Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
1967. január 10, kedd Tiszta forrásból LvPgCSengésű leányhangok, erőteljes férfikórus, tiszta beszédű szólószereplők. A kecskeméti szövetkezeti bizottság Orfeusz Irodalmi Színpada. , Legutóbb a múlt ősszel, KSZÖV V. országos kulturális a versenyének döntőjében nyerték el a fődíjat. Juhász Ferenc költeményét, A szarvassá változott fiú-t adták elő. Gondolatokkal és képekkel súlyos, bonyolult mű. A színpad tagjai fiatal munkások, inari tanulók, egy-két diák és adminisztrátor. Az eredményt láttuk. Ma már országos nevük van. Ezúttal nem a sikerek titkát kutatom, inkább azt szeretném kipuhatolni, mit jelent ennek a harminc fiatal embernek a színpad. Milyen hatással van egyéniségükre a valóság legérzékletesebb visszatükrözésével, az irodalommal, művészettel való rendszeres foglalkozás. A legszembeötlőbb — ha az ember akár csak egy órát tölt el közöttük — a szigorú fegyelem. Az önként vállalt fegyelem. Szervezeti szabályzatuk, választott vezetőségük van. Új jelentkezőt csak akkor vesznek fel ha már alaposan megismerték és meggyőződtek érdeklődéséről. — Ássa el magát az az együttes, ahol még fegyelem sincs! — szögezte le a deres halántékú tanárok szigorával Borbics Péter tv-szerelő, a színpad titkára. De a mondat megfogalmazásában 18 esztendejének játékos kedve bujkált. Ilyenek. Próba előtt pajkosak, hogy majd szétlökik a kicsinyke kultúrtermet, de ha megkezdődött a munka, egy pisszenés sincs. A próba nem egyszerűen gyakorlás. Egész évre kész a művelődési tervük. Mindig irodalmi, művészeti előadás vezeti be a munkát. Kecskeméti költők, kitűnő tanárok, népművelők tartják. A debreceni győzelem óta sorra érkeznek a meghívások. Legutóbb a kapuvári művelődési házban kaptak vastapsot, februárban Budapesten, az Irodalmi Színpadon fognak vendégszerepelni. — Nagyszerű a siker, meg az utazások, de higgye el, nem ezért járunk ide! — magyarázta lendületesen Benkő Irén (a kéziszerszámgyárban dolgozik). — Együtt eljutni egy mű megértéséhez, előadásához... — keresgéli a szót — ez mintha építenénk valamit,olyan. Építenek is. A sokoldalú, harmonikus embert önmagukban és mindenkiben, akire hatással van a produkció. Színész senki sem akar lenni közülük. Még Maruzsi Judit sem. A hangja, mint a zúgó tengeri kagylóé. Többszörös szavalóverseny-győztes, az idén érettségizik. — Nem a vers az életem, de vers nélkül nem tudnám elképzelni az életem. Érdemes lenne még többet is megszólaltatni közülük. A sodró temperamentuma Kaján Zsókát, vagy Kállai Lacit, aki szerepeit mormolja magában, amíg az anyagot forgácsolja az esztergakés, vagy Bogdán Lajos gépkocsivezetőt, a fáradhatatlan szervezőt. Vagy bárkit. Mind azt mondták, amit Maruzsi Jutka, ha nem is olyan szépen. Vagy csak szerették volna mondani. Mert beszéltem például egy olyan kórustaggal is, aki nemcsak, hogy nem olvasott verset, amióta kikerült az általános iskolából (két éve). Megütköztem rajta: ő vajon mit keres , és mit talál itt? Aztán végiggondoltam. Dolgoztam a munkahelyén vagy tíz éve. Bűz, piszok, ricsaj. Nem hallottam ott egy mondatot se talán, amit elbírna a nyomdafesték. És itt van ugyanonnan egy lány, belesimul a szavalókórusba, előadásokat hallgat. Jobban örültem neki, mint egy gimnáziumi önképzőkör elkényeztetett csillagának. Szivacskabátjáról, gyöngyházlakkos körmeiről az is eszembe jutott, hogy azóta automata gépsorok, szocialista brigádok vannak az üzemben. Az együttes művészeti vezetőjét, a sikerek és tervek kovácsát, Varga Mihály tanárt nem kell bemutatni a megye kulturális életét szemmel tartó olvasóinknak. öt év óta tizennégyszer értek el első helyezést különféle fesztiválokon irodalmi színpadjai. Annyit kérdeztem csak tőle, mi hajtja ide ezeket a fiatalokat? Miből táplálkozik szépségigényük? Hallgatott. Aztán aláhúzott egy sort a Juhász Ferenc-vers rendezőpéldányán. „... csak tiszta forrásból!" Szabó János JANUÁR 10. KEDD Radzinszkij, a szovjet színház „új hullámának” kitűnő képviselője. Nevét jól ismeri a Bács megyei közönség, hiszen a Katona József Színház tavaly az országban elsőnek játszotta egyik darabját. Most a Vígszínházból közvetíti a televízió Filmet forgatunk című kétrészes színművét. Ezt a finom iróniát a gyengébb érzelmességgel elegyítő művet már második éve játsszák nagy sikerrel a Szovjetunióban. Egy fiatal filmrendezőről szól, magánéletének és hivatástudatának válságát mutatja be. A darab főszereplői a Vígszínház előadásában: Bitskey Tibor és Papp Éva. (18.50) JANUÁR 11, SZERDA Mindennapok művészete címmel új sorozatot indít a televízió. A sorozatban az embert körülvevő tárgyak történetét, fejlődését, művészi és célszerű kialakulását ismertetik. Elsőként a kocsiról szóló részt láthatjuk. (19.05) Oscar-díjas dallamok címmel a legjobb nyugatnémet és svéd énekesek tolmácsolásában világhírű filmdalokat hallunk az utóbbi három évtized java terméséből. (20.20) JANUÁR 12, CSÜTÖRTÖK A filozófia doktora című magyarul beszélő jugoszláv film ismétlése délelőtt 10.20 órakor. Este 20.20 órakor pedig a Harapófogóban című olasz filmet láthatjuk. A film a háborúval kapcsolatos egyéni felelősség kérdését világítja meg a hasonló témájú filmek után ismét más oldalról. Olaszország 1913-as tragikus nyarán játszódik a történet. Egy arisztokrata asszony fiával és fia két barátjával vidéki birtokára húzódik. Az események elől azonban nem térhetnek ki mégse. S közben ki-ki állásfoglalásra kényszerül és cselekednie kell helyzete, világnézete, erkölcsi tartása szerint. JANUÁR 14, SZOMBAT Princet láthatjuk ismét a képernyőn 20 óra 20 perckor, a 15 részes sorozatnak immár felénél, a nyolcadik részben. Othello Gyulaházán címmel érdekes tv-filmet láthatunk Törőcsik Mari és Básti Lajos főszereplésével. Ambiciózus fiatal főrendező érkezik a vidéki színházba. Az Othellót rendezi, s féltékennyé teszi a főszereplőt, a mórt játszó színészt. S ezzel a nagyjelenet, amikor Othello megfojtja Desdemonát, játékból valódi tragédiává válik. (21.00) JANUÁR IS, VASÁRNAP A szokásos vasárnapi sportműsorban most a labdarúgást a nem kevésbé izgalmas jégkorong pótolja. Az ITTC-BVSC-rangadót láthatjuk 11 óra 25 perckor. Tabi László: Egy pár papucs című tv-játékát ismétlik meg 16 óra 10 perckor, majd az Ivanhoe című angol filmsorozat második részét (Panella esküvője) láthatjuk 19.25 órakor, 20 óra 30 perckor pedig a Televízió megismétli szilveszteri műsorát, kiváló alakítást. Cybuski meghalt VARSÓ (MTI) Zbigniew Cybulski világhírű lengyel filmszínész vasárnap tragikus szerencsétlenség áldozata lett. Wroclawból Varsóba akart utazni, de késve érkezett a pályaudvarra és már a mozgásban levő vonatra próbált felugrani. Sajnos, azonban megcsúszott, két kocsi közé esett, s bár a vonatot azonnal leállították, a művész súlyos sérüléseket szenvedett. Nyomban a wroclawi sebészeti klinikára szállították, de húsz perccel kórházba szállítása után meghalt. 41 éves volt. Zbigniew Cybulski 1957-ben a Hamu és gyémánt című világsikert aratott lengyel filmben tűnt fel. Az elmúlt tíz év alatt a többi között az Éjszakai vonat, Gyilkos és a lány stb. című filmekben nyújtott Honismeret—hazaszeretet MOST, amikor lezajlott Kálódé néhány kérdés után rájöt csán az első országos honistem, szerepet sem érti egészen, méreti konferencia, nem lesz haszontalan talán végiggondolni az egészet újra, számvetést készíteni róla és levonni a tanulságokat. Növelte a tanácskozás jelentőségét, hogy az ország minden részéből összesereglett mintegy kétszáz szakköri tagon kívül számos szakkörvezető, helytörténeti kutató, néprajzi és népművelési szakember is jelen volt. És jelen voltak a Művelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a TIT, a Hazafias Népfront, a Népművelési Intézet, a Munkásmozgalmi Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia és más szervek képviselői, akik előadásaikkal, hozzászólásaikkal tették hasznosabbá a konferenciát. E cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a kétnapos találkozó minden részletére kitérjünk, csupán néhány fontosabb vonását és mozzanatát vehetjük itt számba. MINDENEKELŐTT azt kell hangsúlyozni, amiben mindenki egyetértett: hogy a honismereti munka az egyik legfontosabb nevelési területünknek, a hazafias nevelésnek lett a legnagyobb hatású eszköze. A honismereti, vagy ehhez hasonló jellegű szakkörök tagjai a múlt, a közelmúlt és a változó jelen tényeit, adatait, tárgyi dokumentációs emlékeit feltáró munkájuk közben megismerik és egyre jobban megszeretik szűkebb hazájukat, a környéket és a tájat, az országot. Ezért tartja a KISZ Központi Bizottsága is olyan rendkívül fontosnak ezt a munkát, amint azt Nádor György, a KB osztályvezetője előadásában hangsúlyozta. Ő úgy fogalmazta meg ezt, hogy : Ez az a szakkör, ifjúsági szövetségünk legfontosabb nevelési feladatát a hazafias nevelés hatékonyabbá tételét elsősorban ’•hivatott segíteni.” ÍGY VÁLHATNAK hát honismereti szakkörök hazafiasa tömegmozgalom részeivé. Ez most annál is inkább jelentős, mert nemrégiben zajlottak le a nevelői és tanári értekezletek országszerte, amelyeken a hazafias nevelésünk megjavításáról tanácskoztak a pedagógusok. A konferencia megmutatta, hogy milyen sokoldalú, sokrétű munka folyhat ezekben a szakkörökben. Itt csak néhányat sorolunk fel példának: a forradalmi hagyományok gyűjtése, a felszabadulás, a földosztás, a táj változó arculatának emlékeit felkutatni, földrajzi nevek, népszokások, babonás hiedelmek, népi játékok, népművészeti, folklorisztikus anyagok összegyűjtése és feldolgozása, veteránok, mai vezetők, mesemondók, öreg munkások, parasztok megszólaltatása, emlékeik, tapasztalataik rögzítése, család- és településtörténetek összeállítása, helytörténeti bibliográfiák készítése, és sorolhatnánk sokáig még tovább e munka területeit. És sokáig sorolhatnánk a módszereket is. Lehet adatgyűjtés, feldolgozás, találkozás, előadás, kiállítás, kiadványszerkesztés, múzeumlétesítés stb. EMi ItéST érdemei e mozgalom három jellemző vonása. Az egyik: jelenleg az általános iskolákban jóval több honismereti szakkör működik aránylag, mint a középiskolákban. A másik: a honismereti munka nev csak a kimondottan honismereti szakkörben folyik, hanem a „rokon szakkörökben” is: a történelmi, földrajzi, turisztikai, idegenvezetői stb., hiszen az azokban folyó munka is ad honismeretet, segíti a hazafias nevelést. A harmadik: az öntevékeny gyűjtőmunka, úgyis mondhatnánk, hogy az amatőr mozgalom állandó támasza, segítője a tudományos kutatásnak, ami tökéletesen érthető, ha csupán egyetlen adatot írunk ide az amatőr néprajzosok munkája nyomán évente mintegy tízezer oldalnyi kézirat kerül a Néprajzi Múzeum adattárába! Ezt tudományos munkájuk során felhasználják a legtekintélyesebb szakemberek is. A KONFERENCIA sikere alapján a szakköri tagok és a jelenlevő szakemberek javaslatára a minisztériumok és a KISZ KB képviselői ígéretet tettek arra, hogy hasonló tanácskozásokat bemutatókkal, kiállításokkal stb. egybekötve ezentúl rendszeresen szerveznek majd. És lépéseket tesznek közösen egy honismereti folyóirat folyamatos megjelentetésére is. Határozat született arra, hogy a honismereti szakkörök számát növelni kell, s a szakkörök szervezeti és anyagi problémáit a művelődési szervekkel közösen kell megoldani. Ezt mind csak üdvözölni lehet, örülni lehet, annak is, hogy megyénket kiváló szakemberek és lelkes fiatalok képviselték, szakszerű hozzászólásaikkal, javaslataikkal nagyban segítették a konferencia eredményes munkáját. Remény van rá, hogy az a sok szép és hasznos kezdeményezés, ami Kalocsán, Kiskunhalason, Bácsalmáson, Solton, Szakmáron, Kunszálláson és másutt eddig is oly sok szép eredményt hozott, a jövőben csak még tovább gyűrűzik majd, elterjed szerte a megyében hazafias nevelésünk, nagy szolgálatára. A kecskeméti népkutatóhonismereti körről nem is beszélve, ahol az utóbbi 7—8 évben rendkívül sok eredményről lehetne említést tenni. E MOSTANI konferencia további ösztönzést adott mindannyiónk ilyen irányú tevékenységéhez, s ezért csak a köszönet és az elismerés hangján tehetünk említést, a megyei KISZ-bizottság munkatársairól, akik családias, meghitt légkört, jó szállást és ellátást biztosítottak minden résztvevőnek, hozzáértő szervező munkájukkal. Ez is hozzájárult nagyban — a központi szervek képviselőinek véleménye szerint is — az első országos honismereti konferencia sikeréhez. Legvégül az elismerés a házigazda Kalocsa városé is, és az I. István Gimnázium vezetőségéé, akik méltó keretet adtak e nagyfontosságú esemény lebonyolításához. y. M, Micsoda olvasmány! prüszköljenek és millió bacilust szívjak be? Nem megyek vonaton! Ez a legjobb prophylaxis, a betegség megelőzése. Másnap orvost hivattam, aki a doktor Ez nyomta a lábát — mutatta diadalmasan. Másnap feleségem névnapja volt. Ajándékul azt kérte, hogy tüntessük el a könyvet. Azt hiszem, ez sok derűs hangján kér volt az első ilyen eset dezte: a könyvek története— Valami kis pa- ben. Beleegyeztem kinősz? vánságára, de a könyv — Félek, hogy nem „kivégzése" előtt mégis olyan kicsi. Azt hi gyorsan elolvastam egy szem, pleuritisem van fejezetet. — suttogtam. Elsápadtam. — Hol fáj? — kér — Mi történt? — dezte az orvos. — Itt a lábamban— ijedt meg a feleségem. — Semmi, semmi, mutattam, most utólag ijedtem — Még jó, hogy a me °' Ugyanis nemrég lábában nem lehet meg megesküdtem vérmellhártyagyulladása — mondta nevetve aznap ,egy eklampsiam orvos. — Biztosan kettőt lapozott az orvosi könyvben — mosolygott a feleségem, és elővette és carcinosisom van. De most már biztosan tudom, hogy nincs. — Honnan tudod? — kérdezte a feleségem. — Na hallod? Ha az a cipőmet, melyből ki lem volna, akkor már húzott egy kiálló szó- nem élnék... nem P, Lb Ajándékkal kezdődött. Feleségem a születésnapomra megvásárolta nekem az „Orvostudomány egyetemes története" című könyvet, amelyet nagy élvezettel kezdtem olvasni. — A 37. oldalnál, egy betegség leírását olvasva, kis szorongást éreztem, valahogy az volt a benyomásom, hogy én már hetek óta pont ebben a kórban szenvedek, csak éppen eddig nem tudtam róla. — Bolond vagy — mondta a feleségem, de én leintettem. — Mit értesz te a gyógyításhoz? Ki kell várni az inkubációt. — Mi az? — Lappangási Félek, hogy ebből idő, a kis náthából még szörnyű baj származik. Rhinoszkópiára is szükség lenne. Feleségem dühös lett. — Azelőtt nagyon jól megvoltál rhinoszkópia nélkül is. Egyébként mi az? — Szörcs-zörej vizsgálat. A légiutok hangját állapítja meg. Nejem ismét gyakorlatiasan gondolkozott. — A légiutakról jut eszembe. Vasárnap menjünk repülőgépen Pécsre. Megijedtem. — Hogyne, hogy spasmust kapjak? Persze, nem tudod, mi az? Izomgörcs. Aki hajlamos rá, magaslati helyen megkapja. — Akkor utazzunk vonaton. — Bolond beszéd! Hogy a tömegben rám 5. oldal