Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
☆ [UNK] [UNK] ex (íhusepi üdvözetek ) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából köszönetünket fejezzük ki az eddig elért eredményes munkájukért és további sikereket kívánunk. A Hazói Fémipari Vállalat t>ársszervezeti*, üzemi bizottsága és vállalat vezetősége A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. éfordulója alkalmából fizentetc el Väszaftűnt szövetkezeteink összes tagját és dolgozóját. $ Munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk .> Dávod és Vidéke >S Körzeti Alföld mit vesszövetkezet Vezetősége A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett irodalmi pályázat eredménye Kedden délután 6 órakor rövid ünnepség keretében ismertették a megyei könyvtár olvasótermében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a Katona József Társaság és a Petőfi Népe által korábban meghirdetett irodalmi pályázat eredményét. Tóth László, a Társaság elnöke bevezetőjében méltatta az Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét, majd dr. Váry István ismertette a bíráló bizottság véleményét a beérkezett I pályaművekről. — A pályázat nem mondható teljes sikerűnek — mondotta —, mégpedig azért, mert a pályaművek többsége kevésbé felelt meg a téma követelményeinek. (Ti. annak, hogy az írások az Októberi Forradalommal legyenek kapcsolatban, annak jelentősségét tükrözzék.) Az elfogadhatóság és jutalmazhatóság mértékét azonban még így is több pályamunka elérte. A bíráló bizottság azt is megállapította, hogy a múltban lezajlott más pályázatok eredményével szemben l ezúttal aránylag jobban sikerültek, mint a versek,a prózai írások A prózai művek közül Weither Dániel »Egy talpalatnyit sem!« című írását, Tarján István »Győzelem« című novelláját, >Felvidéki István Nantes« című művét jutalmazta a bíráló bizottság. A költők közül Csatári János »Új hit dereng«, Vargas Mihály »A Reggel köszöntése, Bieliczky Sándor »Októberi lengendő.« és Nagy Istók István »A Népről« című verséért kapott jutalmat, A Nagy Októberi Szocialista forradalom 40. évfordulója alkalmából szeretettel üdvözöljük vállalatunk összes dolgozóját és kedves vendégeinket. Dolgozóinknak és kedves vendégeinknek további sikereket és jó egészséget kívánunk. Kecskeméti Szálloda, Vendéglő és Cukrászda Vállalat Vezetősége A Bács megyei Talajerőgazdálkodási és Ládagyártó Vállalat pártszervezete, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége íak%náktátia SzwaHtta faccadat&mni 40. évfodulója atUalmáfrál szeceptel Väszanti > a vállalat ässza dolgozóját. További eredményes munkájukhoz , sok sikert és jó egészséget kívánnak . Gyurkó Lajos vezérőrnagyot a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki A Népköztársaság Elnöki Takácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója és a magyarországi ellenforradalom leverésének első évfordulója alkalmából kitüntetésben részesítette az ellenforradalom leverésében, valamint az ország gazdasági rendjének helyreállításában kiemelkedő érdemeket szerezett pártfunkcionáriusokat, a tömegszervezetekben, fegyveres testületeknél, gazdasági, kulturális életünk területén becsülettel helytállt vezetőket, dolgozókat. A kitüntetéseket kedden, az Országház kupolatermében Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára adta át. A Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést heten kapták meg, többek között Gyurkó Lajos vezérőrnagy, aki az ellenforradalom idején a Kecskeméten állomásozó hadtest parancsnoka volt. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést öten kapták meg. Nyolcvanan kapták meg a Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetés ezüst fokozatát, tizenegyen a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, száztízen pedig a Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetés bronz fokozatát. =P Melyik filmben látta ? .4 Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata Fisztul a Látóhatár A nyári zápor frissítő, de a vihar tombol, megüli a tájat, eltakarja a napot. A fény nehezen tör át a fellegeken, szél kell, ami elűzi a borút, hogy tisztán látszon út és cél, hiszen ha felhő se rebben, a tikkasztó melegben a vándort megcsalja a délibáb is. Ilyen gondolatok kavarogtak bennem, amikor Dunai Mihállyal tavaly októberről, meg az azt követő időkről beszélgettünk a Kecskeméti II-es Téglagyár udvarán. A zömöktermetű téglaégető óvatos maradisággal tapogatja, vajh hová is akarok kilyukadni , kérdéseimmel. Látszik rajta, hogy bizalmatlan. Teszi, mintha nem értené a kérdéseimet. Valószínű attól tart, ki akarom pellengérezni az újságban, különben nem kérdeznék éppen őtőle egy sor olyan dolgot, hogyan tisztult ki fejében a látóhatár, az a sok zavaros gondolat, ami tavaly ilyenkor egy ideig rajtunk is úrrá lett. Valahogy nehezen találjuk meg a közös hangot és nem véletlenül. A város szélére, a téglaégetőkhöz ugyanis sokszor felnagyítva és elferdítve jutnak ki az élet, a politika hívei, amit ők aztán úgy magyaráznak tovább, ahogy tudnak. Meg aztán az emberek hajlamosak saját hibáikat hamarosan megbocsátani, kivált, ha nem nagy dolgokról van szó, így csak tapogatjuk óvatos kérdésekkel egymás megközelíthető pontjait, s Dunai Mihály egyszer csak anélkül, hogy sejtené: ez érdekel engem a legjobban — meséli sorban a maga komótos egyszerűségével, hogy az ő fejében miért és miként tisztult tavaly októbertől a látóhatár. Csacsi voltam, gondolom magamban, hiszen mindjárt a munkánál, a téglagyárnál kellett volna kezdenem a beszélgetést, s így jutni vissza azokhoz a beborult időkhöz, mivel munka nélkül nincs kenyér és ezt a téglaégetők nagyon is tudják. Dunai Miska, ahogy ott a gyárban hívják, egyszerű munkásember. Családja, szakmája és több más szál ideköti Kecskeméthez. — Egyszóval: van mit féltenie. Tavaly ilyenkor mégse tudta, hogy védheti értékeit. Az ellenforradalom hazugságai, az árulások és kósza hírek megzavarták. Nem jutott ugyan messzire, de sodródott az áradattal, amíg az ellenforradalmi örvény ki nem dobta magából, mint nem oda valót. Dunai Mihály mint UB- elnök, eléggé népszerű volt a gyárban, s az ma is. Ezzel magyarázható, hogy a munkástanácsban garázdálkodó lumpen elemek felhasználták céljaikhoz. Lehet, hogy fájt neki, de feladta a szakszervezetet. Azt hitte, hogy az akkortájt annyira dicsért munkástanácsban képviselheti majd a többiek érdekeit. De nem így történt. Dunai nem érezte az erős vezetést és még jobban megzavarodott. Párttag létére beleegyezett a kommunisták elbocsátásába, nem szállt szembe a demagóg nagyhangúakkal, megszavazta az igazgató leváltását, helyeselt egy sor igaztalan intézkedést és azután. .. Azután vele is elbántak. Csak addig kellett munkástanácstagnak, amíg szétzüllött a szakszervezet, amíg segített kiszorítani a vezetésből a kommunistákat, elzavarni a gyár éléről az igazgatót, utána őt is kidobták. Dunai ekkor kezdett igazán józanodni és ebben segített neki, hogy valamihez minden zavar ellenére is, következetes hű maradt és ez a munka volt. Féltették a kenyerüket, s az égető kemencét nem engedték leállítani. Helyesebben, hogy hű legyek a történtekhez, a munkáért ugyan nem harcoltak, csak proletár ösztönüktől vezetve húzták-halasztották annak beszüntetését, s mikor az » EMUK ellenforradalmár munkástanácsától már sokat zaklatták őket, a legnagyobb sztrájkok idején, kérték, ne állítsák le a kemencét, mert az igen ♦ nagy kár lenne. Tavaly még csak kér ték, de ma szétvernék a fejét annak, aki a kemencéhez hozzá mer ♦ne nyúlni. A téglaégetőknek megjött a hangjuk, megtalálták igazi * énjüket, mert érzik, hogy nincsenek egyedül, erős a párt, szilárd a kormány és milliók gondolkodnak úgy, mint ők: jobblétet csak munkával lehet teremteni. Dunai Mihály azóta ismét VB-elnök, s mintha pótolni akarná az elmulasztottakat a gyárban, úgy mondják a vezetők — jobban dolgozik, mint régen. Sándor Géza 12 A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: • • ÚJ SZOVJET HŰI: A negyvenegyedik JH Vív