Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 4. - Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2007)
Buzás Kálmán: A Pataky Művelődési Központ története
származású vezetőségi tagok tisztségükről lemondtak, és a kaszinó tagjai sorából is kiléptek. Bizottságok intézték a különböző feladatokat, így a Kőbányai Casinoban 1921- ben a következő bizottságok működtek: közügyi gazdasági, személyügyi, testnevelési, vigalmi, valamint tudományos, szépirodalmi és szépművészeti felolvasásokat rendező bizottság. Ezek a bizottságok egy évre megtervezett, szakmai hozzáértéssel alátámasztott beadványokat tettek a közgyűlés elé, illetve a közgyűlés által kiadott feladatokat levezényelték. Például a testnevelési bizottság feladatát az alapszabály a következőkben határozta meg: „A tagok és hozzátartozók részére a sportolási intézmények szervezése, vezetése és felügyelete. (Például a teniszpálya, a jégpálya, és a vívás.)” A kaszinó tisztviselői. „31. §. A Casino tisztikara. Az elnök, a két aligazgató, az igazgató, a főtitkár, a titkár, a pénztáros, az ellenőr, az ügyész, a könyvtáros, és az intéző”. Az intéző a kaszinó egyetlen fizetett alkalmazottja, akinek elsősorban gondnoki szerepe volt. A Kőbányai Casino szuverén intézmény volt. Működésébe senki sem szólhatott bele a saját közgyűlésén kívül; kivétel, ha célját és hatáskörét nem tudta tartani, a Magyar Királyi Kormánynak volt csak joga felfüggeszteni. 1905. nyarán felmerült a könyvtáralapítás kérdése. Rövidesen jelentékeny könyvadományok és könyvtári bútorok kerültek a kaszinó birtokába. 1909-re Lippert Gyula könyvtáros beszámolója szerint 106 rendes tag 1562 kötet könyv közül válogathatott, 1917-re pedig már a könyvtári jegyzék szerint több mint ötezer kötet volt található az emeleti olvasóteremben. Könyvjegyzék 25