Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

m válasz az olvasók késilht­re. SZABÓ LAJOS, FÜLÖPSZÁLLÁS. A felszabadulás előtt épült és azóta újjá nem épített lakások bérét a 26/1956. (Mg É. 15.) FM sz. utasítás értelmében az 1939. szeptember 1-én érvény­ben volt, a helyi tanácsok által igazolt pengő értékben fizetett alapbért figyelembe véve kell megállapítani. Az említett időpont­ban érvényben volt lakbérnek egy- és kétszobás lakásnál 40 százalékát, háromszobás lakásnál 50 százalékát kell venni és ezt hárommal megszorozni. Ha a lakás 1939. szeptember 1. nap­ján bérbeadva nem volt vagy utóbb épült, azt a bért kell alap­bérnek tekinteni, amelyet a helyi tanács igazolása alapján az illető helyen vagy városrészben hasonló lakásért fizettek az említett időben.* KOVÁCS ISTVÁNNÉ, JÁSZSZENTLÁSZLO. A családjogi rendelkezések értelmében általában — nemre való tekintet nél­kül — a gyermek 16. életévének betöltéséig tartozik az apa gyer­mektartási díjat fizetni. Ha azonban a gyermek tovább tanul, a gyermektartási díjat is tovább kell fizetni, egészen addig, amíg a gyermek a tanulmányait be nem fejezi. Amennyiben a gyer­mek apja önszántából nem hajlandó fizetni, nyugodtan fordul­jon a bírósághoz. A bíróság döntése után értesíti az apa munka­adóját a fizetésletiltásról. Ezután a munkaadó köteles a gyer­mektartási díjat minden hónapban az ön részére késedelem nél­kül megküldeni.* BALOGH IMRE KOMBÁJN­VEZETŐ kérdésére válaszoljuk: A kombájnvezetők az állandó felelős traktorvezetők közül ke­rülnek ki, nem kizárólag ezt a munkakört látják el. Ezért ha az aratás-cséplés időszakában kombájnnal dolgoznak, részükre a kombájn megőrzési prémiumot ki kell fizetni. Ezenkívül jár a traktorok állandó felelős vezetőinek és segéd­vezetőinek, év végén a traktoroknak és munkagépeknek előírás szerinti állapotban való átadása esetén, megállapított traktormegőrzési prémium. * FODOR ZOLTÁN, KALOCSA: A Munka Törvénykönyve 43. §-a értelmében a dolgozót minden munkanapon —, amennyiben a napi munkaidejének megfelelő időt munkában töltötte — fél­órás munkaközi szünet illeti meg. (A miniszter a szakszervezet­­tel egyetértésben félóránál hosszabb, de egy órát meg nem ha­ladó időtartamú munkaközi szünetet is megállapíthat.) Ha a dolgozó az egyenlőtlen munkaidőbeosztás mellett túlórát végez, akkor a napi munkaideje felett végzett 3 és fél óra túlóra után illeti meg (másodízben) félórai munkaközi szünet. * FARKAS JÓZSEF, KECSKEMÉT. Az özvegyen maradt munkaképtelen férjnek is jár özvegyi nyugdíj, ha a feleség a halálát megelőzően legalább egy esztendeig a férjet saját ház­tartásában, túlnyomóan saját keresetéből tartotta el, vagy a bíró­ság a férj részére tartásdíjat állapított meg, amennyiben a fele­ség nyugdíjjogosult volt. A férj özvegyi nyugdíja a munkakép­telenség megszűnésével, vagy újabb házasságkötéssel szűnik­­ meg. Annak az özvegynek, akinek állandó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egy évi özvegyi nyug­díjával egyenlő összegű végkielégítés jár. Asztalos, ács, címfestő szakmunkásokat felveszünk azon­­n­alra. Jelentkezés: A dekorációs részlegnél, Kecskemét, Rákóczi út 2. sz. 816 A BAJAI VAS- ÉS FÉM­IPARI SZÖVETKEZET gyermekkocsikat kölcsönöz havi 30 forintért. Vidékre is. Kishibás gyermekkocsik (1200 Ft. helyett) leértékelt áron, 600 forintért beszerez­hetők. 743 I MEGNYÍLT a Kiskőrösi Földművesszö­­vetkezet kötött és rövidáru boltja. Mindenféle rövid- és kötött­árut megtalál új üzletünk­ben. 785 VIL­LAMOSSZAKMÁBAN jártas mér­­nököt, vagy technikust azonnali be­lépésre felveszünk. DÁV üzemveze­tőség, Kecskemét, Csongrádi u. 26. 5862 BIZTATÓ VÁLASZ Péter szégyenlős fiú lévén, se­hogyan sem tudta rászánni ma­gát, hogy megkérje az imádott lány kezét. Végül is elhatározta, hogy telefonál neki. — Halló, ott Rózsika beszél? — Igen. — Rózsika .. . izé ... hozzám jönne feleségül? — Oh, hogyne. Ki van a tele­fonnál? JÓ ÜGYVÉD Egy járókelőt megharap a ku­tya, eltépi nadrágját, mire az illető dühösen a rendőrségre megy, és feljelenti a tulajdonost. Néhány nap múlva találkozik egy ismerősével. — Na, hogy volt a tárgyalá­son? — kérdezi ez. — Ne is kérdezd. A vádlott védőügyvédje bebizonyította, hogy én haraptam meg a ku­tyát. BIZTOS SZER — Mi hír az újságban? — íme, épp olvasom, hogy egy férj azért indított válópert a fe­lesége ellen, mert mindig bele­nyúlt a pénztárcájába. — Semmi különös. — Hogy-hogy semmi. Bará­­tocskám, ezt a cikket én kivá­gom és a­­ pénztárcámba te­szem. KÜLVÁROSI IDILL — Kivel beszélgettél három óra hosszat a kapuban? — Máriával. Nem­­ volt ideje feljönni. ORVOSI TAN­ÁCS — Minden reggel egy piros tablettát, este pedig egy zöldet vegyen be félpohár vízzel. Nyolc nap után cserélje fel a pirosat a sárgával. A piros tablettát egy órával a zöld előtt, negyedórá­val később pedig a kéket vegye be... Négy nap múlva minden órában vegyen be egy-egy feke­te, háromóránként egy piros, minden negyedik órában pedig kék tablettát és így sorjában ... Ez kitűnő orvosság lesz emléke­zőképessége visszaállítására. Nevessünk együtt'A tudomány és technika világából Üzem három emberrel Az azbeszt-tröszt központi bá­nyájában önműködő kőzúzó mű­helyt helyeztek üzembe, amely­nek évi teljesítőképessége 130 000 köbméter. A műhelyt Jurij Tye­­rentyevnek, a bánya elektriku­­sának tervei szerint építették. Tyerentyev néhány évvel ez­előtt, az ipariskola elvégzése után került Aszbeszt­ városba. Itt beiratkozott a bányatechni­kum esti tagozatára és közben a bányában dolgozott villany­­szerelőként. Munkája során fel­figyelt arra, hogy az azbeszt kí­sérő kőzeteit nem használják fel és azok meddő­hányóba ke­rülnek, pedig nagyon sok köz­tük a kiváló építőanyag. Tye­rentyev célul tűzte ki tehát, hogy értékesíti az építőanyag­­ipar számára ezeket a hulladé­kokat. Kidolgozta egy önműkö­dő kőzúzóműhely terveit, a mű­helyt azóta már meg is építet­ték. Valamennyi gépegységét: a kúpos kőzúzókat, a rázószitá­kat, a futószalagokat egyetlen kapcsoló asztaltól vezérlik. Az üzemben mindössze hárman dol­goznak:­­ egy operátor, egy la­katos és egy villanyszerelő. Az új önműködő kőzúzóműhely nemcsak a város, hanem a szomszéd városok valamennyi építési munkahelyét ellátja anyaggal. Tyerentyev tervét, amelynek alapján az új műhelyt megépí­tenék, a technikum elfogadta diplomamunkaként. Kétszer öntvény egy mű­szak alatt A moszkvai »Vörös Presznya« gyárban új típusú folyamatos működésű kokillagépet állítottak fel, amely külsőleg egy nagy körhintához hasonlít. Lassú for­gás közben kerülnek az acélfor­­m­ák, a kokillák az öntőüst alá. A kész öntvényt automata be­rendezések szedik le a gépcso­portról, hogy a forma továbbha­ladva újból a kiömlő megolvadt fém alá kerüljön. A kokillák alkalmazásával igen sok időt takarítanak meg, szükségtelenné válik, hogy az egyes alkatrészekhez külön for­mákat készítsenek, különleges­ formázó földet keverjenek össze. Az új öntőgép teljesítménye egy műszak alatt majdnem kétezer darab, kb. 50 kg. súlyú öntvény; bíróságon Bíró: Ez a két ember székkel verekedett. Miért nem kísérelte meg szétválasztani őket? Tanú: Nem volt közelemben több szék. TAKARÉKOS EMBER — Az új autóm 200 kilomé­tert tett meg anélkül, hogy egy csepp benzint elfogyasztott vol­na. — Hát ez hogy lehetséges? — Egyszerű: vonaton szállí­tották. Minden nemzet és minden ha­záját szerető nép fokozottan fi­gyeli napjaink történelmének azon eseményeit, amelyek ha­tárkövek múltjának kialakítá­sában, jelzőoszlopok jövőjének építésében. A magyar dolgozók milliói most a legszorgosabb munkájuk közepette is szeretettel gondol­nak a nándorfehérvári diadal hős résztvevőire és az őket dia­­dalról-diadalra vezető hatalmas magyar hősre, Hunyadi Jánosra. Július 22-én 500 éve, hogy a magyar lobogó világraszóló győ­zelmet hirdetett az akkori hala­dást gátló török birodalommal szemben. Nándorfehérvár össze­lőtt, félig lerombolt várfokán hirdette az összefogásnak ma­gyar, szlovén, szerb, horvát, al­bán nép összefogásának nagy eredményeit és a hazáját min­­denekfelett szerető hős Hunyadi János hadvezér képességeit. 1453-ban II. Mohamed trónra­­lépésével nagy változás állt be a török hatalom előretörésében. A török szultán célja a Balkán félsziget meghódítása, a nándor­fehérvári vár megostromlása, hogy ez által megnyíljon az út Magyarország felé. A magyar vár védelmére a vár őrségén kí­vül lengyel, német és Magyar­­országból kevés szám­i keresztes sereg érkezik Kapisztrán János vezetésével. 1456. június havá­ban a sereg szervezését és ki­képzését Hunyadi veszi kezébe. A délvidék lakosságából szerve­zi sok­színű seregét, melynek a száma mindössze 10 000 lehetett. Seregéről úgy emlékezik az egy­kori krónikás: »Mindazok, akik összegyűltek, a népből valók vol­tak, szegény emberek, parasz­tok, falusi papok, diákok és kol­duló barátok, földművesek, szán­tóvetők, kapások.­ A szultán június végén érke­zik a vár alá. A vár magas bás­tyáiról látni lehetett a körülfek­vő síkságon végig terpeszkedő sátrak számtalan csúcsait. Az egykori források szerint 150— 200 000 főnyi hadsereg jelent meg, egyes török írók azonban 3—400 000-et említenek. Ez volt a török birodalom hadseregének színe-java. A törökök a várat hajóhidakkal zárták el, ostro­molták éjjel-nappal a vár fa­lait. A füst lassan elfedte a na­pot, a várvédőket fojtogatta a kengáz, a vár külső falai leom­lottak s az ostromlottak helyzete válságossá vált. Közben megérkezett Hunyadi János felmentő seregével, rög­tön átgondolta az egyetlen vé­dekezési módot, s könnyű dereg­lyéket küldött a törökök hajói ellen. A begyakorlott szerb la­kosságból álló hajósok szörnyű tüzet zúdítottak a hajókra. Ek­kor a vár szorongatott védői végső erőfeszítésükben kitörtek a várból s 5 órás szörnyű küz­delemben a török hajókat egy­mástól elszakítva egy részüket elfogták, sokat elsüllyesztettek. A szultán miután a vizen ku­darcot vallott, a szárazföldön igyekezett győzelmet aratni. Hu­nyadi maga mindenütt jó példá­val járt elől »mindenhova oda fut, fárad s hol tettel, hol szív­vel, de mindenkibe bátorságot önt«. A harc az utcákon is folyt, a harcosok maguk voltak a vár falai, tornyai és bástyái. A tö­rökök megmásszák a megmaradt várfalat és Dugonics Titusz ek­kor követi el hősies önfeláldo­zását, letaszítva ellenfelét, közö­sen zuhannak a mélybe. Volt olyan helyzet, hogy Hunyadi ügyes taktikája következtében a török szultán saját drága pénzen vásárolt szakállas ágyúival ta­lálja szembe magát, és azok szü­net nélkül ontják a tüzet a ja­nicsárok meglepett soraira. A tönkrevert török hadsereg kény­telen visszavonulni és 1456. jú­lius 22-én, az utolsó nagy küz­delem után, Nándorfehérvár vár­fokára felrepül a győztes ma­gyar lobogó. A hazájáért élni-halni kész magyar nép, a nemzet legszegé­nyebb vitézei, Nándorfehérvár alatt hatalmas diadalt arattak. Együtt küzdöttek a megtámadott délszláv népekkel, közös cél ve­zette őket, közös ellenség akarta igába kényszeríteni szabadságu­­kat. Hunyadi János, a töröktől megtámadott, létükben fenyege­tett népek igazságos önvédelmi harcának legnagyobb hőse és vezére volt. A ma élő dolgozó magyarság ilyen hősök és nagy emberek példájából meríthet. Munkája közben erősen érzi azt a kisugárzó erőt, amely a nán­dorfehérvári hősök szelleméből fakad, de érzi a Duna mellett élő népek összefogásának szük­ségességét is, jugoszláv, bolgár, román és albán nép összefogása nemcsak a XV. században volt időszerű, hanem most is. — ami­kor közös cél vezet bennünket a békés munka erőfeszítésében, de közös a célunk a békét akadá­lyozó ellenséggel szemben is. Baltás Gézáné dr. a TTIT tagja­i A nándorfehérvári (belgrádi) győzelem 500 éves évfordulója (1456—1956) I Jóssi bácsi A korát meghazudtoló fris­­seséggel lép fel a vonatra­l a ménteleki vasútállomáson Se­­­­bestyén Józsi bácsi, a Kecske­ I­m­éti Épületlakatosipari Vállalat­­ . dolgozója. Abban a kupéban foglal he­­­lyet, ahol a kerekegyháziak tar­­­­tózkodnak. A szokott helyére ül.­­ Van, amikor el-elszunyókál. Né­­­­h­a diskurzusba bocsátkozik a kerekegyháziakkal. Legtöbbször azonban a gondolatait, újabb elképzeléseit egyesíti csokorba. Ezt úgy teszi, hogy papírlapra, mely előtte van, különféle vona­lakat rajzol, s ezekből a vona­lakból bontakozik ki az ötlete­sebbnél ötletesebb újítás. Szük­ség is van erre az üzem­ben. Józsi bácsi pedig a maga 72 évvel még mindig elsők kö­zött van, aki újít, tervez, alkot. Nem kell ezt sokáig bizonygatni. Ha nehéz, bonyolult egy új gyártmány elkészítése, Józsi bá­csit hívják az irodába. — Józsi bácsi, csinálja meg az elsőt, meg­hozzá a szerszámot — kérik a vezetők. Józsi bácsi röviden válaszol: — Meg lesz, úgy mint a többi. Most is egy új munkán dol­gozik. Kezében a szerszám, előtte a rajz. Számol, mér, számol, mér, majd elkészíti a munkadarabot, újból ellenőrzi a megadott mére­tet, s megnyugszik. A mellette ügyeskedő tanítványának oda­szól: — Hegeszd csak össze fiam. 15—20 perc. A fiú megmutatja a kész munkát. Ha már a munkánál tartunk, néhány szót kérünk Józsi bácsitól új alkotá­sairól. Legszívesebben ezekről beszél. Erre a legbüszkébb. Odaballag a szerszámos szekrényéhez, s egy nya­láb rajzot vesz elő. Sorjába ki­teríti az ablak melletti asztalra. Még kevesen tudnak erről, ezek­ről a rajzokról s a tervekről, amelyeket rögzítenek. Nem sze­reti addig mutogatni, amíg nem teljes minden újítás. Közlünk most néhányat. Az egyik fény­másoló lapról a következőket ol­vashatjuk: Teljesen tűzmentes, szarugerenda tetőszerkezet hul­ladék vasanyagból. Józsi bácsi elmondja, hogy tíz mérnök néz­te már meg ezt az újítást és mind jónak találta. Nemcsak ez, hanem a »Csuk­lós szaruállás tervrajza« is igen érdekes. A »Szivattyúház« újí­tása rövidesen végleges formát ölt. Az »Oxigéngázvédő kupak« újítása már elkészült. Még hos­­­szú ideig lehetne sorolni Józsi bácsi nagyszerű újításait. Gyakran megszakítják beszél­getésünket. Több ifjúmunkás, szakmai tanácsot kér Józsi bá­csitól. Józsi bácsi pontosan vá­laszol. Csapó Pali, Gyuris Jó­zsef, Fodor Mihály, Máté Imre az ő nevelése. Nem is hagyja magukra a gyerekeket. Meg-meg­­áll, amikor ideje engedi hol az egyiknél, hol a másiknál, nézi, ki hogyan munkálkodik. Gya­kori ez a jelenség, add csak ide azt a szerszámot fiam, — szó! Józsi bácsi. Megmutatja, hogyan lehet ésszerűbben dolgozni. A szomszéd műhelyből sem restek átjönni egy kis szakmai taná­csért. Józsi bácsi pedig segít a problémák megoldásában. dományából jut mindenkinek.Tu­Hetvenkét éves és még most sem készül a pihenésre. Munka­társak, a vezető elvtársak mind­untalan mondják neki: — Józsi bácsi, menjen nyugdíjba, pihen­jen . . . — Ha azt akarjátok, hogy a tétlenség elpusztítson, akkor el­megyek. Hiába minden. Józsi bácsi hajthatatlan. Addig nem hagyja el az üzemet, amíg bírja emelni a kezét. Alkotni, segíteni, cseleked­­ni. Ez jellemzi kommu­nista munkáját. Nem tágít el­határozásától. — Mindannyiunk nevében kívánjuk, hogy még­ sok munkatársának juttasson szak­mai tudásából, éljen jó erőben egészségben sokáig. — Venesa —

Next