Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-15 / 1. szám
Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Népszínház utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoronkint 0*24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József431-76VEGYI IPAR A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges űrig. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administration; Budapest, Vili. Népszmház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0.24 Pengő. Auslandsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 — Redaktions- u. Admimstrátionstelefon : József 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Lakkiparunk 1929-ben Az általános depresszió a lakkiparban talán még fokozottabb mértékben éreztette hatását, mint más iparágakban, hiszen ez az ipar függő viszonyban áll az építkezési iparral. Az építkezési tevékenységben beállott stagnáció a lakk-, kence- és festékfogyasztást lényegesen visszavetette, amihez még az 1929. év elején uralkodó abnormális időjárás is hozzájárult, aminek következtében január—április havában a fogyasztás a normálisnak a felére csökkent és ez a visszaesés a rákövetkező 8 hónapban sem volt behozható, úgy hogy gyáraink eladásai kb. 25—30%/o-kal maradtak alul az előző évieknek. A jen olajnak a külföldi piacokon való áremelkedése lényegesen megdrágította a gyártást és sajnos, az éles verseny folytán nem volt lehetséges eme legfontosabb nyersanyag áremelkedését a kész lakkok áránál behozni, bár gyáraink a lakkok árát átlagosan 102()°/o-kal felemelték. A lakkokat feldolgozó iparok foglalkoztatása rendkívül kis keretek között mozgott, az évek óta várt államvasúti beruházások az 1929. évben sem váltak valóra és így azok a munkaalkalmak, amelyeket a lakkipar is sóvárogva várt, nem valósultak meg. A beruházások közül jóformán csak a Székesfőváros 100 új autóbusza és az új autótaxik beállítása érdemel említést. A szomorú helyzet legeklatánsabb bizonyítéka, hogy egyik legrégibb lakkipari vállalat kénytelen volt üzemét beszüntetni és hír szerint az ipari átcsoportosulás folytán egy másik vállalat is beszünteti tevékenységét. Az inzolvenciák száma az elmúlt évben lényegesen emelkedett és ami a legfontosabb, nemcsak kereskedelmi, hanem ipari vállalatoknál is egyre fokozódnak a nehézségek és az elmúlt esztendőben több, évtizedek óta fennálló iparvállalat rendült meg vagy beszüntette tevékenységét. A kilátások az 1930. évre elég szomorúak. A mezőgazdaság válsága az ország legnagyobb vásárlórétegét bénítja meg és ez természetszerűleg maga után vonja a lakkok és lakkfestékek fogyasztásának nagymérvű lecsökkenését. Ha az államhatalom nem fogja az államvasúti és egyéb beruházások terén évek óta hirdetett tervet megvalósítani, úgy a pénzügyileg legjobban megalapozón vállalatok is meg fognak ingani és nemcsak a férgese fog elhullani, hanem azok a terebélyes fák is, amelyeknek kifejlesztését évek hoszszú sorának kitartó szorgalmas munkája eredményezte. A magyar lakkipar helyzetén a m. kir. kormány azzal is lendíthetne, hogy az u. n. lakklenolajat, amelyet hazai gyáraink jelenleg még nem képesek szállítani, előjegyzési eljárás mellett vámmentesen engedné be lakkgyártási célokra, hasonló módon, amint azt a kínai faolaj behozatalánál már évek óta foganatosítva van. A gyárak készséggel alávetnék magukat az előjegyzési eljárásnak és az azzal járó ellenőrzésnek. A gyárak megbízhatósága feltétlenül garancia arra, hogy visszaélések nem történhetnek és a vám elengedéséből senkinek kára nem származhatnék. A nitrocellulóz alakkok elvámolása körül szintén meg kellene változtatni az eddigi eljárást, mivel Németországban, ahol ezeknek a lakkoknak alapanyagait más eljárások szerint készítik, mint nálunk, ezek lényegesen olcsóbbak, minélfogva a 60 aranykorona vám alól az összes cellulózalakkokat ki kellene vonni és azokat magasabb vámtételek alatt kellene elvámolni, mivel csak így vehetné fel lakkiparunk a versenytárban is a külföldi lakkokkal szemben, mert hiszen minőségben a magyar lakkok teljesen egyenrangúak a külföldi márkákkal. A cellulózalakkok gyártását összes gyáraink forszírozzák, mivel használatuk mind jobban téri hódít és a spriccelési eljárás nemcsak az ipari központokban, hanem a vidéki ipartelepeken és műhelyekben is mindjobban elterjed, ámbár egyes iparágak még nem tértek át a cellulózelakkok használatára. Auer Hébert: Anílinfestékek kimutatása Írta: Dvorisák József, vegyész, a Strobentz-gyár volt gyárvezetője A festéklakkokban és szépített festékekben levő anílinfestékek kimutatására szolgáló eljárást magyar nyelven ezideig nem publikáltak és ezért alábbiakban egy megfelelő analitikai módszert kiváltok ismertetni. Szükséges kémszerek: Desztillált víz, éter, alkohol, konc. ecetsav, kénsav 66° Hé. NaOH 12" Bé= 1.091 i's=8.071e. XaOH. 10" Fenti táblázat szerint 8 csoport képzelhető el és pedig a festékből kioldható az anilin. csoport meleg vizben alkoholban ecalavban I. oldható oldható oldható ii. nem oldható vi. nem oldható oldható IV.„ nem oldható V. nem oldható oldható oldható VI.„ nem oldható VII. ”. ..„111 oldható oldható Vili. ■ Vv 1 » nem oldható Vizzel a reakciót 60--70 C foknál végezzük, mig alkohollal és ecetsavval hidegen. A száraz porfestékből 12—5 gr-ot kémcsőbe teszünk, a kémszerrel jól összerázzuk és azután állni hagyjuk, mig leülepedik, megfigyelvén, hogy a feltisztult folyadék színes lett-e és ha igen, milyen szinű, negatív eredmény is feljegyzendő. Ezután kikeressük a táblázatból azokat a festékeket, amelyekre a kapott reakció utal. Az eljárás azért sem túl nehéz, mert már az anyag színe is bizonyos útmutatást ad. Egy kék festéket nem fogunk pl. a pirosak között keresni. Ezután áttérünk a koncentrált kénsavval való vizsgálatra: 12—5 gr anyagot kémcsőben 5—6 cm3 konc. kénsavval leöntünk, jól összekeverjük és megfigyeljük a beálló színváltozást. A színváltozás kivétel nélkül beáll majdnem minden anilinfestékkel készült festéklakknál és ez igen jellemző, dacára annak, hogy kevés kivétellel magát a szubsztratumot is elroncsolja a kénsav. (Szubsztratum az alapanyag, amelyre vagy amellyel az anilinfestéket kicsaptuk. Ez sulypát, könnyűpát, kaolin, egyéb szilikátok: gráci zöldföld, német fehérföld, tufa stb. lehet.) A vizsgálat három részre oszlik: 1. a kénsavas oldatból 1—2 cseppet főzőpohárban lévő 50 cm3 vízbe cseppentünk és megfigyeljük, hogy megkeverés után 1. visszatér-e az eredeti színe az anyagnak és pedig maradandóan, vagy rövidebb-hosszabb idő múlva újból eltűnve, 2. más szín áll-e elő, és az maradandó-e, vagy pedig bizonyos idő múlva elszintelenedik, 3. azonnal színeződés keletkezik-e és pedig maradandóan, vagy állás után igen halvány, az eredetihez hasonló szín tér vissza, 4. csapadék keletkezik, amely az eredetihez hasonló vagy eltérő szinű, továbbá a csapadék megmarad vagy egy idő múlva újból feloldódik. A csapadék leülepedése után a felette lévő folyadék tiszta, átlátszó, zavaros, színes vagy színtelen lett-e. Bé=1.383 fs=35",o, SnCl2, oldat: 95 gr. SnCl24-20 g konc. HCl-1-500 g H2O. Az elemzés szempontjából a desztillált víz, alkohol és ecetsav segítségével éppen úgy csoportokra oszthatók a festéklakkok, mint a fémek vagy savak és pedig az alábbi beosztás lehetséges: Ezek a megfigyelések pontosan jellemzőek lehetnek egyik vagy másik kátrányfestékre és ezért felismerésükhöz biztos támpontot nyújtanak. II. Az eredeti tömény kénsavas oldatot hig 12° Be nalriumhidroxiddal neutralizáljuk. Megfigyeljük, hogy 1. tiszta átlátszó folyadék keletkezett-e vagy csapadék válott-e ki és pedig az eredeti szilben vagy eltérő szilben, 2 ha van csapadék, a felette álló folyadék színes vagy színtelen. III. A munka harmadik része abból áll, hogy megvizsgáljuk, vájjon a kérdéses anilinfesték oldódik-e éterben, vagy nem. E célra a II. eljárásnál kapott folyadékot használjuk fel, csapadékkal vagy anélkül, ahogyan van; kellő lehűlés után 35 cm. éterrel erősen összerázzuk és egy idei állás után megfigyeljük, hogy a folyadékelején összegyűlő éter színes-e. Igen fontos még, hogyan viselkedik a lestek enkloridoldattal szemben. Ezt legjobban egy példa bizonyíthatja. Az alábbi négy sárga anilinfesték: sulfonsárga bec. (F. Bayer & Co., Elberfeld . walkgelb 00 (E. Casella, Frankfurt a. M. . citronin A. (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co., München . mikadósárga 8 G (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co., München) báriumkloriddal kicsapva, súlypáton, ugyanolyan koncentrációban ugyanolyan szinű lakkot adhatnak, de megkülönböztetésük a szokásos analytikai segédeszközökkel nagy nehézségekbe ütköznék. Azonban e négy anilinfestékből készült festéklakk enkloridoldattal leöntve, oly eltérően viselkedik és ez az elváltozás oly jellemző, hogy jelenlétük biztosan kimutatható és pedig: . SnCl2 oldallal a szulfonsárgából készült lakk észrevehetően vörösebb lesz és 3 óra múlva teljesen elszíntelenedik. a walkgelb 00 először piszkos rózsaszínű lesz, majd barnavörös és 4 óra múlva teljesen színtelen, a citronin A nem változtatja meg színét, de 48 óra múlva színtelen lesz, a mikádósárga 8 G sokkal barnásabb és 21 nap múlva színtelenedik el. Ezenkívül a szulfonsárga és walkgelbnél a maradék fehér és a felette álló folyadék színtelen, a mikádósárgánál a maradék világos okkerszínű és a felette álló folyadék halvány borsárgaszínű. Példa: vizsgálandó egy kékszinű tapétafesték. A mintából keveset 3 kémcsőbe téve, azokat meleg vízzel, alkohollal és ecetsavval öntjük le: vízben és alkoholban csak nyomok oldódnak, ecetsavban meglehetősen oldódik. Eszerint a VII. csoportba tartozik. E csoportban a következő anilinekből készült festékek találhatók: neptunblau B, neptungrün S, és meleg vizben kioldhatók alkoholban nem oldhatók ki es* tU alkoholban I kioldhatók ecetsavban II kioldh. — nem oldhatók ki nem oldhatók ki ecetsavban kioldhatók ecetsavban kioldh. — nem oldhatók ki kioldh. — nem oldhatók ki V4 * nem oh V— r~ ■ÍV’ ecetsavban I I kioldh — nem oldhatók ki LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A KI A I VT I \jf A I IV/I CT O I CT ET \X JUT *• rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, M l\l /A L I II r\/“\ I M L. I\I__L_ O HL I\ I— I üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAPÍTÁSI ÉV: 1899. ERDÉLY ÉS SZABÓ BUDAPEST, IX., TELEFON: 1. 335-74 és 323-95. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LILIONYI UTCA 46.