Viz és Világitás, 1938 (15. évfolyam, 1-16. szám)
1938-01-01 / 1-2. szám
HUS-, VÍZ-, KÖZPONTI FOZELSZERELÉS ÉS VILÁGNASTECHNIKA SZAKLAPJA Főmunkatársak: Felelős szerkesztő: BECSEY ANTAL, BERNAUER IZIDOR, LAKATOS MIHÁLY DEMBITZ GYULA, DR. POGÁNY BÉLA, WILLHEIM GUSZTÁV Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., TERÉZ-KÖRÚT 56. SZÁM Telefon: 1—120—69, 1-249—92. Posta takarékpénztári számla: 29.072 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egész évre 20.—, félévre 10.— P. HIRDETÉSI DIJAK: Hasábmilliméterenkint 20 fillér. MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER. Az 1938. évi tatarozási rendelet és a szerelőipar Számos új szakmai munkaalkalmat jelentenek a tavasszal meginduló tatarozások A Budapesti Közlöny december 24-iki számában jelent meg a pénzügyminiszter 173.000—1937. VIII. a. számú rendelete az épületek átalakításáal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában. Az új tatarozási rendelet, amelynek kibocsátását régóta sürgették már az építőipari érdekeltségek, számos szerelőipari munkát sorol a jogalapot szolgáltató átalakítási munkálatok közé és így szerelőipari szempontból rendkívül nagy jelentősége van. Az új tatarozási rendelet felépítése a régi rendelet megállapításához igyekszik igazodni, mégis vannak azonban olyan lényeges eltérések, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül. Lényeges újítás a rendeletben az, hogy az adókedvezményt kiterjeszti a szálloda és penziószobáknak mosdóval való felszerelésére. Ugyancsak nagy figyelmet szentel az új rendelet a légvédelemnek, adókedvezményt kap a légoltalmi helyek létesítése és adókedvezménnyel létesíthetők, illetve szerezhetők be a kizárólag az óvóhely céljait szolgáló légszívó és légszűrő berendezések, világítási berendezések, árnyékszékek és vízszolgáltató, valamint tárolóberendezések. Ami kimaradt a rendeletből A rendelet hiányosságára talán azt lehetne felhozni, hogy a központi fűtőberendezés megújítása körüli sérelmeket nem orvosolja és előáll az a furcsa helyzet, hogyha valaki egy elavult kazánt teljesen kicserél, erre nem kap adókedvezményt, míg elnyeri azt, ha előtétet alkalmaz egy ócska kazánhoz. Magának a tatarozási adókedvezménynek 50 %os kulcsa az 1938-ban is változatlan marad. A szakma szempontjából lényegesebb azonban most az, hogy a háztulajdonosok miképpen tudnak majd megfelelő anyagi erőforrásokhoz jutni, hogy valóban végre is hajthassák a szükségessé vált tatarozásokat.. Az eredetileg húszmillió pengőben megszabott tatarozási hitelkeretből már csak 335 ezer pengő van, tehát vagy a hitelkeretet kell bővíteni, vagy olyan rendelkezésre van szükség, hogy a korábban kihelyezett ilyen kölcsönök visszatérő törlesztését folytatólagosan is fel lehessen használni tatarozási és átalakítási célokra. A rendeletből megállapítható, hogy a szerelőiparnak, amennyiben meg lesz a várható gyakorlati hatása.