Vegyi Ipar, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1918-01-15 / 1. szám
Budapest, 1918. január 15. Tizenhetedik évfolyam, 1. szám. Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue a vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja. OCCi fuestes, unabhängiges ung. fachorgan der chem. Industrie, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Redaktion und Administration. BUDAPEST, VIII., Népszinház u. 49. Felelős szerkesztő I A VÁD AZ RFPT okleveles mérnök Verantworte Redakteur CarlZ.rUnijUL.1 1 dlpl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és 30. napján. Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. Előfizetési ára: Egész évre 20 korona. Jahresabonnement: 20 Kronen. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi telefon: József 9—75. Hogyan nyerjük meg a békét? — Az átmenetgazdaság problémái. — Eddig az volt a kérdés, hogyan nyerjük meg a háborút? Ez ma már túlhaladott álláspont kezd lenni és most már az a gondunk, hogy miképen nyerhetjük meg a békét, miképen győzhetünk abban a küzdelemben, amely a békével fog kezdődni. Kétségkívül az az ország nyeri meg a versenyt, amelyik a többinél hamarabb lát a rendes munkához. Szokás lett azt mondani, hogy a békés gazdaságra való átmenetet ugyanúgy kell megszervezni, mint annak idején a mozgósítást. Kiki megkapja előre a maga szerepét, s mihelyt megadták a jelt, megy minden ütemesen magától, mint egy felhúzott óramű, pontosan a megszabott pályán. Ezt szép elgondolni, de meg is kell csinálni. Meg kell csinálni de nem úgy, hogy évekkel előre, mintegy üvegházban termelt tervek kerüljenek kivitelre, hanem úgy, hogy eleven szervezet kerüljön szembe az eleven élettel. Mindig fognak változni a viszonyok, mindig közbe fog jönni valamely előre nem látható körülmény és mindent elveszíthetünk, ha nem fogunk a kellő gyorsasággal mindent megtudni, minden alkalmat felhasználni, ami csak saját érvényesülésünkre szolgálhat. Különösen a vegyészeti iparnak kell résen állnia! Emberöltőkre terjedő időkre dől el most a vegyészeti ipar sorsa, elsőrangú követelmény tehát, hogy ezekben az elhatározó nagy időkben ne szobatudósok, se elfogult érdekeltek, hanem gyakorlati húsból és vérből való, eleven szakemberek, igazi tehetségek kerüljenek a vezéri pozíciókba. És ha már itt is huzamos állami beavatkozást kell igénybe venni, az ne egy „rólunk nélkülünk“, hanem egy messzetekintő, mindent átfogó és az egészet elősegítő erőforrás legyen. Először is szénről kell gondoskodnunk. A szén adja a lelket az egész vegyi iparba, ahol szén van, ott minden lesz, ahol szén nincs, ott semmi sem lehet. Másodszor vaggonok legyenek. A vaggon a szárazföld hajótere, amiről tudjuk már, hogy az életet jelenti. Ne vesztegeljenek a vagyonok, ne tűnjenek el ezrével fölösleges utakra, ne tegyenek üres járatokat és ne kelljen 600 km távolságról kérni és várni azokat. Harmadszor pedig emberek legyenek. Mennyien fognak visszajönni és mennyien nem tudják majd, hogy mihez fogjanak. A katonákon, foglyokon kívül felszabadulnak az emberek a kereskedelemből, ahol áru hijján egyelőre munkaszünet lesz, a hadi alkalmi iparokból, háborús organizációkból, stb. stb. Ezek túlnyomó részét maga a vegyi ipar lesz képes foglalkoztatni, csak meglegyen a módja annak, hogy kiki helyére találjon. Negyedszerre, de nem legkisebb gondnak marad a nyersanyag kérdése. Belföldi vagy külföldi anyag, belföldi, vagy külföldi fogyasztásra oly kérdéseket vet fel, amiket elméletileg sohasem lehet sem helyesen, sem közmegnyugvásra elintézni. Mellékes is itt az elmélet, fő az, hogy minél hamarabb kézzelfogható árú és áruval bejárható piac legyen. A vegyészeti iparnak csaknem minden ága oly természetű, hogy annak révén mindenki örömest fog adózni a magyar államnak, akár belföldön, akár külföldön. Ha csak a legfőbbeket tekintjük, akkor is látjuk, hogy pl. az intenzív gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen lesz a műtrágya, a szőlőápolószerek, úgyszintén a petróleum melléktermékeinek sorozatával. Az élelmezéshez szükség van cukorra, alkoholra, növényi olajokra, zsírfélékre. Az építkezésekhez okvetlenül kell a cement, a mész, kátránytermékek, mázolószerek. Egészségügyi cikkekhez fertőtlenítő szerek, szappan, gyógyszerek. Ruházati iparhoz festékek, cserző és appretáló szerek, vegyszerek. És ez mind csak első lélekzetvételre van felsorolva és mind olyan ipar, amelynek termékeit mindenfelé szét fogják kapkodni, csak hozzáférhetők legyenek. Itt az idő, hogy a közérdek vezesse és rendezze a fölmerülő szükségleteket és ha a vegyészeti ipar erős tempóval indulhat a nagy versenyben, akkor elsősorban a közérdek fog rajta nyerni és épen ezért akarjuk megnyerni magunknak a békét előrelátásunkkal! gyár is, a „Kafr-el-Hayt,“ egyik alexandriai német cégnek a tulajdona. Az olajsajtolók maradéka, az olajpogácsa és a belőle készített liszt a legértékesebb takarmány. Az egyptomi gazdák azonban ennek az értékes takarmánynak nagy részét Angliának adják el. Az olajpogácsa-kivitelből tájékozást lehet szerezni az egyptomi pamutipar nagyságáról. 1900- ban az olajpogácsakivitel 60.000 tonna volt, míg 1914-ben már 110.000 tonnára szökött fel. Az egyptomi pamutolajipar 1900—1914 években átlagosan évenként 85.000 angol tonnát dolgozott fel. A cottonolajipar Egyptomban valószínűleg oly arányokat fog ölteni, hogy kivitelre igen kevés mag fog juthatni, ámbár a háború a fejlődésben visszaesést hozott. A német olajmalmok, amelyek a háború előtt nagyrészt egyptomi és amerikai nyersanyagra voltak utalva, a háborúban a behozatalt nélkülözték, ami fő okozója a németországi olajhiánynak. Mivel pedig Egyptom mindinkább jobban űzi az olajtermelést, azért Németországnak és a monarchiának is más forrásból kell olajmagvakról gondoskodni. Elsősorban Déloroszországról lehet szó, ahol a pamuttermelés az utóbbi időben nagy mértékben haladt előre, valamint az egyptomi Szudánról, ahol a pamut vadon megterem. Mindenféle új és használt legolcsóbban FALUDES ELEKKEL beszerezhető BUDAPEST, v. kép., FALKIMIKSA UTCA 6. szám. Sürgönyeim SEGEL. Vízmentes ponyvák kölcsön is adatnak. Telefon: 82—37, 175-80. Harmatta János villamos forrasztások gyára részvénytársaság Szepesváralja. Hordók. Tartányok. | | mindennemű ngn|||| gépzsirt (torotte), petróleumot K 9 A U II ICIdlIUK gép és henger-s stb. legjutányosabban szerezhetik be. STARK ALFRÉD olajgyári raktára Budapest, V., Csáky utca 32. sz. Telefon: iroda 11—51. Telefon 66—83. Vagyontételek azonnal raktárakból szállíthatók. Pamutipar Egyptomban. Már ősidőktől fogva ismeretes a pamut és annak alkalmazása Egyptomban, de termelése egészen a XIX. század elejéig korlátolt volt és főleg csak egyik indiai fajra terjedt ki, amellyel azonban exportra nem igen volt érdemes foglalkozni. Idővel megváltozott a helyzet, olyannyira, hogy ma már egész Egyiptom harmadrészében pamut terem gabona helyett. Mindazonáltal még ma sem lehet szó fejlett egyiptomi textiliparról, csak olyan gyárakról, amelyek a pamutszálat a magtól elkülönítik, vagy amelyek a magot tovább feldolgozzák. Azok a vállalatok, amelyek a magot a szálaktól elválasztják, „Associated Cotton Ginners of Egypt, Ltd.“ cég alatt tömörültek és a termést közvetlen a termelőtől vagy a bizományostól veszik meg. A szálakat a magtól való elkülönítés után préselik és a nyerspamutot az alexandriai kereskedőknek adják el. Vetés céljából a magból bizonyos mennyiséget visszaadnak a termelőnek, egy részét exportálják, a többit pedig az olajmalmoknak adják el. Az olajmalmok jelentősége évrő-évre nő. A „Kafr-el-Zayat Cotten Co. Ltd.“ és az „Egyptian Salt and Soda Co. Ltd.“ modernül berendezett olajgyárak. A pamutmagvak olajtartalmának kinyerése tulajdonképpen csak az újabb időknek az eredménye. Régebben csak vetőmagvak céljaira értékesítették a magvakat és csak jóval később ismerték fel azt, hogy a magvak milyen értékes termékek. Hogy milyen nagymenynyiségű magról van szó, kitűnik abból, hogy a pamuthüvelyben a mag súlya kétszerese a pamutszálénak. A kisajtolt olajat, a cottonolajat háromnegyed részében a belföldön használják fel étkezési célokra. A maradékot exportálják és részben az egyptomi szappan- és gyertyagyárak dolgozzák fel. Az olajpréselő üzemek közül figyelmet érdemel a „Deutsche Baumwollsaat A. G.“ Alexandriában, amely a német Orientbank támogatásával létesült 1 millió márka alaptőkével. A legnagyobb elválasztó Szabadalmi hírek. A szabadalmi törvény 48. §-a értelmében a felszólalást tartalmazó beadványok bélyegmentesek, a 35. § szerint pedig a bejelentő költségeinek megtérítésére nem kötelezhető. Részletes felvilágosítással szolgál a szerkesztőség. B —7813. Bálint Béla gépészmérnök, Budapesten és Benedek Lajos vegyészmérnök, Barátkán, Eljárás tetőfedő-anyag előállítására. Papirosból, nemezből stb. megfelelő vastagságú lemezeket alakítunk és ezeket fémbevonattal látjuk el. A fémbevonatot elektrolytikus úton vagy porlasztott fémnek ráfuvatásával is létesíthetjük. F—3942 Frohmader Alfréd ügyvéd, Nürnberg, Eljárás fonható szálak előállítására. Fanemű vagy fűszerű növényeket (nápkot, sást, tengerifüvet stb.) közönséges vagy kissé emelt hőmérsékleten hígított nátronlúgba áztatunk, az áztatás közben vagy az után enyhe mechanikai mozgatással szálaikra bontunk, a szálakat a duzzadás vagy oldódás folytán megváltozott kötőanyagoktól elkülönítjük, majd szükség esetén ismételt mozgatás közben megmossuk, megszárítjuk és tovább feldolgozzuk. L—4182. Gesellschaft für Linde’s Eismaschinen A. G., Hölriegelskreuth. Eljárás levegő vagy egyéb gázelegyek szétbontására. A főszabadalomban védett eljárás foganatosítási módja, mely abban áll, hogy az argon kiválasztására szolgáló rektifikáló oszlop melegforgalma legalább egyenlő az oszlopban feldolgozott összes elegy elgőzölgési melegével. M —6118, Nürnberger Metall- Lackierwaarenfabrik vorm. Gebr, Bing A. G., Nürnberg. Eljárás ételség előállítására. A fagyómasszát és a hűtőkeveréket két különböző jellegű mozgásnak vetjük alá. A fagyómasszát forgásnak és rázásnak, a hűtőkeveréket ellenben csakis rázásnak vetjük alá. S—8662 Dr. Strache Hugó tanár, Bécs. Eljárás és készülék szénnek maradék nélkül való elgázosítására váltakozó Üzemű generátorokban. A gázosítási folyamat alatt a gáztalanító tértől az elgázosító térbe való átmenetnél gőzt fuvatunk be. A gáztalanító térbe befuvatott gőzt a melegfuvatásnál fellépő forró fáradt gázok felhasználásával nagyobb ammóniákhozam elérése céljából gyengén (800°C alatt) túlhevített állapotban alkalmazzuk stb. Sch—3505. Schaar Manó okleveles mérnök, Monor. Eljárás kalmmszilikát-gipszköves műtrágyák előállítására. Káliumszilikátot legalább annyi tiszta gipszkőliszttel (CaSO4 -1- 2 H20) keverünk, mint amennyi a megőrölt szilikátban lévő összes káliumoxidnak káliumszulfáttá való képzéséhez szükséges. Aktiengesellschaft Johann Harmatta Fabrik elektrischer Schweissungen Szepesváralja. Fässer. Reservoire.