Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

A MAGYA­R, XX. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM szocialista BÁCS M­UN­KA­S­PA­R/TK ISKUN Ára 60 fillér A takarmánytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése a megyei tanács ülésének napirendjén A Bács-Kiskun megyei Tanács csütörtökön reggel Baján a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében ült össze. Az ülést Dr. Varga Je­nő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd a tanács Erdősi Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára személyé­ben megválasztotta az ülést levezető elnökét, Bánk Gyula és Szendrei Sándor tanácstagok sze­mélyében pedig a jegyzőkönyv-hitelesítőket. Ez után Erdősi József elvtárs tett javaslatot a ta­nácsülés napirendjére: 1. Bács-Kiskun megye takarmánytermeszté­sének és állattenyésztésének helyzete és fejlesz­tése. Előadó: Dr. Glied Károly, a mezőgazda­­sági állandó bizottság elnöke. 2. Jelentés a megyei tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról. Előadó: Dr. Varga Jenő vb-elnök. 3. A végrehajtó bizottság bejelentései. Előadó: Dr. Cseh László vb-titkár. 4. Interpellációk. Ezután Dr. Glied Károly elvtárs, a tanácsülés elé terjesztette az első napirendi pontot. Tisztelt Megyei Tanács! Kedves Elvtársak! Megyénk mezőgazdaságában az elmúlt évek legfontosabb fel­adata a második ötéves­­ terv tel­jesítése, a lakosság, az élelmi­szeripar és az export állandóan növekvő igényeinek a kielégíté­se volt. Pártunk megyei bizottsága és a megyei tanács helyesen dol­gozta ki a párt Központi Bizott­sága és a forradalmi munkás— paraszt kormány agrárpolitiká­ja megyei végrehajtásának kon­cepcióját és gyakorlati tenniva­lóit. A második ötéves terv tel­jesítése során sikerrel tuk végre a mezőgazdaság hajtot­szo­cialista átszervezését. Ez után, a párt agrárpolitikájának megfe­lelően, a szocialista nagyüzemi gazdaságok előtt az a feladat áll, hogy megszilárdulásukkal, termelésük fokozásával járulja­nak hozzá a népgazdaság áru­ellátásához, segítsék elő a nagy­üzemi alapok megteremtését és fejlesztését, s ezzel egyidejűleg biztosítsák a szövetkezeti gaz­dák jólétét. Megállapíthatjuk, hogy me­gyénk mezőgazdasága az átszer­vezést követően jelentősen fej­lődött. A második ötéves terv a tanácsi irányítás alatt álló gazdaságokban a tervidőszak végére a termelés 22—21 száza­lékos növelését irányozta elő, s már 1964-ben a termelés bruttó értéke 1960-hoz viszonyítva 30 százalékkal volt magasabb, felvásárolt mezőgazdasági jelle­­­gű áru volumene pedig 35,4 szá­zalékkal növekedett. A második ötéves terv eddigi négy és fél esztendejében tehát sikerült me­gyénkben eleget tenni a mező­­gazdasági célkitűzéseknek. A szóban levő időszak alatt két tényező játszott fontos sze­repet a megye mezőgazdaságá­nak fejlődésében. Az egyik: a földrajzi és közgazdasági viszo­nyok figyelembevételével, a fokozatosság messzemenő érvé­­ nyesítésével, a párt helyes litikája alapján, különböző po­tí­pusú szövetkezeti gazdaságokat hoztunk létre. A másik tényező: a népgazdasági igények mes­­­szemenő figyelembevételével, az adottságok maximális ki­használásával törekedtünk a belterjesség érvényesítésére. Az átszervezés után megyénk mezőgazdaságának egyik legna­gyobb eredménye, hogy céltu­datos szervező munkával sike­rült kibontakoztatni a szövetke­zeti gazdálkodás termelési, gaz­dasági és társadalmi, politikai tényezőit. Igyekeztünk a három termelési körzet adottságaihoz igazodó termelési politikát meg­valósítani, és az üzemekig le­menő gyakorlati, irányító te­vékenységet kifejteni. Érvénye­sítve a termelés területi fej­lesztését, törekedtünk a körze­tek céltudatos fejlesztésére, va­lamint arra, hogy az alsóbb szervekkel, s az üzemek veze­tőivel megértessük: a nagyüze­mi gazdálkodás rendszerének egyik legfontosabb eleme — az üzemi szakosítás elvének érvé­nyesítésével — a helyes terme­lési szerkezet kialakítása. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően az állat­­tenyésztés és az állattartás je­lentősége is növekedett. Bár az állatállomány bizonyos mértékig csökkent, az országos átlaghoz képest azonban nagymértékben fejlődött. Szarvasmarhából 11, sertésből 7,7, juhból 70 száza­lékkal volt több 1964-ben, mint 1960-ban. Az állomány kedvező alaku­lását elősegítették a helyes gaz­daságpolitikai célkitűzések, nagyüzemi termelésszervezési és a gazdasági eljárások, a négy év alatt eszközölt 1,7 milliárd fo­rintos beruházás, a tenyészálla­tok, minőségi vetőmagvak, mű­trágya, vegyszerek, korszerű gé­pek beszerzése, illetve igénybe­vétele stb. Állandó bizottságunk — a megyei tanács végrehajtó bi­zottságával egyetértésben — úgy véli, hogy a megye mező­­gazdaságának az elmúlt évek alatt elért eredményei további reális célok kitűzését és gya­korlati megvalósítását teszik le­hetővé. Az eredmények bizo­nyítják, hogy volt és van év­(Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletariat egyesöltetes­ LAPJA 1965. OKTOBER 1. PÉNTEK A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett a faanyag­gal folytatott gazdálkodás el­lenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és a fakitermelés, fa­­feldolgozás, felhasználás, a fá­val való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok terme­lésének anyagi ösztönzésére ha­tározatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány határo­zatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányel­veiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a föld­művelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák mene­téről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási séről szóló tájékoztatóját.kérdé­A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. ••Ötvenezer em­b­er éhezik a hadműveletek miatt Támadások a vajast huni sivatagban ÚJ-DELHI—KARACHI­ (MTI) Az indiai hadügyminisztérium szóvivője szerdán azzal vádolta Pakisztánt, hogy a tűzszüneti megállapodás óta 42 alkalom­mal súlyosan megsértette­ a tűz­szünetet.­­Az indiai bejelentés szerint a tűzszüneti vonalon tovább foly­tatódnak a harci cselekmények. Pakisztán viszont ismét Indiát vádolja a tűzszünet felborításá­val. Karachiban egy hivatalos szóvivő szerdán este kijelentet­te, hogy indiai gyalogsági erők tüzérségi támogatással Sz­erdán a rajasthani sivatagban tá­madásba lendültek, de a pa­kisztáni erők visszavetették őket. Az AP­ hírügynökség szemle­írója úgy vélekedik, hogy az ENSZ, még mindig nem rendelkezik kellő számú semleges megfigyelővel. Az ENSZ-közgyűlésen tartóz­kodó Bhutto pakisztáni külügy­miniszter szerdán este sajtóér­tekezletet tartott. Egyebek kö­­­­zött kijelentette: a jelenlegi vo­­­­nalakról mindaddig „nem lehet­­­­séges a pakisztáni csapatok­­ visszavonása”, amíg ezeket a csapatokat „pártatlan hatóság” nem váltja fel. Mint ismeretes, Bhutto az ENSZ-ben előző­leg azt javasolta, hogy af­rikai, ázsiai és latin-ameri­kai ENSZ-csapatok váltsák fel a vitatott Kasmírban az indiai és pakisztáni egysé­geket. Ezt a javaslatot In­dia szerdán elutasította. Az indiai ENSZ-küldöttség egyik kasmíri tagja a közgyűlés szerdai ülésén „nevetségesnek és képtelennek” nevezte az indít­ványt, amelynek értelmében In­diának ki kellene vonulnia Kas­mírból. „Nem akarunk külföldi csapatokat saját földünkön” je­lentette ki. A Reuter-iroda tudósítója szerdán Kasmír pakisztáni fenn­hatóság alatt álló részéből, Mu­­zaffarabadból küldött tudósítást. Helyi közigazgatási tisztviselők­re hivatkozva azt jelentette, hogy Muzaff­arabad­tól északra, a Meelam-völgyben levő tele­pülések lakossága, kb. ötven­ezer ember, éhezik a hadműve­letek miatt. Az Indiai KP álláspontja DELHI. (MTI) Az indiai—pakisztáni konflik­tus megoldásának első lépése­ként megnemtámadási szerző­dést kell létrehozni a két or­szág között — ez az Indiai Kommunista Párt véleménye, ahogyan azt a párt titkárságá­nak egyik tagja kifejtette az MTI különtudósítójának. A párt ellenzi a népszavazás megtartá­sát Kasmírban, mindenkelőtt azért, mert az ENSZ-„békefenn­­tartó” erők jelenlétét kívánná meg A Kongóban és egyebütt szerzett szomorú tapasztalatok világosan megmutatták, hogy az ENSZ-haderők működését az imperialisták saját céljaik tá­mogatására használják fel. Egy megnemtámadási szerző­dés — hangoztatta az IKP tit­kára — kiküszöbölné az újabb fegyveres összecsapás veszélyét, s módot és időt adna a két or­szág közötti nyugodt tárgyalá­sokra. Függetlenül attól, hogy ezek a tárgyalások milyen hos­­­szadalmasak lennének egy bé­kés periódus megteremtése meg­akadályozhatná, hogy a nyugati nagyhatalmak és az indiai reak­ciós jobboldal kihasználhassa a kasmíri viszályt. A jobboldali pártok most hazafias hangokat hallatnak és támogatásukról biztosítják Sasztri kormányát. De máris kibújt a szeg a zsák­ból: a reakció vezetői a „kato­nai veszélyre” hivatkozva nuk­leáris fegyvert követelnek, közvetve azt a hitet igyekeznek s kelteni, hogy Indiának amerikai „légi támogatásra van szüksé­ge”. A párt érintkezésben­­­van Sasztri miniszterelnökkel — mondotta a párt titkára — s tudomására hozta álláspontját, amelyet most igyekszik minél szélesebb körben ismertetni a közvélemény előtt is.

Next