Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 4. - Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2007)

Buzás Kálmán: A Pataky Művelődési Központ története

A kaszinó az 1940-es évekig megtartotta a Kőbánya legelegánsabb épülete címet, a környék viszont a századforduló idején még messze volt attól, hogy Pest belvá­rosából a vendégek gyakorta kijárjanak mulatni. Egy újságíró beszámolója 1905- ben meghökkentő képet mutatott Kőbányáról. ”[...] Az utczák sötétek voltak, korom sötétek, és háromszor, négyszer is fölbuktam, míg a vasúti átjáróhoz értem. [...] Ahol én állottam onnan csak két épület volt fényesen kivilágítva, az egyik a Möster kávéháza volt, a másik a kőbányai kaszinó nagy ablaktáblái. Itt is, ott is egybegyűlt a társa­ság, ami Kőbányán annyit jelent, hogy öreg este volt.” Az előzőekben már megtudtuk, hogy a kaszinó épülete közadakozásból - a kő­bányai polgárság, iparosság, a Sertéshízlaló Részvénytársaság és a Kőbányai Ta­karékpénztár adományaiból - a fent említett Casino-építő Részvénytársaság épí­tette fel, s a benne működő társaság működési feltételeit nagyon pontosan leírták, és a célokat precízen körvonalazták. íme: „4. §. A kerület polgárai közötti barátságos viszonyt, a művelt és kedélyes társas érintkezést minden eszközével ápolni és terjeszteni a kerület anyagi szellemi fejlődését előmozdítani, a tagoknak nemes szórakozást nyújtani, a hazafias irányú közművelődést és humanisztikus eszméket szolgálni min­den politika kizárásával”. A Casino társasági tulajdon volt, vagyonát, ingóságait a társaság teljes felelősség­gel kezelte. „6. §. A Casino vagyonát képezi: a) A beíratási és tagdíjakból, valamint egyéb forrásokból befolyó jövedelem, illetve ezen jövedelemből származó minden ingó és ingatlan vagyon b) Adományok” A Kőbányai kaszinó tagjai közé bárki beléphetett fajra, származásra való tekintet nélkül. „7. §. A Casino rendes, alapító, örökös és tiszteletbeli tagokból áll. Casino tag lehet minden tisztességes művelt magaviseletű, hazafias, feddhetetlen jellemű és előéletű, önálló keresettel bíró nagykorú férfi.” Belépni csak két tag ajánlásával lehetett, amelyről végül a választmány döntött. Természetesen a kötelezettségeket is szabályozta az alapszabály. „9. §. Minden tag megválasztás után beíratási díj fejében egyszer s minden­korra húsz korona díjat köteles fizetni. Alapító tag kettőszáz korona, rendes tag hatvan korona évi tagdíjat [...] fizetni köteles. Tiszteletbeli tagok beíra­tási és évi díjat nem fizetnek.” A Casino szervezete a demokrácia alapelveként működött. Legmagasabb szer­vezete a közgyűlés volt, amelyet a tisztikar vezetett és választmány ellenőrzött. Mind-mind társadalmi munkában, 1939-ben az alapszabály megsérült. A zsidó

Next