömöríteni, de az sehogysem sikerült és a Magyar Védő Egyesület érdeme, hogy mintegy negyven fővárosi és vidéki ipartestület máraz alakulás alkalmával sietett megjelenni és testületileg csatlakozni, jelezvén ezzel, hogy a kis exisztenciák biztosítása, megerősítése és megszilárdítása az Egyesület feladata és ők maguk is éppen ezt várják az új tömörüléstől. Az általunk képviselt iparág igen neves képviselőivel is találkoztam az Egyesület megalakulásakor és hogy mindeddig még nem alakult meg a vegyészeti szakosztály is, az annak tulajdonítható, hogy maga az iparág még hiányosan van képviselve. A vezetőség azonban érzi és tudja, mennyire fontos a vegyi ipar az ország fellendülése szempontjából és abban fáradozunk, hogy a vegyészeti szakosztály mielőbb létesüljön. Rajta leszünk, hogy iparágunk legjelesebb képviselőit e czélból megnyerjük és azokat a kérdéseket, amelyek bennünket érintenek, a magunk tudásával és képességével, a mi szakértelmünkkel és jártasságunkkal intézzék el. Hogy ezt el is érhessük, arra szükséges, hogy iparágunk minden árnyalata odagyülekezzék és irányt adjon a közönségnek, öntudatot a vezetőségnek. És ha munkánk sikerül — mint Rákosi Jenő mondotta — akkor tényezői leszünk annak a nagy kibontakozásnak, amelynek egy szülőfia az új magyar nemzeti társadalom lesz ! E lap hasábjaiban ugyanazon elvek mellett, ugyanazon czélokért folyik a küzdelem és az uj Egyesületben szövetséges társat látunk, melylyel karöltve haladva, diadalra fog jutni az ige: a gazdaságilag független Magyarország eszméje! Az olajpiacz urai. E sorokban a világ legnagyobb ipari vállalatáról akarunk tüzetesebb ismertetést közölni, melynek nevével olvasóink lapunk hasábjain is bizonyára nem egyszer találkoztak. A nélkül, hogy a legkisebb túlzásba esnénk, állíthatjuk, hogy alig van állam, melynek organizatiója oly tökéletes mechanismussal bírna, mint amilyennel a Standard Oil Trust bir. Minden államban meg vannak neki a maga követei, konzuljai és titkos ügynökei. Szolgálatában állnak a legelőkelőbb szakértők, kik fejedelmi fizetést élveznek. A kormányokkal való tárgyalások nehéz munkájára oly emberek állnak rendelkezésére, mint Hon. Robert, P. Porter és mások, kik nemrégiben Romániában is megfordultak ás már majd az egész világot bejárták a trust érdekében. Amerikának legjobb szervező tehetségei mind szolgálatában vannak a társaságnak. A trust tudvalevőleg az amerikai vasutakkal folytatott üzlet által lett nagygyá. Sikereinek kulcsa főleg az elosztási rendszer kitűnő szervezetében található meg. A trust uralja Amerika összes vasútjait. Külön kocsikkal rendelkezik és produktumainak tengeri utón való szétküldésére egész flottával bír, melyek olaját a világ legtávolabbi pontjaira is eljutatják. Minden nagyobb kikötőben vannak saját raktárai, vannak saját dockjai, hajógyárai stb. Az említett közlekedési eszközökhöz kell még számítanunk a karavánokat Ázsiában és az elefántokat Indiában. A gyár azonkívül, hogy a fél világot olajjal látja el, nagy gyáripart is űz, amennyiben a saját üzemében készíti a szükséges hordókat és tartályokat (évente 30 milliót), kannákat (évente 70 milliót), festéket, enyvet, reservoirokat, destilláló készülékeket, szivattyúkat, kénsavat stb. szóval mindazt, amire szüksége van. Nagy a forgalma a melléktermékekben is s óriási mennyiségű gasolinnal, naftával, kenőolajjal, vazelinnel stb. látja el a világpiaczot. Összevásárolja a szakmájába vágó összes szabadalmakat és a legügyesebb tudósokkal külömböző irányokban beható kísérleteket végeztet. A gyártási módokat a trust minden ország viszonyainak megfelelően alakítja. A trust Európában külön társaságokat szervez, amelyek azonban a new-yorki központnak vannak alávetve. Angolországban a trustnek csak kevés akadályokkal kell megküzdenie, mivel Anglia a lehető legnagyobb előzékenységet gyakorolta a trusttel szemben. Más államokban a trust közvetlenül a kormánynyal áll összeköttetésben. Németországba főkép finomított olajat szállít, míg Francziaország maga finomítja olaját, de a finomítók majd mind a trust tulajdonát képezik. Azokban az európai államokban, melyek maguk is termelnek petróleumot, szivattyútelepek felállítására, ill. a források kiaknázására engedélyeket igyekszik szerezni, de ha lehet, örök áron megvásárolja az olajmezőket. Ha ily irányban nem tud eredményt elérni, úgy az árszabályozás útján operál. Néhány éven át a legnagyobb nehézséget a keleti szabad verseny képezte; az olajat a keleti országokban a szállítási költségeken alul adták el. Hollandia, Keletindia, Birma, Borneo, Jáva a keleti üzlet tekintetében igen erős ellenfelek voltak. Itt is elsősorban a concurrens társaság megvásárlásával akart magán segíteni de ez sehogysem ment; minden kísérlet meghiúsult. Most tehát Ausztrália és a keleti országok számára külön reservoir-hajókat készíttetett s aztán az árakat annyira le fogja szorítani, hogy a conkurrens társaság mégis kénytelen lesz magát megadnia. A trust különösen Birma VEGYI IPAR, olajmezőit szeretné megszerezni, mivel ez által ép úgy uralkodhatná a keletet, mint Amerikát és nyugati Európát. A jövedelem, amit a trust az olaj királyoknak hoz, egyszerűen mesés, bár a teljes összeget nem lehet pontosan megállapítani. A társaság alaptőkéje 480 millió korona és a legutóbbi évben nem kisebb, mint 48°/6-os osztalékot fizetett, ami összegében 230 millió koronát tesz ki. John D. Rockefeller, a trust vezetője az „Industrial Comission“-nal közölte, hogy a külföldi üzlet majd 250 millió koronát eredményezett. S. G. D. Dodd szerint a trust évente majd 50 millió koronát takarított meg az által, hogy a hordóit és kannáit házilag gyártatta, 12 millió koronát pedig fatartályainak gyártásánál takarított meg. A melléktermékekben az üzlet folyton erősbödik és növekedik, mert hát folyton újabb és tökéletesebb eljárásokat találnak fel. Az olajkirályok nemcsak abban segédkeztek, hogy Pierpont Morgan és mások közvetítésével más nagy trustöket alakítsanak és financírozzanak, hanem gáz- és villamostársaságokat is összevásároltak, így pl. a trus tulajdonát képezi a több más társasággal egybeolvadt „Brooklyn Union-Gascompany“ melynek csak (!) 140 millió korona az alaptőkéje. A trusté azonkívül New-York városának gáz- és villamtelepe, valamint közúti vasútja is. Befolyása azonkívül még sok más irányban is kiterjed. Látható tehát az előzőkből, hogy a Standard Oil Trust valóban a jelenkor ipari és pénzügyi világának legnagyobb faktora. Újítás szénbrikettek előállítására való eljáráson. A Salgótarjáni kőszénbánya r. t. cég, mint Weiss Lajos építész jogutódja Budapesten, oly eljárásra nyert szabadalmi oltalmat, mely az eddig ismert szurok, kátrány vagy más hasonló széntartalmú ásványi vagy növényi anyagok lepárlásánál keletkező lepárlási hulladékok alkalmazásán alapuló eljárásoknál állítólag anynyiban előnyösebb, hogy az új eljárás szerint a brikettek előállítási költségei tetemesen kisebbek, mint a régibb eljárásoknál, azonkívül pedig fölöslegessé teszi, hogy a szénhez oly anyagokat keverjünk, melyek tökéletlen elégésük következtében a fást és koromképződést elősegítenék. Az eljárás szerint a szénpor összeköttetésére mészhidrátot (kalciumhidroxidot) használunk, melyet azután tetszőleges eredetű szénsav (széndioxid) hozzávezetésével vízgőz alkalmazása mellett szénsavas mészszé alakítunk át. A mészhez hozzávezetendő szénsavat czélszerűen bármely tüzelőberendezés füstgázai szolgáltatják, tehát az eljárás szerint dolgozó gyár a környezete levegőjét szénsavval alig fertőzi. Ez eljárás a gyakorlatban akként alakul, hogy a szénporból vagy széndarából — ha az esetleg túlságosan sok vizet tartalmaz — a víz egy részét a szén szárítása által elvonjuk, azután pedig a szenet a szén súlyának 4—6°/o-át tévő bármely mészkőből égetett mészből megoltás útján előállított mésztejjel keverjük. Az így előállított keverékből a fölösleges vizet ismert módon eltávolítjuk. A mésztej sűrűségét legelőnyösebben akként választjuk meg, hogy abban csak épen annyi víz legyen, amennyinek a keverés végezhetése czéljából lennie kell. A mészszel kevert szénport most már nagy (mintegy 200—400 atm.) nyomás alatt tetszőleges alakú brikettekké sajtoljuk. A brikettek alakját legelőnyösebben akként választjuk meg, hogy azoknak felülete tömegükhöz viszonyítva aránylag nagy legyen, tehát lapos darabokat sajtolunk, melyekben esetleg furatokat és áttöréseket is állítunk elő. A sajtolás által előállított darabokat most már egy kamrába viszszük, melyen valamely tüzelés füstgázait és 100°-os vízgőzt vezetünk át. A körülbelül 120° C. hőmérsékletű és aránylag sok (kbl. 12%) széndioxidot tartalmazó égéstermények a mészhidroxidot csakhamar szénsavas mészszé alakítják át, mely a briketteket képező szénport vagy darát kőkeménységű, teljesen lég és vízálló téglákká köti össze. Az így előállított téglák igen szilárdak és kokszszerűek. A raktározásnál a brikettek szilárdsága nemcsak hogy nem csökken, hanem minthogy az esetleg át nem alakult mészhidroxid a levegőből szénsavat vesz fel, még inkább növekedik. Az ekként előállított brikettek a tűzben nem esnek szét, hanem annak következtében, hogy mire a kötőanyag kötőképességét elvesztette,a szénrészecskék elkokszosodásuk következtében összesülnek, mindvégig megtartják alakjukat. Ezért az ily briketteknél hamuba szén nem jut és ebből veszteségek nem származhatnak, mint az eddig ismert briketteknél. Minthogy a mész az égésnél keletkező kénessavat leköti, az eljárás szerint előállított brikettek teljesen szagtalanul égnek el és csak kevés füstöt fejlesztenek. A viharágyuk hangtölcsére pedig minden más ilyfajta gyártmánynyal szemben állóhelyükben is bármely tetszés szerinti irányba és szögbe állítható, miáltal a fagy és köd ellen is kellő védelmet nyújtanak. Kiváló és egyedüli sajátsága ezen viharágyuknak az egyszerű biztos és gyors kezelésben rejlik, mert míg a többi viharágyuk minden lövés után külön-külön töltendők, addig ezek kész lövegekkel vannak ellátva, melyek másodperczenkénti gyorsasággal kilőhetők; épen ezen különleges sajátságban nyilvánul a többi viharágyuk fölötti rendkívül előnyös és gyors tüzelési képességük. A lövésekhez legjobb aczél-lőkupakok vannak készítve, melyeket a kezelő maga számtalanszor újból megtölthet és használhat, csupán csak a lőpor adagolása előtt, gyutaccsal kell felszerelnie; a lőkupakok 180 gr. lőport vesznek fel, melyre csekély papírfojtást alkalmazunk; tetszés szerint azonban használhatók 150 és 200 grammra is. Vannak ezenkívül még vászon lőkupakok, úgynevezett vászonhüvelyek is, melyek czélszerűségüknél fogva is előnyösek. Ezen lőkupakok fenékkel, az ú. n. gyutacstokokkal együttesen használandók. A lövések által előidézett légrezgések az általános követelményeknek minden tekintetben megfelelnek. Tekintve azt, hogy a lőpor kilógrammonkint kbl. 76 fillérért szerezhető be, s hogy a lőkupakok éveken keresztül használhatók, egy-egy lövés nem kerül többe 12 fillérnél. Az irányítható viharágyuk esőzések ellen, ahol lövőházikó nincs, a függélyes állásban levő hangtölcsérnek vízszintes helyzetbe való hozatala által védelmeztetnek ; fagy elleni védekezések alkalmával a lövések is ily irányban eszközöltetnek; felhők elleni védekezéseknél pedig a lőirány tetszés szerint változtatható. A töltényhengerek lőüregei egy megfelelő kefével megtisztíthatók s ez, valamint egy csavarkulcs, egy lőporkanna, egy gyutacslökő és szerszámláda az ágyúhoz hozzáadatik. Az irányíthatóságot kizárólag csak ezen szabadalmazott ágyuk engedik meg, miáltal be sem kell várni, míg a vihar a fejünk fölé ér, hanem már jó előre gátat vethetünk romboló munkájának. A lőszerkezet tartóssága mellett elegendő bizonyíték az, hogy az ágyuk lőhengerei aDiósgyőri m. kir. vasgyárakban, a legjobb minőségű „Bessemer“ aczélból lesznek öntve s úgy vannak alkotva, hogy a robbanás pillanatában fejlődő gázok feszerejével szemben, a lehető legnagyobb ellenállóképességgel bírnak ; sajátságos fúrásuk a lőpor lehető legerélyesebb kihasználását engedélyezik, mert az explósió alkalmával keletkezett sűrített gázok nem bírván egyszerre a lőhenger nyílásán kitódulni, kénytelenek a legnagyobb erőmegfeszítéssel a hangtölcsérben légörvénygyűrűket képezve, a hangtölcsér fölött nyugvó légoszlopot maguk előtt tolva, a magasba törtetni, hogy ott, úgy a saját melegüket, mint a magukkal rántott meleg levegőt, a felsőbb légrétegekben levő hidegebb levegővel összekeverve, a jégképződést megakadályozzák; — a 1 m. hosszú hangtölcsér elég biztosítékot nyújt a légörvény helyes beirányítására. Ha az irányítható ágyút fagy ellen akarjuk használni, a hangtölcsért úgy irányítjuk be, hogy annak alsó széle a talaj felületével éles szöget képezzen, tehát a lövés kissé felfelé irányuljon, — az ily lövésnél keletkezett légörvénygyűrűk a szőlő fölött rohannak tovább, magukkal rántják a körülötte levő tehetetlen levegőt s egyrészt légáramlatot idézve elő, másrészt a hidegebb, nehezebb levegőrétegek leereszkedését a föld színére megakadályozva, megmentik a termést a fagyáétól. Tudvalevő dolog, hogy a fagy csakis szélcsendes időben keletkezik és érvényesül káros hatással, tehát ha légáramlatot idézünk elő, ezen káros befolyás megszűnik, miután ezen ágyukkal hatalmas léghullámokat lehet előidézni, melyhez hozzájárul még a hangtölcsérből kitóduló hevített gázoknak összevegyülése a növényzet környezte levegővel; belátható, hogy fáradtságunkat siker koronázza. Természetes, hogy ezen lövéseket a megmentendő termés fölött minden irányba kell leadni, hogy a légáramlat és a levegő összevegyülése ne csak egy irányban, hanem minden irányban kellőképen létrejöjjön, mert csak ezáltal lehetünk biztosak termésünk megmentésében. Az elmondottak alapján ezen viharágyukat a legmelegebben ajánlhatjuk a magyar gazdaközönség szíves figyelmébe. Gépipar. Viharágyuk. Fehér Ferencz budapesti gyáros szabadalmazott viharágyui az eddigiekkel szemben lényeges előnyöket tüntetnek fel és okszerű kezelés mellett a fagy és bér ellen teljes védelmet nyújtanak. Az eddig üzembe vett hasontalálmányok sem a veszélytelenség, sem a gyorsaság, sem az erély, sem a kezelés egyszerűsége tekintetében ezekkel nem versenyezhetnek, ami pedig a kezelési, fentartási és védekezési költségeket, nemkülönben anyagot és kiállítást illeti, bármely hazai és külföldi találmányt felülmúlnak. Ezen viharágyak a megejtett hivatalos vizsgálat szerint teljesen veszélytelenek. Szilárd talpra épített erős, kovácsolt vasállványból, egy erős és 4 m hosszú vaslemezből készült hangtölcsérből és a legjobb minőségű Bessemeraczélból készített töltényhengerből állanak, melyből egy emeltyű könnyed mozgatása mellett másodperczenként egyegy lövés bocsájtható ki a hangtölcséren keresztül a levegőbe, minek megtörténtével a függélyes irányba bocsájtott lövés 20—26 másodperczig kavarja hallhatólag a levegőt. 3. oldal: Bejelentések vegyészeti találmányok szabadalmazására. Ezen bejelentések ellen a közzététel napjától számított két havi határidőn belül felszólalások adhatók be. (35. §.) C 1 950. Société Claudel & Cie. czég Párisban. — Eljárás és készülék éghető folyadékok elgázositására. 1903. junius 6. Szabadalmi igények 1. pontja: Eljárás éghető folyadékoknak, mint petroleum, spiritusz, stb. világítási vagy fűtési czélokra, vagy erőgépek üzeméhez való elgázosítására, a folyadéknak, egy vagy több retortán való áthaladása alatt nagy hőmérsékletre való fűtése által, jellemezve azáltal, hogy ezen retortákba elhasznált gázokat, mint pl. exploziós- vagy égési motorok kipuffogó gázait, nagyolvasztók, mészkemencék és hasonlók gázait, hatástalan gázokkal, pl. nitrogénnal kevert szénsavat és esetleg vízgőzt vezetünk be és a retortákon átáramolni hagyjuk azon czélból, hogy a retortákban koksz képződését és a fölbontott gázok újbóli egyesítését megakadályozzuk, mi mellett egyidejűleg a bevezetett gázokban tartalmazott meleget kihasználjuk. —1866. Hopfelt Róbert mérnök Berlinben. — Eljárás ivlámpaelektródák előállitására. 1903. jun. 6. Szabadalmi igény : Eljárás ivlámpa-elektródák előállitására, jellemezve azáltal, hogy az ismeretes szénkeverékhez az alkali-, földalkali vagy nehézfémek olyan szerves vegyületeit adjuk hozzá, melyek a szénpálczák előállításánál, különösen az ehhez szükséges égetési folyamat alkalmával megváltozhatnak ugyan, de szerves vegyület jellegüket nem veszítik el. K.—1989. Kell Izsó igazgató Budapesten. Eljárás laza állományú takarmánynak szállításra alkalmas, alakos adagokká való formálására. 1903. jun. 6. Szabadalmi igények: 1. Eljárás laza állományú takarmánynak szállítására alkalmas, alakos adagokká való formálására, jellemezve azáltal, hogy a takarmányt esetleges előzetes felaprítás után 300 - 600 atm. nyomás alkalmazásával tetszőleges nagyságú és alakú darabokra sajtoljuk 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az adagokat azon takarmányanyagok keverékéből sajtoljuk, melyek az abrak készítéséhez alkalmazkodnak. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a takarmányanyagokat a sajtolás előtt syruppal, glukoseval vagy más oly kötőszerrel keverjük, mely a takarmány ízére és minőségére közömbös vagy javító hatással bír.