Vegyi Ipar, 1922 (21. évfolyam, 2-24. szám)

1922-05-15 / 9. szám

.­ Megjelenik minden hó 15. és 30-án. Előfizetési ár: egész évre 400 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Népszínház­ u. 49.VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Felelős szerkesztő: Verantwort). Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök Altestes, unabhängiges ung. Factorgan der chem. Industrie KÖNYVTÁRÁNAK­.. TULAJDONA. 9 szám. Erscheint am 15. u. 30. jeden Monats la­it­res abonnement: 400 Kronen. Redaktion u. Administration, Budapest, VIII., Népszinház­ u. 49. Huszonegyedik évfolyam. Budapest, 1922. május 15. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 40—50. Hirdetési ár: Millimétersoronkint : 20 korona. A magyar vegyészeti ipar fejlődése a háború után. Halmi Gyula a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete ügyvezető igazgatója előadásából: A következőkben sorra kívánom venni annak a haladásnak vegyészeti szakmák szerint részletezett ada­tait, amely vegyészeti iparunkban az utolsó 5 év alatt elkövetkezett, csak mellékesen fogom megemlíteni azokat az iparágakat, amelyek a területi megcsonkítás után is megmaradtak az országban és amelyekben a fejlődés csak egyes új gyárak létesülésében, vagy ter­melésük fokozásában nyilvánul meg; ellenben inkább azokat a vegyészeti iparágakat akarom kiemelni, ame­lyek a békekötés után Csonkamagyarországon teljesen hiányzottak és újból való meghonosításuk, vagy egé­szen újonnan történt megtelepedésük mindenképpen na­gyobb érdeklődést biztosíthat számukra. A legtöbb érdekes új alapítás a vegyészeti nagyipar körében történt. A békekötés után mind­össze két műtrágyagyárunk maradt, amelyek kö­zül az egyik a háború folyamán leszereltetett. E gyár­telep helyreállításával és a Magyar mezőgazda­­sági vegyipar r.-t. magyaróvári, valamint az Első pesti spódium- és enyvgy­ár r.-t. műtrágya­gyárának üzembehelyezésével a mezőgazdasági szem­pontból elsőrendű jelentőségű műtrágyagyáraink száma már ismét négyre­­emelkedett. Sósavgyárainkat teljesen elvesztettük és noha ez iparág alapja, a kősó teljesen hiányzik és egyelőre a távoli Németország­ból­ vagyunk kénytelenek a nyersanyagot beszerezni, a Hungária műtrágya-, kén­sav- és vegy­ipar r.-t. a rendkívüli viszonyok hihetetlen nehézsé­geit leküzdve, rövid idő alatt fölépítette új sósav­­gyárát, amely az egész belföldi szükségletet e nagyon fontos vegyészeti termékből teljes mértékben fedezni képes. A sósavgyártással kapcsolatban a g­­­a­u­b­e­r­­sógyártás is megindult és megerősödő üvegipa­runk e nélkülözhetetlen segédanyagot most már ismét a­ belföldön szerezheti be. Ugyanezen a nagyszabású gyártelepen folyamatban van a töm­énykénsavgyártó­­telep berendezése és a közeljövőben előreláthatólag meg fog kezdődni a klór, a klórmész és az aluminium­­szulfát gyártása, amely termékek a textiliparnak és bőriparnak keresett segédanyagai. Fejlett rézgálic­­iparunk két újabb gyárteleppel gyarapodott és réz­­gálicgyáraink ma már a belföld kb. 700 vagonra be­csülhető évi szükség­letén felül, legalább 500 vagon termelő fölösleget tudnak fölmutatni. .Marónátrongyá­rainkat szintén elvesztettük és bár a marónátron­nak a régi eljárások szerint való előállítása a szük­séges nyersanyagok hiánya folytán ezideig még nem honosodhatott meg, mégis figyelmet érdemel a Buda­pesti lugkő­gyárnak igen érdekes új gyártelepe, amely szódából mésztejjel való cserebontás­ útján egyelőre évi 100 vagon marónátron gyártására ren­dezkedett be. Nem hagyhatjuk említés nélkül csont­­feldolgozó- és eny­viparunkat, amelyek a háborús szén- és benzinellátási nehézségek megszűnése után termelésüket teljes erővel újból fölvették és ki­tűnő termékeikkel ismét fölkeresik az egész európai, sőt tengerentúli fogyasztópiacokat is. Egyik legérdekesebb és legszebb eredménye a háború után történt ipari kezdeményezéseknek annak a két kálciumkarbid­­gyárnak a létesítése, amelyet a Magyar álta­lános kőszénbánya r.-t. és az Esztergom­­szászvári kőszénbánya r.-t. alapítottak. El­képzelhetetlen nehézségek és szinte mérhetetlen anyagi áldozatok árán, meglepő rövid idő alatt épültek fel és kapcsolódtak bele ipari termelésünkbe ezek a te­kintélyes gyártelepek, amelyek megalkotása erős elha­tározásra és óriási akaraterőre vall. Vízierők­ és jó koksz hiányában, sőt egyéb segédeszközök hiányában is, pusztán a termelés helyén olcsóbban rendelkezést álló szénre alapítva a termelést, ezek az új iparválla­latok megoldották azt a teljesen valószínűtlennek lát­szott feladatot, hogy a mai képtelen anyagárak mellett és nem is a legolcsóbb nyersanyagforrások kiaknázásá­val mégis versenyképes árakon, kifogástalan árut ter­meljenek és pedig oly mennyiségben, hogy a belföld jelenleg mintegy 400 vagonra becsült évi fogyasztásá­ból kálciumkarbidgyáraink már közel 2/3 résznyit tud­nak előállítani. Nyugatmagyarországgal nemrégiben egyetlen borkősavgyárunkat elvesztettük, de előreláthatólag már a legközelebbi üzemévadban meg fog szűnni az a sajnálatos helyzet, hogy bortermelő­ország létünkre a bortermelés hulladékanyagait to­­vábbfeldolgozás céljából a külföldre kelljen kikülde­nünk. Nem kevésbé komoly ipari körök foglalkoznak a krómsók gyártásának mielőbbi meghonosítá­sával, amit indokol fejlett bőriparunk tekintélyes króm­­sószükséglete is. Szesziparunk ,­a m a z­s­í­r- és k­á­­­i­­sótermelése ismét számottevő értékekkel gyara­pítja vegyészeti iparunk termelésének értékét. Elvesztett szénkéneg gyáraink helyett az állam Tapolcza mellett létesített szénkéneggyárat a szőlőtermelők szük­ségleteinek ellátása céljából. Elvesztett kaszai cinkfehér­­gyárunk helyett a Magyar ónművek és a Ma­gyar ólomárugyár r­­ t. rendezkedett be a cink­fehér, továbbá az ó­l­o­m­o­x­i­d gyártására; a D­r. Keleti és Murányi vegyészeti gyár r.-t. pedig, amióta az ólom már nem hadicélokra szükséges, újból felvette az ólom fehér gyártását. A háborús célokra épített hatalmas magyaróvári gyár­telepek a vegyészeti ipar körében az értékes cikkek egész sorának termelésére rendezkedtek be. Szuper- i foszfáton kiiid salétromsavat, lőport, a bá-­­ nyák céljaira biztonsági robbantószert gyár-­­­tanak e telepeken és alig néhány napja csak, hogy nyil­vánosságra jutott az Első magyar papíripar r­­ t. el­határozása, hogy a teljesen cellulózé- és papír­gyár nélkül maradt országterületen, Magyaróvárott az ország szükségletének ellátására képes cellulózé-, ille­tőleg rotációspapír- és papírgyárat létesít. Elveszett lajtaújfalusi gyárunk amm­óniatermelése helyett Budapest székesfőváros hatalmas központi gázgyára rendezke­dett be cseppfolyós ammóniának, s­z­al­mi­á­k s­ó­n­a­k, illetőleg ammóniumszulfátnak oly mennyiségben való előállítására, amely szükségleteme­ fedezésén felül számottevő kiviteli fölöslegeket is biz­tosít. A nagyszabású sárvári műselyemgyár hadiüzemből ismét visszaalakult m­á s e­l­y­e­m g­y­á­r­r­á és elsőrendű termékei újból megjelentek a világpiacon. A békekötéssel teljesen elvesztettük falepároló iparunkat is és bár a szükséges fa hiánya köve­teztében ezt az ipart egyelőre nagyobb arányokban aligha honosíthat­juk meg, rendkívül figyelemreméltó a Krausz-Mos­­kovits ipartelepek r.-t. amaz újabb gyáralapí­­tása, amellyel a falepárolóipar két oly értékes anyagát, minek az ecet­sav és aceton, a fából való le­párlás helyett gabonából való erjesztés útján állítja elő és a folyamat során melléktermékként a belföldi szükségletet fedező mennyiségben h­angyasavat is termel. Ugyancsak figyelemreméltó az Elektro-Os­­mose r.­t. alapítása, amely önmagában nem mint ön­álló gyár működik, hanem mint tanulmányi társaság az elektroosmózis igen értékes vívmányait igyekszik a legkülönfélébb iparágak termelésének javí­tása és gazdaságosságának fokozása érdekében kidol­gozni és­ a gyakorlatba átültetni. Az ásván­yolajfino­mító ipar három évi szü­­netelés után végre ismét fölvehette a termelés meg­szakított fonalát és remélhető, hogy nyersanyagbeszer­zésében , most már nem lesz többé fennakadás. A szénfeldolgozóipar körében a legszebb hala­dást, amely hazánkban egyenesen úttörőnek tekinthető,­­­ Budapest székesfőváros gázművei érték el a barna­­szén lepárlás fokozatos és nagyarányú kifejlesz­tésével. Ez az új gyártási ág különösen azért érdekes, mert a szénből­ válik lehetségessé a paraffin termelése, nagyon értékesek azonban az ezen az uton termelt szu­rok- és egyéb melléktermékek is. Fokozott érdeklődést nyilvánul meg tőzegtelepeink kiaknázása és a tőzeg­lepárlás meghonosítása tekintetében is. És ha sikerülni fog generátortüzeléses összes gyártelepeinket a mel­léktermékek hasznosítására is berendeznünk, ez nagy lendületet fog hozni a szénlepárlás melléktermékeinek termelésében és erőteljes fejlődés esetén lehetségessé fog válni, hogy nitrogéntrágyaszükségletünket mező­­gazdaságunk csilesalétrom, vagy német eredetű nitro­géntrágyák helyett a belföldi termelés útján fedezze, amire egyébként lehetőség kínálkozik­ oly módon is, ha kálciumkarbidiparunk nagyobb arányú továbbfejlődés ese­tén termelő fölöslegeit kálciumciánamiddá dolgozza fel. A kátrány feldolgozóiparban számottevő Weiss R­alhfréd új gyártelepe, a szurokfeldol­gozóiparban pedig több új gyártelep figyelemre­méltó tevékenysége, továbbá nagy teljesítőképességű­­ ip­a­r­i gázokat gyártó vállalataink fejlődése ér­demel említést. A zsír feldolgozóipar körében a Hutter r.­t. katalizises hydrogénező gyártelepének létesülése igen fontos és ha az épülőfélben és tervben lévő három hasonló ipartelep is megkezdheti üzemét­, ezzel igen fejlett és nagy kiviteli fölöslegeket termelő növényolaj­­iparunk termékei számára új fogyasztóterületek nyílnak meg, nem különben az alacsonyabb értékű hulladék­­zsírok is becses termékekké lesznek tovább feldolgoz­hatók. A Flóra-gyár évek óta szünetelt stearin­­termelése újra megindult és gyertya­iparunk is hatalmas lendülettel vetette bele magát a termelésbe és érdekes, hogy ez az iparág, amelyben több új gyártelep is létesült, igen jelentékeny kivitelt tud már felmutatni. A k­e­m­é­n­y­i­t­ő­i­p­a­r körében egy új bur­­gonyakeményitőgyár és a Fiuméval elveszett rizske­­ményitőgyár pótlására egy új rizskeményítőgyárunk ke­letkezett. A szappan- és mosóporipar körében az utolsó­ évek során egy korszerűen berendezett nagy­arányú zsírbontó- és glicerin-gyártelep alakult, azon­kívül 4—5 kristályszódagyár, számos szappanipari vál­lalat, míg a pipereszappan-, kozmetikai és illatszer­ipar körében, valamint egyes újrendszerű­ mosószerek gyártása körében oly nagyarányú föllendülés mutatkozik, amely nemcsak az iparvállalatok egész sorának alaku­lásában jelentkezik, hanem a termelt árucikkek mennyi­ségének­­ és számának tekinté­yes szaporodásában és a termékek minőségének igen figyelemreméltó meg­­javulásában is megnyilatkozik. Fokozott figyelem for­dult az ipar körében az illóolaj- és esszencia - gyártás felé is. Nem keve­sbb, mint 6 illóolaj- és összetett éthergyár alakult Csonkamagyarországon az utolsó években és az a föllendülés, amely ez ipar­ágakban észlelhető, gyógynövényfeldolgozásunknak és ezzel gyógynövénytermelésünknek erős lökést fog majd adni. A gyógyszervegyészeti ipar belföldön és külföldön egyaránt keresett és jól bevált gyógy­szerkülönlegességeinek számát, azonkívül fertőtlenítő­­szerkészítményeinek és vegyszergyártmányainak számát is az új készítmények­­egész sorával gyarapította. Ez iparág körében az utolsó években 667 új vállalat alakult és különös említést érdemel a C­h­i­n­o­i­n gyár, valamint a Krausz-Moskovits r.­t. óriási ne­hézségek árán létesített aethy­la­ether gyára, amelyek a belföldi szükségletet bőségesen fedezik. Az aethylklorid, a kloroform, a szalicilsav és számos más organikus kémiai termék gyártásának meg­honosítása igen komoly és értékes eredmények. Az államkincstár Kaposvárott saccharin gyár­at létesített és szé­rumtermelő ipartelepeink európai hírű vállalataink so­rában tevékenyen vesz részt az állami szérumgyár is és ezek a tudományos vezetés alatt álló, igen értékes gyártelepek nagyértékű­ kivitellel járulnak hozzá gazda­sági mérlegünk javításához. Richter Gedeon, továbbá a Dr. Wander r.­t. gyárai új gyermek- és gyógytáp­­szerek gyártását, malátakivonatok, h­úskivonatok és le­veskocka gyártását iktatták be termelésük körébe. A vegyszerek gyártása sorában a R­a­d­i­o-fotóipari válla­lat mutat fel igen szép eredményeket. A festék- és lakkiparban két új gyártelep alakult, em­lítésreméltó a­­ H a 1­f­e­r-féle m­árványozó fes­­tékgyár, amely cikkeit tengerentúlra is szállítja; ez iparágak körében azonban értékes eredménynek kell betudnunk azt is, hogy egyes új lakk- és festékgyárt­mányok termelésének felvételén kívül festék- és lakk­iparunk ma már ismét békebeli minőségű­, kifogástalan termékeket állít elő. A g­y­u­f­a­i­p­a­r­ba­n két új na­gyobb gyártelep létesült; gyufatermelésü­nk oly ütem­ben fokozódik, hogy az ország belső fogyasztásának belső termeléssel való kielégítése már a legközelebbre várható. Az egyik gyufagyárat a Hangyaipar r.-t. létesítette és meg kell említenünk, hogy a Hangyaipar r.-t. erősen fejlődő üzemei, amelyek a szövetkezeti mozgalom eredményei, igen élénk tevékenységgel kap­csolódnak bele a vegyészeti ipar termelésébe, ameny­­nyiben a Hangya szövetkezet útján forgalomba hozott összes háztartási vegyészeti ipari készítmények gyár­tását a Hangyaipar r.­t. ma már teljesen saját gyár­telepein végzi. A cipőkrémiparban 5—6 új gyártelep létesült, a háztartási vegyészeti cikkek gyártása is erős­ lendületet mutat; a vegyes iparágak sorában pedig említésreméltók az Osker it r.-t. szaponingyár­­tása, a Kromofág r.-t. festékroncsoló készítmé­nyei, a S­á­r­k­á­n­y vegyitermékgyár mécsgombgyártása és több vegyészeti különlegesség termelésének felvétele. Vegyészeti iparunk fejlődésének újabb eredményei so­rában rendkívül becses a Continental fotóipar nyers­filmgyár működésének megkezdése, amely ugyan ma még szerényebb keretekben működik, de gyártása idővel a filmgyártással rokontermészetű cikkek, így pl. a nitrocellulózé, a celluloid, és egyes műanyagok gyártását is kétségkívül üzeme körébe fogja iktatni és amelynek nagy tudással és hihetetlen munkabírással megalkotott gyönyörű új gyártelepe értékes gyarapo­dása a magyar ipari termelésnek. A Continent­al r.-t. filmgyártmányai elsőrendű minőségűek és­­bíznunk kell abban, hogy ez a nagy jövőre hivatott iparválla­latunk a hatalmas német ipar kíméletlen­, elnyomó ver­senyével sikeresen megbirkózva, rövidesen­­ elérheti a fejlődésnek azt a fokát, amelyre a benne fekvő szel­lemi és anyagi tőke folytán mindenképpen hivatott. A hatalmas amerikai Kodak-tár­saság a fotokémiai iparban ugyancsak nagyszabású vállalkozásra készül Váczott és ha a tervezett gyár a folyó évben üzemét megkezdheti, e nagy keresletnek örvendő cikkekben nemcsak hogy nem fogunk többé a külföldre szorulni, hanem a közeli Kelet fogyasztását is mi fogjuk majd elláthatni. A békekötéssel elveszett vegyészeti iparágak között talán a legfájdalmasabb a fára alapított iparágak: a falepároló-, a tannin- és cellulózeipar elvesztése. A­­ falepárolóipar egyes termékeit már tudjuk pótolni; saj­nos, a cserzőanyag meghonosodására alig van remény. Ellenben a cellulózegyártás, ha a magyaróvári gyártól el is tekintünk, még mindig kecsegtet olyan lehetősé­gekkel, amelyek hazai nyersanyagból való kiindulással­­ biztosíthatják e fontos iparág felvételét, ha a Dor­­ner Béla kortársunk értékes kutatásainak kiaknázásá­val a kukoricaszár cellulózeanyagának ipari kihasz­nálása meg fog valósulhatni, ami kétségkívül maradan­dóbb eredményeket fog hozni, mint a szalmafeltárás vagy a háború folyamán létesült mesterséges­­ takar­mánygyártás volt. Nagy reményekre jogosítanak a Ba­konyban legutóbb fölfedezett bauxittelepek, amelyek a­­ magyar alumíniumgyártás kifejlődésére nyújtanak dió- , bot és aluminiumnitrid útján esetleg még a nitrogén­­trágyagyártás­ kifejlődését is lehetővé fogják tenni. Az intenzívebb geológiai feltárások és a folyamatban lévő fúrások esetleg nyersolajat, földgázt, vagy olyan újabb nyersanyagkincseket is hozhatnak felszínre a magyar föld mélyéből, amelyek ma még hiányzó vegyészeti iparágaknak lehetnek kiinduló pontjai. Ha a lekü­zdhetetleneknek látszó, nehézségek dacára a magyar vegyészeti ipar mai fejlettsége fokára eljut­hatott, ez kétségkívül legmeggyőzőbb bizonysága an­nak,­ hogy ez az ipar teljes mértékben tudatában van hivatottságának és annak a szerepének betöltésére, amelyet közgazdasá­gi életünkben vállalt, feltétlenül ké­pes és hogy ennélfogva feltétlenül méltó is arra, hogy az államhatalom részéről megkapja azt az egyetlen védelmet, amely az ilyen életképes ipart feltétlenül megilleti: a kellő vámvédelmet és a számára minél több előnyt nyújtó kereskedelmi szerződések kivívását, addig pedig, amíg a szabadforgalom és az egyenlő elbánás elve a gyakorlatban az egész vonalon és min­den fenntartás nélkül ismét nem érvényesülhet, a be­hozatali tilalmak révén erélyes visszaszorítását mind­­amaz államok iparának, amelyek amortizált, tőkeerős­ gyáraikkal a legkíméletlenebb versennyel törekszenek iparunk elnyomására és úgy belföldi, mint külföldi fo­gyasztópiacainknak elhódítására. a m. techM­­­1UK,t­­RMUZ. - Darvas József és Korányi Budapest, V. Váczi­ út 30. - Telefon: 99—43 Ammóniák Kénessav Hydrogén Nitrogén Carbid­osztály Elsőrendű eredeti svéd és német precíziós d­U rOrJCn és vágóberendezések’ ^ versenyen kivül minőségben r-1 A ^ A 1---1 padlóbeeresztő viasz, ter-1 * / \ I 1 r / \ 1“ I JA pentines parkettfényesítő 1 # x/ Vl v króm, padlóviasz.P­a­rofi V Budapest, II. Batthyány­ 0.­ Cit Vd­,utca 46. Telefon: 110-73.

Next