Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT . BÁCS - KISKUN MEGYE LAPJA XTV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ara 50 fiLLér 1959. AUG. 1, SZOMBAT Élnek a lehetőségekkel 300 ezer forint jövedelem 3 és fél katasztrális holdról A tavasszal alakult csávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai jól értékesítik a nyási almát. Komlón, a bányavárosban standot létesítettek, ahová rendszeresen szállítanak. Eddig már 50 mázsa nyári almát adtak el a bányászvárosban. Rekordtermésre számítanak hagymából. Holdanként 40 mázsára szerződtek, de az eddigi mérések szerint ennek négyszeresét fogják felszedni. A termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a tervezettnél 300 sertéssel többet hizlalnak, ami 350 ezer forinttal növeli a szövetkezet jövedelmét. A jószágok számára szükséges férőhelyet házilagos építkezéssel oldják meg. A süldők felvásárlását rövidesen megkezdik.. Mindez bizonyítja, hogy a csávolyi Aranykalász már az első évben igyekszik kihasználni a nagyüzem adta lehetőségeket annak érdekében, hogy a főként volt középparasztokból álló tagság minél nagyobb jövedelemre tegyen szert.* A csávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai élelmes emberek. Nyolc és fél katasztarális holdon nekivágtak az idén majoránnatermesztésnek, most megkezdték a szüretet. Az első vágásnál 200 mázsa nyers majoránnát nyertek. Számításuk szerint ebből megszárítva 30 mázsa majoránna lesz, ami legkevesebb 100 000 forint jövedelmet jelent a tagoknak. A második vágás előreláthatólag kétszer ennyi termést fog adni. Összesen tehát 300 000 forint jövedelemre számítanak !?im nplei?!! éJbekezdet A MÉSZÖV és a Petőfi Népe szerkesztősége közös szervezésében július 30-án, csütörtökön Kecskeméten a TIT székházában a földművesszövetkezeteknél dolgozó levelezők részére értekezletet tartottak. Az ankéton megbeszélték a lappal kapcsolatos észrevételeket, s a levelezéssel kapcsolatos problémákat. J Világ proletárjai, egyesüljetek! Mire költik a beruházást a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A gyár felettes szerve, a Kohó- és Gépipari Minisztérium szakemberei figyelembe véve gyár eddigi jó munkáját, úgy a határoztak, hogy a beruházási tartalék keretből több mint egy millió forintot a Kiskunfélegyházi Gépgyárnak adnak. Ebből az összegből a két nagy csarnok közötti részt, a csarnokok" előtt"és mögött levő földterületet lebetonozzák. Ezzel megszüntetik azt, hogy az őszi esőzésben bokáig érő sárban legyenek a gyártmányok. A betonozásra mintegy 577 ezer forintot fordítanak. A szükséges 3000 köbméter kavicsot a hartai tanács szállítja le szeptember 15-ig. A nemrég épült új csarnok gőzfűtésszerelési munkálatainak elvégzésére 480 ezer forintot költenek. A beruházási összeget tehát az üzem további fejlesztésére, a munkakörülmények megjavítására fordítják. Cséplési bemutató Tiszaújfalun Nagy érdeklődéssel kísért gépbemutatót rendezett Tiszaújfalun a Tisza Tsz-ben a Kiskunfélegyházi Gépállomás. A szecskázó cséplőgépet mutatták be a tagságnak, amely nagy meglepetéssel látta, hogy a korszerű mezőgazdasági technika mennyire megkönnyíti a cséplést. Az új módszerrel elérik, hogy a silózáshoz egyidejűleg elkészítik a szalmaszecskát is. A bemutatót Vujnovics Antal elvtársnak, a Félegyházi Gépállomás igazgatójának érdekes magyarázata kísérte. A tsz-tagoknak nagyon tetszett, hogy a csépléshez a régi módszer szerint általában 21 ember volt szükséges, a bemutatón viszont mindössze 5 ember végezte a teljes munkafolyamatot. Az energiagazdálkodás mindig fontos tényezője volt a termelési költségek alakulásának. Az új termelői árrendszer bevezetésével azonban megkétszereződött jelentősége. Ez tükröződik a helyi ipar dolgozóinak kongresszusi versenyvállalásaiban is. Az eddigi értékelések azt mutatják, hogy az energiahordozók árának felemelése a szénnel, olajjal, villanyárammal való takarékosabb gazdálkodásra ösztönözte tanácsi üzemeinket. Fél év alatt számottevő eredmények születtek. Sok feladat azonban még megoldásra vár. Vállalataink gépparkja a ktlyi ipar gyors fejlődése következtében rövid idő alatt jelentősen bővült. A termelőgépek száma az 1958. évi 340-ről 565- re emelkedett. Ezeknek a gépeknek a meghajtása 90 százalékban villamos energiával történik. Éppen ezért a gazdaságos energiafelhasználás problémáinak zöme ezekkel kapcsolatba. A villamosenergia-fogyasztás, mint a gépesítés fokának egyik mutatója, a műszakiak előtt közismert, örömmel tapasztaljuk azt is, hogy több jelentős helyen, mint például a Keceli Tőzegbánya, a Megyei Vágóhíd Vállalat stb. a fázisjavító kondenzátorok felszerelésével az egy-két éve még közel 400 ezer forint büntetőkamat fizetését tizedére csökkentették. A műszaki ellenőrzések azonban több olyan hibára hívják fel a ügyeimet, melyeknek megszüntetésével újabb tíz- és százezreket takaríthatunk meg. Mire gondolunk? Mindenekelőtt a munka jobb, gazdaságosabb megszervezésére, az energiával történő takarékosságra. Tanácsi vállalatainknál nem ritka a termelőgépek üresjárata, a felesleges üzemeltetés. Gyakran előfordul az is, hogy amit egy vagy másfél lóerős gépen lehetne végezni, azt az alkatrészt tizenöt lóerős gépen munkálják meg. Sok helyen túlméretezettek a meghajtó villanymotorok. Kétháromszor akkora a teljesítményük, mint amire valójában szükség lenne. Az ilyen jelenségek komoly mértékben növelik az áramfogyasztást, végső soron tetemesen emelik a termelés energiaköltségét. Az önköltségcsökkentés jelentős módja a világító árammal való takarékoskodás is. Már vannak üzemek, ahol a villanyégőket fénycsövekre cserélték ki. Több helyen azonban, ahol lehetséges és célszerű is volna, sajnos, még mindig nem használják az ilyen világítást, holott a fénycsövek ugyanazt a fényerőt szolgáltatják, mint az égők, 40 százalékos áramfogyasztás mellett. És éppen ezen van a hangsúly. Cikkünk nem tért ki az energiagazdálkodás minden lehetőségére. Azonban a fentebb írtakból is nyilvánvaló: ha vállalataink tervszerűen keresik az olcsóbb termelés lehetőségeit, akkor az önköltség csökkentésének, a nyereségrészesedés emelésének komoly forrása lehet az energiatakarékosság. Értelmiségi tanácskozás a Kecskeméti Konzervgyárban A gyár pártszervezetének és gazdaságvezetőinek hívására mintegy nyolcvan műszaki, adminisztratív dolgozó gyűlt össze tegnap a kultúrteremben, ahol baráti beszélgetés keretében megvitatták, hogy az üzem műszaki gárdájának mit kell tenni a korszerű gyártási eljárások meghonosítása érdekében, s milyen formában kell erősíteni a kapcsolatot a munkásokkal. A vita előtt Kiss Margit vb-titkár tartott megnyitót. Ezen a megbeszélésen részt vettek a helyi pártalapszervezetek vezetői, Rajtmár István elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője és Szép Károly, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa. A pártkongresszus tiszteletére Terven felül 39 garnitúta szobabútor Két hete a tanácsi vállalatok Kecskeméten tartott munkaértekezletén párosversenyt kezdett a megyei tanács két faipari vállalata. Az értekezlet vitájában felszólalt Horváth József elvtárs, a Megyei Faipari Vállalat igazgatója kongresszusi vállalásaik teljesítését ismertetve többek között mondta, hogy terven felül el30 lakáshoz szükséges ajtó- és ablakkeretet, valamint parkettát gyártanak még ebben az évben. Mondanivalója végeztével Folcz Antal elvtárs, a Bajai Faipari Vállalat igazgatója szólásra emelkedett és bejelents tette, hogy bútorüzemük dolgozói nem akarnak lemaradni a halasiaktól, éppen ezért vállalják, hogy az említett 30 lakásba terven felül elkészítik a szobabútorokat. A kereskedelem és a vásárlók máris örömmel nyugtázták a két vállalat felajánlását, mint a lakosság igényei kielégítésének egyik feltételét. Fényezik a Békés-típusú hálószobabútorokat a Bajai Faipari Vállalat új üzemében. Az országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyvet Az országgyűlés csütörtöki ülésén a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A törvényjavaslat előadója dr. Nezvál igazságügyminiszter volt.Ferenc — Évszázados adósságot ró le ma az országgyűlés — kezdte beszédét Nezvál elvtárs. — A polgári .. törvénykönyvet, amelynek megalkotását az első magyar forradalmi országgyűlés az 1848. XV. törvénycikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá feudális uralkodó osztály száz éven keresztül több kísérlete ellenére sem tudott megvalósítani, szocializmust építő államunk előkészítette. Mint ismeretes, a polgári törvénykönyv javaslatának első tervezetét, a kormány határozata alapján az Igazságügyminisztérium nyomtatott formában széleskörű nyilvános vitára bocsátotta. A javaslat eleve különbséget tesz a tulajdonjog különböző formái között. Nyomatékosan kiemeli a társadalmi tulajdont éspedig annak mindkét formáját, az állami és a szövetkezeti tulajdont. Kimondja a társadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampolgár teszi,kötelességévé Nagy gondot fordít a javaslat a szövetkezeti tulajdon védelmére is, és elsősorban a szövetkezeti tagoktól várja el, hogy a szövetkezet vagyonának védelmében fokozott kiütéssel, elővigyázattal körülrejárjanak el. A javaslat védi a dolgozók személyi tulajdonát is, hiszen a személyi tulajdon a dolgozók munkájának eredménye. Tárgyai az életszükséglet kielégítését célozzák és gyarapodásuk egyben az életszínvonal emelkedését jelzi. Itt említem meg, hogy a javaslat az alkotmánnyal összhangban védi a termelőeszközökön fennálló magántulajdont is. A magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezeti rendszer megszilárdítása érdekében a polgári jog eszközeit is fel kell használni. A törvény a szövetkezetek szocialista felfogásának megfelelően megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. A javaslat a tulajdonjogi részben külön szabályozza a földhasználati jogot. E földhasználatnak jellemző formája a termelőszövetkezetek használati joga, az állam által rendelkezésre bocsátott földeken, de hasonló használati jog áll fenn a termelőszövetkezetek tagjai javára is a szövetkezettől háztáji gazdaság céljára kijelölt földeken. Öröklési jogunk jelenlegi szabályai biztosítják, hogy a munkával szerzett tulajdonával halála esetére mindenki szabadon rendelkezzék. Elősegítik a személyi tulajdon gyarapítását és a termelés zavartalan folytatását. A javaslat öröklési jogi vonatkozásában lényegében a jelenlegi jogot tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlat során jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. A javaslat szempontja elsősorban az, hogy biztosítsa a végintézkedési akarat érvényre juttatását, ezért lényegesen egyszerűsíti a végrendelet alakiságát. Ezután vita indult, majd az országgyűlés a törvénytervezetet a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdődtek az interpellációk, amelyekre a miniszterek válaszoltak, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke az ülésszakot bezárta*