Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 8. - Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2012)
Fenyves Kornél: A Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. - egy örökké változó intézmény története
A kerületi képzőművészek 1986 után térhetnek vissza a Józsefvárosi Kiállítóterembe, amikor a JMH frissen kinevezett igazgatója Fenyves Kornél új együttműködési megállapodást kötött a Budapest Galériával, mely a 1991. évi teljes kivonulásáig volt érvényben. A megállapodás szerint kétharmad-egyharmad arányban a Budapest Galéria, illetve a JMH szervezte, működtette és finanszírozta a városrész legismertebb kiállítóterének munkáját. Az 1991. évi szakításnak nemcsak anyagi hátterű, hanem művészetszemléleti, stílusbeli okai is voltak, hiszen a szerződő felek mindegyike szervezett a galériában olyan kiállítást, rendezvényt, amely a másik fél számára vállalhatatlannak tűnt. A Józsefvárosi Kiállítóterem 1991 után ismételten a kerület képzőművészeinek legrangosabb megjelenési fóruma lett, de nyitott maradt a hazai és a nemzetközi képzőművész társadalom számára is, szakmai munkáját ettől kezdve Káliné Martini Katalin szervezte. A kiállítóterem különálló szervezeti egységként (telephelyként) való megkülönböztetése 1990-ben a JMH igazgatóságának a József körút 70.-be történő átköltözésekor megszűnt (ettől kezdve a Józsefvárosi Galéria elnevezést sem használták hivatalosan, csak az Orczy-park és a JMH összevonása után éled újjá) és a JMH egyik szakmai helyiségévé vált. Ezen időszak kiemelkedő eseményeként Román György kiállítása (melyet Fejes Endre író nyitott meg), Kelemen Krisóf szobrász, Illár Erzsi keramikus, Varjasi Tamás iparművész, Dobay Zsuzsa és Szabó Gábor tárlatai említhetők. A galéria kiállításait jeles fővárosi festők, képző- és iparművészek mellett külföldi kiállítók is színesítették. Nemzetközi kapcsolataik közül a legszínesebb és legsajátosabb prof. Beung Kun Sou dél-koreai festőművész kiállításai voltak, akinek a vezetésével akvarell és kollázs mesterkurzusok rendszeres szervezésére is sor került, illetve még napjainkban is szervezik ezeket a képzéseket. 1997-től, amikor összevonták a JMH-t és az Orczy Kert Szabadidőközpontot, a József körút 70. alatti igazgatóság és a kiállítóterem együtt - Józsefvárosi Galéria néven - a Józsefvárosi Kulturális Központ telephelye lett, miként önálló telephellyé avanzsált a Zászlókiállítás is. A Józsefvárosi Zászlókiállítás (ismertebb, de nem hivatalos nevén: Zászlómúzeum) A Józsefvárosi Zászlókiállítás létrejötte és annak 1995 óta múzeumként működtetése Balogh László nevéhez fűződik. Balogh László 1991-ben gondnokként kezdett dolgozni a művelődési házban. Munkája során többször is mesélt zászlógyűjteményéről, de két évig nem került sor annak bemutatására. 1993-ban változott meg a helyzet, amikor Martini Katalin igazgatóhelyettest - akinek a Józsefvárosi Kiállítóterem programjainak szervezése is feladata volt - bízták meg ideiglenesen az intézmény vezetésével. Martini elfogadta Balogh László ajánlkozását, s így végre