Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
P A MAGYAR, SZOCIALISTA XIX. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM tsz ünnepi könyvhét befejező eseményei A hét végén nagy sikerű író— olvasó találkozókkal zárult az ünnepi program. Szombaton a kiskunhalasi művelődési házban Szabó Pál és Kiss Dénes vendégszerepelt. Fülöpszálláson Szőlőskert Tsz-ben Forró Pál, a a Katona József Színház művésze szavalta mai magyar költők verseit. Hajóson Somlyó György és Orbán Ottó tartott író-olvasó találkozót. Vasárnap Szabó Pált és Kiss Dénest Lakiteleken látták vendégül forró hangulatú ünnepségen. A dunavecseiek Somlyó Györggyel, Orbán Ottóval és Joós Ferenccel találkoztak, Móricgáton pedig Hernádi Gyula és Gál Sándor közreműködésével zajlott le az ünnepség. A könyvhét utolsó eseménye ma este a kalocsai könyvtárban megrendezendő modern drámaest. MUNKÁSPÁRT 8ACS - KISKUN Ára 60 fuller Műszaki fejlesztés (N. O.) Százmillió forint hatalmas összeg. Ennyi termelési értékkel többet kell előállítani a megye tanácsi iparának az idén az elmúlt évihez képest. Igaz, hogy a felemelt tervek megvalósításában segít az a kétezer új munkaerő, akivel a tanácsi ipar ebben az évben bővítheti dolgozóinak létszámát, ám a munka termelékenységének 2—3 százalékos növelése is a célkitűzések között szerepel. A megyei pártbizottság januári ülésén a megoldás útját is világosan megjelölte „Minden üzem készítsen műszaki fejlesztési és intézkedési tervet” — szól a határozat ide vonatkozó része. Ennek anyagi alapját is megteremtették, hiszen a megye tanácsi ipara három és fél millió forintot fordíthat műszaki fejlesztésre. Üzemeinkben megvannak már a tapasztalatok a termelés ily módon való növelésére. Az elmúlt évben csak alig félmillióval kevesebbet használtak fel műszaki fejlesztésre, s az eredmény: kétmillió-hétszázezer forint megtakarítást értek anyagban, munkaidőben, önköltességben amellett, hogy jelentősen növelték a termelékenységet. A Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat például saját műhelyében 17 ezer forint ráfordítással tőzegmaró gépet készített. Az új géppel gazdaságosabbá vált a tőzegterületek termelésre való előkészítése. Olyannyira költségek már hogy a ráfordított az első évben megtérültek, ugyanis 20 ezer forint megtakarítást értek el a gép alkalmazásával. Vagy említhetjük a Tiszakécskei Permetezőgépgyár példáját. Az új üzemrész több mint két kilométerre van a gyártól, s az anyagmozgatás igen költséges volt. Önköltségcsökkentési hitelből 37 ezer forintért pótkocsit vásároltak autódarujukhoz, s ezzel egy év alatt 78 ezer forintot takarítottak meg. Még érdekesebb eredményt értek el az idén a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalatnál, ahol 4200 forintot fordítottak gyártmányfejlesztésre. Az általuk készített mákdarálót korszerűsítették, gyártási folyamatát egyszerűsítették, anyaghányadát csökkentették. Nem egészen három hónap alatt tízszerese térült vissza a gyártmányfejlesztési összegnek, 41 ezer forint megtakarítás jelentkezett. Egyes vállalatok a megyei tanács vb ipari osztályán már póthitel igénnyel is jelentkeztek, amelyből újabb műszaki fejlesztést kívánnak végrehajtani. A Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat például 44 ezer forintot kér a ládagyártás technológiájának korszerűsítésére. A ládaelemek leszabására félautomata gépsort kívánnak összeállítani a póthitelből. Az eredmények azt bizonyítják, érdemes a műszaki fejlesztéssel foglalkozni, mert, amellett hogy a munka termelékenyebbé válik, a befektetett összegek is gyorsan visszatérülnek. Meg kell azonban állapítani a vállalatok egy részénél még mindig keveset foglalkoznak a lehetőségek kihasználásával. Mutatja ezt az is, hogy az idén a rendelkezésre álló három és fél millió forintnak csak kis részét vették igénybe. Sok üzemben az a hiba, hogy nem is végeznek számításokat arra vonatkozóan, mennyi megtakarítást érhetnének el egy-egy műszaki fejlesztő beruházással. Még több mint fél esztendő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tanácsi ipar a tavalyinál 100 millió forinttal magasabb termelési tervét teljesítse. Ezt túl is lehet teljesíteni a termelékenység 2— 3 százalékos növelésével együtt. Csupán az kell hozzá, hogy a vállalatok igénybe vegyék műszaki fejlesztési alapot, sőt , ha kell kopogtassanak nyugodtan a felsőbb szerveknél — úgy mint a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat — póthitelért. Úgy véljük ennek az illetékes irányító szervek is örömmel járnak utána. Világ proletórjoi, egyesüljetek MEC VEI LAPJA mi 1964.JÚNIUS 2, KEDD Júniusban több mint ezer vagon zöldség és gyümölcs átvét^ügre számít a MÉK Megyénk közös és háztáji gazdaságaiból egyre nagyobb a felhozatal a különböző zöldség-, s — most már nyugodtan mondhatjuk — gyümölcsfélékből is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a MÉK felvásárló telepei naponta mintegy 15 —20 vagon árut vesznek át, s továbbítanak a bel- és külföldi piacokra. Júniusban jelentősen „megugrik” a felvásárlás, több mint ezer vagon mennyiség átvételére számítanak. Retek és tanulság A spenót és a saláta felhozatalának a végénél tartanak. Az utóbbiból a tavalyi 800 ezerrel szemben az idén kétmillió tejet exportáltak, azonfelül, hogy a belföldi keresletet is jobban kielégítették. Különösen Baja és Kalocsa környékének közös gazdaságai jeleskedtek átadásában, e zöldségnövények helyére nagyrészt már ki is ültették a fűszerpaprikát. Spárgából még tart a felhozatal, naponta 30—40 mázsát vesznek át belőle, s szinte a teljes mennyiséget továbbítják Svájcba és Nyugat-Németországba. Kielégíthetetlen az iránta való külföldi kereslet. „Lefutott” a retek is, Kiskunfélegyháza és Kunszállás gazdaságainak „nagy slágere”. Mintegy 11 millió csomót vettek át belőle, s ebből kétmilliót exportáltak. A viszonylag alacsony exportértékesítés oka kézenfekvő. A gazdaságok nem használták ki kellőképpen a primőrtermesztés adta lehetőségeket. Bizonyítja ezt, hogy amíg a szomszédos Csongrád megyei gazdaságok kétforintos, addig a megyénkbeliek csupán 80 filléres csomónkénti átlagárra tettek szert. Igaz, hogy a MEK így is majdnem tízmillió forintot fizetett ki a retekért, de ennek a kétszeresét is kaphatták volna a gazdaságok. „Szamócás“ repülőgépek Egy héttel ezelőtt a dunapataji háztáji gazdaságok jelentkeztek az idén első ízben a korai burgonyával. Azóta mintegy napi háromvagonos tételben folyik átvétele, de az az üzem napokon belül rohamosan növekszik. A kalocsai és a bajai járásban egymás növénynek mintegy ezer holdon való termesztésére kötöttek szerződést a gazdaságok. A termés igen jónak mutatkozik, s érdeke a termelőknek, hogy minél korábban felszedjék, amíg jó ára van. Néhány napon belül az újburgonyával is elindulnak külföldre a vagonok. Hozzávetőleg 200 vagon exportálására számít a MÉK. Egy-két nap óta a borsó felvásárlása is folyik. Ezen a héten 25—30 vagonnal várnak belőle, főként a kiskunfélegyházi és a dunavecsei járásból. E zöldségféléből 50 vagon exportálását tervezik, s a szállítást TEM- vagonokkal és kamionokkal bonyolítják le. Jelenleg kilenc forintos kilónkénti árat fizet érte .Az átvevő szerv, a válogató szedrés tehát indokolt Az elmúlt héten jelentkeztek a szamócával — elsőnek a megyében— a jakabszállási tszcs-k gazdái. Ezen a héten több mint tíz vagonnal várnak belőle. Az első szállítmánnyal Ferihegyről indult a repülőgép Münchenbe. Előreláthatólag több „szamócás” repülőgépet is indítanak, egyebek között a Szovjetunióba is. Milyen lesz a meggy és a barack? Kelebia gazdaságaiban egyre gyorsabban érik a cseresznye. A napi felhozatal megközelíti a száz mázsát. Exportálásra több mint száz vagonnal van kilátás. Ami a meggyet és a sárgabarackot illeti, egyelőre még csak becslésekre szorítkozhatunk. Annyi máris megállapítható, hogy a meggyből a mennyiségre vonatkozóan a tavalyi eredménynél gyengébbek az idei kilátások. Előreláthatólag 350— 400 vagon átvételére lesz mód. GYERMEKNAP a megyében Majálisok, kirándulások, vidám vetélkedők, kisdobos- és úttörőavatások tették színessé, változatossá a vasárnapi gyermeknapot a megye minden részében. KECSKEMÉTEN az iskolák szülői munkaközösségei már napokkal előbb csokoládéval, süteménnyel, hűsítő gyümölcslevekkel lepték meg a kisiskolásokat, vasárnap délelőtt pedig az úttörőházban bábelőadással, meseműsorral és játékdélelőttel kedveskedtek az úttörőház rendezvényén, s minden gyermek igazán nagyszerűen érezte magát. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN is változatos műsort állítottak össze erre a napra. Délelőtt 10 órakor a szakmaközi bizottság székházában „Ki mit tud” vetélkedőt rendeztek az úttörő pajtások részére, délután két órakor pedig a város központjában rollerversenyen bizonyíthatták be a félegyházi kisfiúk és kislányok ügyességüket. Délután négy órakor a Móra Ferenc Művelődési Házban bábelőadással zárult a kiskunfélegyházi gyermeknap. NAGYSZABÁSÚ tájt rendezett ezen a úttörőar avasárnapon a dávodi 859-es számú Táncsics Mihály úttörőcsapat vezetősége is, ugyanúgy mint a fehértói erdőben a helvéciai iskolák. A helvéciai iskolások — mintegy 400 gyermek — már kora délelőtt kivonultak a fehértói erdőbe, s az úttörőavatás után 16 bográcsban maguk a gyermekek főzték kint a szabadban az ünnepi ebédet. Délután sportversenyek — futás, kötélhúzás — tarkították a gyermeknapi mű*sort, s a győztesek cukorkát, könyveket, labdákat, játékokat kaptak jutalmul. Délután 5 óra felé indult vissza fellobogózott kocsikkal a 400 helvéciai pajtás a fehértói erdőből otthonaik fellé, egy kedves, vidám nap élményeivel gazdagodva. MEGHITT és színpompás gyermeknapi ünnepséget rendeztek Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, Dunavecsén, Kiskőrösön és szerte a megyében. A gyermekek napjának az idő is kedvezett. Ragyogó napsütés — néhol egy kis esővel — köszöntötte legifjabbjainkat. Elnyerték a KISZ Központi Bizottságának zászlaját A gyermeknapon kettős ünnepet tartottak a kecskeméti úttörők a vasútkertben, a múzeum előtti téren. A kisdobosoktól a nemsokára búcsúzó nyolcadikos pajtásokig minden korosztálya képviselve volt az úttörőknek. Ezen a napon 140 pajtásnak kötötték fel a piros nyakkendőt, s ugyancsak ekkor adták át a Kecskeméti T. számú Általános Iskola úttörőcsapatának a legnagyobb úttörőkitüntetést. A vörös selyemzászlót, amit a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Úttörő Elnökség jó tanulásáért, szorgalmáért adott a csapatnak. A pajtások bizonyára kiérdemelték a „sátoros ünnepet” is, a nyári táborozást. Képünkön azt a pillanatot örökítettük meg, amikor Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára átadja a kitüntető zászlót a győztes csapat parancsnokának, Várnagy Istvánnénak, az 1025-ös Zrínyi Ilona úttörőcsapat vezetőjének.