Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 4«. SZÁM Üzem formálódiklt Kecelen Tulajdonképpen másfél évvel ezelőtt született — a korábbi malom helyén — a Faipari Vállalat keceli telepe. Dolgozóit nem várták tágas, szellős, neonfényes műhelyek, korszerű ebédlő, mosdó. Mégis megkezdődött a termelés. Kezdetleges megoldásokkal, a követelményeknek meg nem felelő szellőztetéssel, világítással és szegényes szerszámkészlettel. Sürgető igénye volt a községnek ez a telep, sok helyi dolgozónak, köztük számos fiatalnak biztosít munkát. „Kőbányai” irodaszekrényt és „egri” vizespadot gyártanak. A termelőmunkával egy időben azonban formálódik az üzem. Folyik az átalakítás, festés, nagytakarítás, a munka megfelelő feltételeinek biztosítása. Az utcai „fronton” bútorraktárhoz hasonlít a nagy műhely. Az átlakítások miatt itt tárolják a festetten, elszállításra váró készárut. A szűkös hely azonban nem zavarja igyekezetében a három ifjú szakmunkást: Kelemen Károlyt, Várhelyi Józsefet és Kapitány Györgyöt. Átmeneti, szükségműhely ez is, ahol Bokor Jánosné és Palásti Margitka dolgoznak, s mosolyogva „türelemjátéknak” nevezik a maradék furnirlemezkék ragasztását. Mert ezt is fel kell használni, ebből is futja néhány szekrény fényes borítására! (Pásztor Zoltán felvétele.) ára 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! 1964. FEBRUÁR 18. KEDD Új iskolát avattak Kecskeméten Kodály Zoltán llllll!llll!llll!lllll!llllliil!!lllllllllll!lllllillll!!llllll!l!!llll az ének-zenei iskola |lllllllll!lllllll!lll!li!llllllllllllllllll!llllllllllllllll!llllillll!lll!llllllll!lllll!l!l!!lll megnyitó ünnepségén llllllllllllllli!lllllllllllllllllíl!lllll!llll!lll!l>llilllllllll!llll!ll!llllll!lllllllllll!llllllli Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács nevében a Kecskeméti Ének-Zenei Iskola új épületét Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke. Részt vett az ünnepségen Kodály Zoltán. A Művelődésügyi Minisztérium képviselőjeként megjelent Koren István főosztályvezető, továbbá Maróthy Gyula, a Népművelési Intézet zenei tanszékvezetője, Pankovits Józsefné országgyűlési képviselő, a nőtanács megyei titkára, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, az MSZMP városi pártbizottságának titkára, valamint a megye és a megyeszékhely társadalmi szervezeteinek és művelődésügyi intézményeinek vezetői. A vendégek 11 órakor érkeztek az új iskolába, ahol a tanári kar és az úttörőcsapat énekkara köszöntötte őket. Ezután Reile Géza elvtárs, a városi tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. — Társadalmi rendünk, a szocialista társadalom áldozatkészsége nyitotta meg a lehetőségét annak — mondotta, hogy megvalósíthattuk a megyei pártértekezlet egyik ide vonatkozó korábbi határozatát, és Kecskemét kulturális életének újabb állomásához érkezhettünk. Ünnepi állomás a mai nap, amikor végleges otthont adunk a tizennégy évvel ezelőtt életre hívott Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolának. Ez az intézmény a zenekultúrának társadalmunk szles rétegeire való kiterjesztésére és fejlesztésére hivatott. Kodály Zoltánt ma nemcsak mint városunk szülöttét, a kiváló zeneszerzőt és akadémikust köszöntjük itt, hanem mint a magyar ének-zeneoktatás úttörőjét. Ő hozta létre ezt az iskolatípust, amely ma a világ minden táján, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig megtalálható. — Ugyanakkor őszinte kőszennetünket fejezzük ki Kecskemét közönsége nevében — folytatta a városi tanács vb-elnöke — pártunknak és kormányunknak, az MSZMP Bács megyei bizottságának és a megyei végrehajtó bizottságának, tanács hogy támogattak bennünket ennek a hét és fél millió forintos új művelődési intézménynek a létrehozásában. Külön köszöneteimet fejezem ki az építőipari munkásoknak, a tervező és a kivitelező értelmiségnek, a kivitelező vállalat vezetőjének a végzett munkáért. Most, amikor ezt korszerű iskolát a városi partn és tanács végrehajtó bizottsága nevében átadom rendeltetésének, felkérem Kodály Zoltánt az ének-zenei iskola ünnepélyes megnyitására — mondotta befejezésül Reile Géza elvtárs. Ezután Kodály Zoltán Emelkedett szólásra: — Emlékezetes nap a mai — mondotta. — Ez nem egyszerű iskolaavatás, hanem fordulópont a magyar művelődésügy történetében. Művelődésünkből sokáig, hiányzott a zene. Irodalmunkban sem szerepelt, pedig a magyar zenének Shakespeare-jei, Michelangelói vannak. Olyan képviselői, amilyeneket semmilyen más művészet nem tud felmutatni. Majd arról beszélt, hogy sok szó esik mostanában a kultúra kettészakadásáról, a természettudományos és a humán műveltség eltávolodásáról. A zene az egyetlen terület, ahol a két műveltség birtokosai találkoznak: a zene az, amely mindenki számára érthető. — Ez az iskola nem csupán zeneiskola — folytatta —, hanem ez az első, amely szervesen beépíti a zenét az általános műveltségbe. Mindazt megtanulják itt a tanulók, ezután már az első általánostól az érettségiig, amit más iskolában tanulnak. De itt megtanítják a gyerekeket arra is, hogy a zene bearanyozza az életüket. És bizonyosan tudom, hogy ami érték bennük, azt a zene meghatványozza. Annak pedig külön örülök, hogy itt, Kecskeméten, ahol eddig sötét tantermekben, rossz körülmények között, félrehúzódva tanítottak az ének-zenei általános iskola tanítói, tanárai, most az országban elsőnek kaptak az ügyhöz méltó épületet. Kodály Zoltán megnyitó beszéde után Nemesszeghy Lajosné, az iskola igazgatója mondott köszönetet mindazoknak, akiknek szerepük volt az épület létrehozásában, majd az iskola egyik növendéke tett ígéretet, hogy jó munkával, jó tanulással hálálják meg a társadalom áldozatkészségét. Ezután Kodály Zoltán a vendégek kíséretében megtekintette az iskolát, végiglátogatta a tantermeket, a politechnikai műhelyt, az ebédlőt és a tornatermet, végül az igazgatói irodában a következő sorokat jegyezte az emlékkönyvbe: „Új utakra induló iskolánk találjon minél több követőt«.’, A tavaszra készülnek Munkaértekezlet Kunszentmiklósi Gépállomáson Nagyszabású munkaértekezleten vitatták meg a Kunszentmiklósi Gépállomás dolgozói ez évi, s hangsúlyozottan a tavaszi feladataikat. Reksán Ferenc, a gépállomás igazgatója bevezetőjében az elmúlt év eredményeit elemezte. Kitűnt, hogy az 1963. évre tervbe vett 80 ezerrel szemben csaknem 105 ezer normálholdnyi munkát végeztek el a gépállomás traktorosai. Egyegy erőgépre így 1180 normálhold teljesítmény jutott. Az éves terv túlteljesítését valamennyi traktoros jó munkája mellett az is elősegítette, hogy egyre népesebb létszámú törzsgárda van kialakulóban. A munkavédelmi szabályok szem előtt tartásnak köszönhetik, hogy az elmúlt évben a gépállomáson jelentősebb üzemi baleset nem fordult elő. Az idén még fokozottabban ügyelnek arra, hogy a balesetet előidéző főbb okokat — a fegyelmezetlenséget, a szeszfogyasztást, a védőberendezések hiányát — megszüntesAz előttük sok álló munkákról szólva, az igazgató elmondotta, hogy több mint kilencezer holdon kell fejtrágyázni, a gépállomás egész évi pedig a tavalyi 80 tervfeladata ezernél 15 ezer normálholddal több munkát ró a traktorosokra. Már a tavalyinál 1500 magasabb — 21 normálholddal ezer normálholdnyi — tavaszi terv teljesítését is pontos munkaszervezésnek, határozott műszaki intézkedéseknek kell megelőzniök. A munkák lendületét célprémium kitűzésével, a versenymozgalom jó megszervezésével, s az eredmények dekádonkénti értékelésével is igyekeznek fokozni. 15 Idén egyébként a gépparkjuk új SZK–4-es kombájnnal bővül. Sor kerül a szerelőcsarnok átalakítására, valamint üzemi konyha és öltöző-mosdóhelyiségek létesítésére is. Ezután Móra Pál, a gépállomás főagronómusa részletesen ismertette a brigádok és erőgépek tavaszi, majd egész évi tervét, és közölte az értekezlet mintegy két és fél száz résztvevőjével a gépállomás vezetősége, üzemi bizottsága és pártszervezete által kidolgozott prémiumrendszer feltételeit. Ezek között szerepel például az, hogy a traktorosok a lehető legjobb teljesítményt érjék el, a munkalapokat pontosan vezessék, s munkájuk minőségével szemben a közös gazdaságok ne emeljenek kifogást. A premizálásból kizáró okok: a traktorosok hibájából bekövetkezett baleset, az üzemanyagnak a megengedettnél nagyobb mennyiségben való fogyasztása, a hanyagságból keletkezett géphiba, valamint az igazolatlan távolmaradás: 9> T.