Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ AI PP BÁCSKISKUNMEGYEI PÁRTI­ZOT­TSÁGAINAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ara 50 fillér 1954 NOV. 7. VASÁRNAP fi Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékére Harminchét évvel ezelőtt 1917 októberében gyuladt ki az em­beriség történelmének legcso­dálatosabb lángja, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom. Hősei, a tőkések által emberte­lenül kizsákmányolt munkások, a földbirtokosok által mérhetet­len nyomorba taszított parasz­tok terelték új útra a történe­lem kerekét. Az októberi lán­got hiába akarta elfojtani megrettent tőkés világ, az ön­a tudatra ébredt orosz proletáriá­­tus és parasztság a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezeté­sével visszavert minden táma­dást. Az azóta eltelt 37 év alatt megedződött, megerősödött szovjet nép, felépítette a föld a egyhatod részén a világ első szocialista államát s ma már Október győzelmes zászlaja alatt százmilliók menetelnek a szocializmus, a kommunizmus felé. A felszabadított országok népei, a népi demokráciák együtt ünnepelnek ma a nagy szovjet néppel, együtt köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulóját. Ün­nepel a hatalmas hatszázmilliós Kína, Korea hősi népe s ünne­peinek a még kapitalista elnyo­más alatt élő országok dolgozói, akikben reményt, bizakodást, erőt önt Október győzelme. A mi népi demokráciánk is a Nagy Októberi Szocialista For­radalom szülötte. A szovjet had­sereg katonái szabadították fel hazánkat, a Szovjetunió támo­gatásával építjük a szocializ­must. Országunk nagyot fejlő­dött a felszabadulás óta. Dolgo­zó népünk, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ha­talmas sikereket ért el a szocia­lista népgazdaság építésében. Pártunk júniusi politikája az egész nép felemelkedésének, ha­zánk felvirágzásának útját je­lenti. E politika megvalósításá­ért mindinkább a párt és kor­mány köré tömörül minden ha­zafias, demokratikus, a békéért, a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért harcolni kész erő. Dolgozó népünk megérti, hogy pártunk politikájának, a kor­mány Programmjának végrehaj­tásával növekszik anyagi jóléte, kultúrája, tovább emelkedik életszínvonala. Új, mély, őszinte kapcsolatok alakulnak ki a párt és a dolgozó nép között. Ennek a kapcsolatnak eredménye és megtestesítője a Hazafias Nép­front IS. A Hazafias Népfrontban a ma­gyar hazafiak, kommunisták és nem kommunisták egyaránt részt vesznek. A magyar dolgozó nép minden rétege: férfi és nő, öreg és fiatal, származására, foglalkozására, vallására és vi­lágnézetére való tekintet nélkül f elsorakozott e nagy nemzeti összefogásban. Október eszméi adnak tartal­mat a Hazafias Népfront mun­kájának. Október éltető levegő­­je táplálja e nagyszerű, egyre erőteljesebben kibontakozó moz­galmat. A Hazafias Népfront céljául tűzte ki a haza békéjé­nek megvédését, felvirágoztatá­sát, népünk jólétének emelését. Októberi gondolat a béke. A szovjet kormány első dekrétuma a békéről szólt. Ezt a dekrétu­mot maga Lenin elvtárs a for­radalom zseniális vezére terjesz­tette elő a Szovjetek II. össz­­szövetségi Kongresszusán. Az élet-halál harcok árán győze­lemre jutott forradalom első cse­lekedete, legelső kormányrende­lete a békéről szól. Békét kínált, igazságos, demokratikus békét az összes hadviselő feleknek, a világ népeinek. Ez a dekrétum alapja ma is a Szovjetunió bé­kepolitikájának, melytől soha, egy pillanatra sem tért el, me­lyért napjainkban is következe­tesen harcol. Ma már a népek százmilliói harcolnak a békéért. A nemzetközi béketábor, mely­nek élén az októberi forrada­lomban született Szovjetunió áll, legyőzhetetlen erővé fejlődött. A Hazafias Népfront is a népek közötti béke és barátság szelle­mében akar a béke hatalmas vi­lágmozgalmában részt venni, csatlakozni e nagy családhoz. Ez a törekvés találkozik egész dol­gozó népünk egyetértésével, melynek szívébe mély gyökeret eresztett a béke utáni vágy. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük, hogy dolgozó népünk tíz évvel ezelőtt ráléphetett arra az útra, melyen haladva jólétét, élet­színvonalának állandó emelését tűzhette ki céljául; hogy most a Hazafias Népfrontba tömörítve ezért a célért együtt halad a magyar munkás, paraszt, értel­miség, kisiparos s dolgozó né­pünk minden rétege. A Haza­fias Népfront országos kongres­­­szusán emellett az egység mel­let tettek hitet az ország min­den részéből egybegyűlt parasz­tok, pedagógusok, munkások, művészek, papok és tudósok. Ez az egység bontakozik ki megye- és országszerte a helyi népfront­bizottságok munkájában. Dolgozó népünk egyetért pár­tunk júniusi politikájával és lel­kesen támogatja azt. Fejleszteni a mezőgazdaságot, hogy több termékkel bőségesen szolgálja az ország ellátását. Fejleszteni a közszükségleti cikkek gyártását, hogy több és jobb áru jusson a lakosságnak. A november 7 tisz­teletére kibontakozott munka­verseny azt mutatja, hogy üze­­­meink dolgozói és a falu pa­rasztjai tettekkel válaszolnak pártunk helyes politikájára. Céljaink eredményes megvaló­sításának minden előfeltétele megvan. Ezért lankadatlan erő­vel haladjunk az egész magyar dolgozó nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével az Októberi Eszme, a szocializmus megválása útiig, - A kormány politikája — a dolgozó nép politikája! Él ?a népköztársaságunk kormánya! Éljen a dolgozó nép és a kormány egysége! ____________J (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) Munkába a tanácstag jelöltjei a­­ MÉLYKÚTON a Magyar­ ut­ca környéke Malustik Istvánt jelölte a tanácsba. A jelölő­gyűlésen Vizmeg Lukács felszó­lalásában kérte Malustik Ist­vánt, hogy segítsen csereingat­lanának­ felderítésében. A tanács ugyanis hófogó részére igénybe­vett Vizmeg földjéből. Helyette másutt kapott földet. Hónapok óta nem tudja, hol is van tu­lajdonképpen csereingatlana. — Malustik István tanácstagjelölt másnap bement a tanácshoz, Vizmeggel együtt kikeresték a helyrajzi számokat, majd ki­mentek a határba, hogy megál­lapítsák, hol is fekszik a csere­ingatlan. Vizmeg Lukács a ta­nácstagjelölt segítségével végre csereingatlanához jutott. A mélykúti vasútállomás kö­zelében építés miatt lezárták az egyik átjárót. A dolgozók csak nagyobb kerülővel közlekedhet­nek. Az egyik jelölőgyűlésen fel­vették, nem volna-e lehetséges, hogy megnyissák ismét az átjá­rót? A tanácstagjelölt továbbí­totta a dolgozók kérelmét a ta­nácshoz. A tanács vezetői érint­kezésbe léptek a vasúttal és megállapodtak abban, hogy a vasút a tavasszal ismét szabaddá teszi a közlekedés számára az átjárót. FÜLÖPSZÁLLÁSON a 44. sza­­ vazókör Szegedi Gábort java­solta a tanácsba. A jelölőgyűlé­sen szóbahozták, hogy Kurjantó­­pusztán nyilt kutak vannak, me­lyek életveszélyesek az emberre és állatra egyaránt. Szegedi Gá­bor a tanácsházára sietett és előadta körzetének kérését. A tanács nyomban intézkedett, hogy a föld tulajdonosai hala­déktalanul temessék be a nyilt kutakat. A solti gépállomás dolgozói teljesítették az adott szót Mikor a solti gépállomás dolgozói csatlakoztak a MÁVAG felhívásához, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. év­fordulójára vállalást tettek, elhatározták, hogy vetőszámlási és vetési tervüket október 25-ig 110 százalékra teljesítik. Az adott szónak eleget tettek, sőt már a november 1-i értékeléskor 138 százalékra teljesítették vetőszántási és vetési tervüket. A téli gépjavítás meggyorsítása érdekében vállalták, hogy november 7-ig egy erő- és három cséplőgépet kijavítanak. A három cséplőgép kijavítása megtörtént. Az egy erőgépet azért nem javították ki, mert időközben két erőgépet elszállítottak a bajai javítóműhelybe és egy harmadik erőgép kivitele a mun­kákból, akadályozta volna az őszi mélyszántást, Az élüzemi cím büszke tulajdonosai vagyunk Vállalatunk 1954. évi III. ne­gyedévi tervének 112,3 százalé­kos teljesítésével elnyerte az él­üzemi címet, a Közlekedés és Postaügyi Miniszter, a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szak­­szervezetének vándorzászlaját. Vállalatunk fennállása óta másodszor érdemeltük meg ezt a megtisztelő címet. Dolgozóink gyakorlatban mutatták meg, hogy maradéktalanul végrehajt­ják kormányunk intézkedéseit, melyek az életszínvonal emelé­sét, a jólét fokozását jelentik. Dolgozóink tudják azt is, hogy az eredmény nem hull az ölünk­be, hanem megfeszített munka, közös összefogás szükséges a si­kerhez. Napi 10—12 órai mun­kával igyekeznek a lakosság­ áruellátását meggyorsítani. A­­ gyors és pontos munka mellett fuvareszközeinket karbantartják,­ mellyel jelentősen hozzájárultak­ ahhoz, hogy önköltségünket 13 százalékkal csökkentettük. Mindannyian tudjuk, hogy a kitüntetés további jó munkára kötelez. November 7 tiszteletére tett felajánlásunk teljesítésével a IV. negyedévben ismételten megkíséreljük harmadszor megszerezni az élüzemi címet.te Ifj. BOZSIK JÓZSEF, igazgató. SZÍNHAZÁVÁ TÁS PÉNTEKEN este kivilágosodott a kecskeméti Piarista­ gimnázium lépcsőháza, ilyenkor már el­távoznak az iskolások, a falak némán őrzik a délelőtti vidám zsibongás emlékét, a boltívek egymásnak dobálják a kivilágított lépcsőházban felfelé tartó emberek beszélgetésének, nevetésé­nek hangjait. A lépcső fordulójában kissé izga­tott, mosolygó fiatal színészek állnak, készsége­sen kalauzolják a vendégeket az első emeletre, ahol ruhatár, büffé várja őket és fényesen kivi­lágított, meghitt hangulatú, kellemes meleget árasztó kis színházterem. A Piarista-gimnázium, dísztermének pillérei ünnepi fényt tükröznek vissza, a falakat barnás hangelnyelő drapéria borítja, az ablakokon sötét kárpit és a kivilágított színpad ünnepélyes vö­rös függönye összecsukva hallgat. Várja a pilla­natot, hogy felröppenhessen. A SOROK megtelnek várakozó emberekkel, a lárma elül. Kihunynak a nézőtér villanykör­téi, meglebben a függöny. Egy fiatal, kissé meg­­illetődötten mosolygó színész lép ki; Györy Ernő és elszavalja Petőfi vidáman kesernyés, utolsó szavaiban szárnyalva előremutató szép versét: Levél egy színész barátomhoz. A vers elhangzott és felzúgott az első taps. A Katona József Színház k­amaraszínházát, a Vidám Színházat felavatta Kecskemét közön­sége, azon az ősi módon, amely szinte örök jele színész és közönség, színpad és nézőtér kapcso­latának: az öröm, az elismerés tapsviharával. Tóth László, a bácsmegyei népfront-bizottság vezetője is erről beszélt. Szép bevezető szavaiban a színház élményt adó varázsát, a színészi alko­tóerő és a közönség átélőképességének szintézi­sét említette, amely valóban kollektív művészetté avatja a színházat. Szavai örömet fejeztek ki és büszkeséget. Bács megye új színházzal gazdagodott. A KECSKEMÉTI Katona József Színház az el­ső az országban, amely arra vállalkozott, hogy kötelességszerű munkája megtetézésével elkezd­jen egy új utat, mely a­ júniusi programaiban gyökerezik: anyagi erőforrásainak bővítése nél­kül, eddigi kötelezettségeinek könnyítése nélkül a nagy színház és a tájszínház mellett egy har­madik színházat, a Vidám Színházat is meg­nyissa. Az új kék-fehér plakátokon, melyek nemrégi­ben tűntek fel a kecskeméti utcákon, ott az ígé­ret. Csupa vidám darab, Scribe: Egy pohár víz, Donizetti kis operája, Suppé: Szép Calatheája, Moliere: Tudós nők, egy vidám szovjet darab, meg egy kedves régi magyar darab, Szigli­geti: Párizsi vendég című,­­könnyű ritmusú, mosolyt fakasztó műve. Ez az ígéret. A BETELJESEDÉS első lépése pedig ez a mos­tani bemutató. Csizmarek Mátyás vidám, csipke­lődő hangú darabja nem újdonság, az elmúlt esz­tendőben indult útjára. Sok derűs sikert hozot és a mieink, a kecskeméti színészek is végigvit­ték már ezt a darabot a bácsmegyei falvakon. Az igazi premier Kecelen volt. És mégis, most itt, Kecskeméten mintha új csengést kapott volna színészeink ajkán a könnyű tréfa, társadalmi éle­tünk jópár június előtti furcsasága. Igazából, ha a darabról, az előadásról valamit mondani akarnánk, megemlékezésünket egy név­sorral kellene kezdeni. Meg kellene írnunk, részle­tesen, milyen nagy meglepetés volt ennek a sok kedves, fiatal színésznek a szereplése. Te­m­es Gábor kamaszos, csillogó humora, Bay Gyula megriadt, kedvesen mulatságos hősszerelmese, Jánoki igazgatója, Szántó Mária halk, finom édesanyája és a többiek, Hegedűs Erzsi remekbe­szabott szomszédasszonya és a kicsattanó vidám­sága Veszeley Mária, Győry Ernő szolgálatkész szabómestere, Papp Ibolya titkárnője, Gyulai An­tal jóízű, bölcs­észes elnöke, Jávor Antal ragyo­góan megformált ripacskodása, Kovács István komoly, okos öreg tanárja, mind-mind kedves emlék. Még csak Herendi Mária neve hiányzik, hogy teljes legyen a névsor, ő volt a hősszerelmes párja. Jól illet az együttesbe ő is. Sok tapsot ka­pott. A FÜGGÖNY legördült és a Kecskeméti Ka­tona József Színház kamaraszínháza, a Vidám Színház elindult a sikerek útján.

Next