Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

f. oldal Merész és sikeres partizántámadás Qu­an­g Triben SAIGON (MTI) Az utóbbi hónapok egyik leg­merészebb és legsikeresebb tá­madását hajtották végre a csü­törtökre virradó éjszaka a dél­vietnami partizánok Quang Tri városában — jelentik a nyugati hírügynökségek. A szabadság­­harcosok elfoglalták a városi börtönt és kiszabadítottak 300 foglyot. A csatában 80 dél-vietnami katona vesztette életét, az ame­rikaiak vesztesége 7 halott és 10 sebesült volt. A támadók 47 halottat hagytak a város ut­cáin. A partizánok észrevétlenül szivárogtak be Dél-Vietnam leg­északibb tartományának szék­helyére. A támadást a partizá­nok aknavetői támogatták. A börtönből kiszabadított foglyok legnagyobb része a szabadság­­harcosok parancsnokai közül került ki. A támadás során a partizá­nok a város szélén megsemmi­sítettek két ellenséges tüzérségi üteget is. Ugyancsak támadás ért csütörtökön négy másik amerikai tüzéregységet is az or­szág más pontjain. Változatlan hevességgel folyt az elmúlt 24 órában a légihá­ború is. Saigonban csütörtökön közzé­tették az előző hétre vonatkozó hadijelentést, amely a harcok intenzitásának növekedéséről tanúskodik. A jelentés szerint az amerikaiak halottakban és sebesültekben 1873 embert vesz­tettek, a dél-vietnami kor­­mánycsapatok halottainak szá­ma 211 volt. Az ausztráliai és újzélandi csapatok 18 halottat vesztettek. A hadijelentés azt állítja, hogy a dél-vietnami partizánok 2373 halottat vesz­í­tettek — mint ismeretes, ebben statisztikában rendszeresen megölt ellenségnek tüntetik fel a neppáli áldozatokat is. Az el­múlt héten az amerikai csapa­tok létszáma meghaladta a 430 ezer főt. A szabadságharcosok létszámát az amerikai becslés 287 ezer főre teszi. Johnson amerikai elnök csü­törtökön kirohanást intézett a vietnami háború bírálói ellen. Az elnök „a hűség napjának” nyilvánította május elsejét és felszólította az amerikaiakat, támogassák a Vietnamban har­coló katonákat, „hogy a világ ne tévessze össze néhány elége­detlen aktivista lármáját a nemzet igazi hangjával”. Egy New York-i bíróság két és fél évi börtönre ítélte David Miller 24 éves amerikai fiatal­­emeert, aki elégette behívó­­parancsát. U Thant az olasz fővárosban RÓMA­ (MTI) U Thant, az ENSZ főtitkára pénteken délután Genfből Ró­mába érkezett. A főtitkár az olasz fővárosban találkozik Sa­­ragat olasz köztársasági elnök­kel, Fanfani külügyminiszterrel és kihallgatáson fogadja a pá­pa, akivel minden bizonnyal a vietnami helyzetről tanácskozik majd. Néhány perccel U Thant ér­kezése előtt ért földet a római repülőtéren az a gép, amely az ENSZ háromtagú delegációját hozta Adenből. Az ENSZ főtitkára megérke­zése után még a repülőtéren ta­lálkozott az ENSZ-delegáció tagjaival. Ez a megbeszélés ere­detileg nem szerepelt a főtit­kár programjában. A megbeszélés néhány per­cig tartott. A Thant megjegy­zés nélkül, de az újságírók tu­dósítása szerint láthatóan fel­indulva távozott a repülőtérről. Péteri János fogadta Torsten Missont Péter János külügyminiszter péntek délelőtt hivatalában fo­gadta Torsten Nilsson svéd kül­ügyminisztert. A találkozón je­len volt Szilágyi Béla külügy­miniszter-helyettes, Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársa­ság stockholmi nagykövete és Beck István nagykövet, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője. Ott volt R. H. Bergstrom nagykövet, a svéd külügymi­nisztérium főosztályvezetője, Torsten Brandel, a Svéd Király­ság budapesti nagykövete és báró Gustav Hamilton, a kül­ügyminisztérium osztályveze­tője. A fogadás után a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a két külügyminiszter tárgyalá­sai. (MTI) Méltóság­menet az AÁSZ-csúcs ellen WASHINGTON (MTI) Johnson elnök a keddre vir­radó éjszaka indul Uruguayba, ahol részt vesz az április 12 és 14 között Punta del Este váro­sában sorra kerülő AÁSZ csúcs­­értekezleten. Uruguayban diá­kok és munkások egy csoportja csütörtökön 128 kilométeres „méltóságmenetre” indult, hogy így tiltakozzék a Punta del Este-i csúcsértekezlet ellen. Megkezdődtek a lengyel—olasz tárgyalások Napirenden: kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi kérdések A Rómában tartózkodó len­gyel államfő, Edward Ochab tiszteletére, Giuseppe Saragat olasz elnök, csütörtökön este a Quirinale palotában vacsorát, majd fogadást adott. A vacsorán Saragat és Ochab pohárköszöntőt mondott. Sara­gat kijelentette, hogy a lengyel nép, amely annyit szenvedett az elmúlt háborúban, jelentő­sen elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhülését. Válaszul Ochab hangsúlyozta: Lengyel­­országnak meggyőződése, hogy az európai békét csak a hábo­rú után kialakult határok elis­mertetése révén lehet biztosí­tani. A lengyel külpolitikának az a célja, hogy lehetőségeinek keretein belül hozzájáruljon a kollektív biztonsági rendszer ki­építéséhez. Csütörtökön délután megkez­dődtek a hivatalos lengyel— olasz tárgyalások. A megbeszé­léseken a két ország közötti kereskedelem legfontosabb kér­déseivel, majd pedig az alap­vető nemzetközi problémákkal foglalkoztak. Ez utóbbi kérdés­­csoporton belül európai biztonság érintették az problémáját és az atomsorompó-egyezmény szerződéstervezetével kapcsola­tos vitákat. Mint a TASZSZ Hírügynök­ség jelenti, Edward Ochab, a lengyel államtanács elnöke pénteken a Quirinale palotában találkozott Saragat olasz köz­­társasági elnökkel. Pompidou április 18-án adja kormánynyilatkozatát PÁRIZS. (MTI) Georges Pompidou eddigi mi­niszterelnök, akit de Gaulle tá­bornok köztársasági elnök most már negyedik alkalommal bí­zott meg kormányalakítással, péntek délelőtt a Matignon­­palotában megkezdte tanácsko­zásait a kormánytöbbség veze­tőivel és azokkal a politikusok­kal, akikkel kormányát ki kí­vánja egészíteni. Francia poli­tikai körökben nem várnak lé­nyeges változást az előző kor­mány összetételéhez képest, kü­lönösen a legfontosabb tárcák élén, mint a külügyminiszteri, a pénzügyminiszteri és a had­­ügyminiszteri tárcák betöltésé­nél. Elvetették azokat a korábbi elképzeléseket, hogy a kor­mánytöbbség megerősítése cél­jából egy-két tárcát felajánlja­nak a nem gaulleista jobboldal és a centrum képviselőinek. A tábornok kétségtelenül elsősor­ban a gaulleista többségre kí­ván támaszkodni, bármilyen csekély is ez. Világosan meg­mutatkozott a nemzetgyűlés hat állandó bizottsága vezető szer­veinek csütörtöki megválasztá­sa során is. Az összesen negy­venhét posztból mindössze hár­mat engedtek át ellenzéki kép­viselőknek. Pompidou miniszterelnök csü­törtökön este a parlamenti cso­portelnökök értekezletén beje­lentette, április 18-án szándé­kozik kormánynyilatkozatát­­ a nemzetgyűlésben elmondani. 1961. április 8, szombat ­nem kaptak segítséget... Az ENSZ-bizottság elhagyta Adent ADEN (MTI) Az ENSZ háromtagú tény­megállapító bizottsága és tizen­hét szakértője pénteken reggel egy angol légiforgalmi társaság repülőgépén elhagyta Adent, miután az adeni hatóságok mun­káját nem részesítették megfe­lelő támogatásban. Manuel Pe­rez Guerrero venezuelai diplo­mata, a bizottság elnöke eluta­zás előtt a szállodában újság­íróknak kijelentette: „Az angol hatóságok részéről nem tapasz­taltuk azt az együttműködést, amelyet elvártunk volna. Anglia nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a világon, ma is vér folyik.” Hangoztatta, hogy a világ­­szervezettől kapott megbízatá­suknak azért sem tehettek ele­get, mert nem sikerült szaba­don érintkezniük Adenben közvélemény minden árnyalatát a kifejező elemekkel. Ezért a bi­zottság távozni kényszerül. A hírügynökségek tudósítói szerint a bizottság elutazásának döntő lökést a csütörtökön este a dél-arábiai szövetségi kor­mányzat és az ENSZ-bizottság között kirobbant nézeteltérés adott. A bizottság tagjai ugyanis televíziós interjú keretében kí­vántak beszámolni Adenben szerzett tapasztalataikról. A dél-arábiai szövetségi kormány azonban nehezményezte, hogy a bizottság a tervezett interjúról nem velük, hanem az angol fő­biztos hivatalával tárgyalt, s ezért nem adott engedélyt az interjúról készített képfelvétel lejátszására, sőt a tekercset is elkoboztatta. Az ENSZ-bizottság elutazását két órával késleltette az az inci­dens, amely a repülőtérre indu­lás előtt a szállodában játszó­dott le. Az angol légitársaság képviselői ugyanis közölték, hogy meg kell győződniük ar­ról, nincs-e az utasok csomag­jaiban pokolgép. A bizottság felháborodottan tiltakozott, dip­lomáciai mentességére hivat­kozva. Az angolok azonban nem tágítottak és a tiltakozás elle­nére is átkutatták a csomagot. A bizottságot ezután fegyveres őrség a repülőtérre kísérte. A brit kormány elszánta magát a frontális támadásra közös piaci ügyben Brown külügyminiszter munkáspárt parlamenti képvi­­­selőinek értekezletén csütörtö­kön este kijelentette: de Gaulle elnöknek már Franciaországban sincs többé olyan nagy befolyá­sa, hogy megakadályozhatná Nagy-Britannia csatlakozását a Közös Piachoz. A csütörtökön lezajlott értekezlet első volt a tervezett három, „fejtágító” so­rában, amelyen a kormány ve­zetői megvitatják parlamenti képviselőikkel a közöspiaci fő­városokban folytatott felderítő tárgyalások következtetéseit. Brown külügyminiszternek de Gaulle elnökről szóló megjegy­zései — amelyeknek elhangzá­sánál Wilson miniszterelnök is jelen volt — óriási feltűnést keltettek londoni politikai és diplomáciai körökben. Jóllehet a munkáspárti képviselők érte­kezletei formálisan „bizalmas” jellegűek, a részlapok pontosan egybehangzó szó szerinti idéze­teket közölnek Brown beszédé­ből. Ezek szerint a külügymi­niszter kijelentette: „Nem hi­szem, hogy a tábornok (de Gaul­le) abban a helyzetben lenne, hogy ez alkalommal is meg­vétózhatná Nagy-Britannia fel­vételét, amennyiben a brit kor­mány úgy döntene, hogy folya­modik a tagságért. A tábornok nem élvez oly nagy támogatást még saját hazájában sem”. Az angol külügyminiszter be­szédét válasznak lehet tekinte­ni azokra a Párizsból érkező jelentésekre, amelyek szerint de Gaulle elnök továbbra sem lát lehetőséget Nagy-Britannia bebocsátására, a „belátható jö­vőben”. Brown példátlanul éles hangú megjegyzéseiből — amelynek Wilson miniszterel­nök jelenléte külön nyomaté­kot adott — londoni megfigye­lők azt a következtetést von­ják le, hogy a brit kormány elszánta magát a frontális tá­madásra és kesztyűt dobott Pá­rizsnak: „Vétózzatok, ha mer­tek!” A Times pénteki vezércikke rámutat, az újabb francia vétó megkockáztatása azt jelenti, hogy esetleg évekre vagy örök­re megszűnik a lehetősége min­den ilyen irányú kezdeménye­zésnek, de a brit kormánynak mégsincs más választása, mint vállalni a kockázatot, ha ugyan­is Wilson miniszterelnök az óriási hírveréssel kísért közös­piaci tárgyalásai befejeztével most tétlen maradna, akkor a miniszterelnök, miután oly nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „mi komolyan gondol­tuk a dol­got” ország-világ előtt hitelét vesztené és nem számíthatna többé Párizs közös pi­aci partne­reinek potenciális támogatására. Humphrey Párizsba utazott A berliniek tüntetéssel búcsúztatták, a franciák ugyanúgy fogadták BONN. (MTI) Csütörtök este Nyugat-Ber­­linben a charlottenburgi kas­tély előtt több mint ezer diák tüntetett Humphrey amerikai alelnök ellen. A kastélyban Heinrich Albertz nyugat-berli­ni főpolgármester adott foga­dást Humphrey Felvonuló fiatalok tiszteletére, plakátokat hordoztak ilyen feliratokkal: „Johnson, gondolj Nürnberg­­re!” — „A berliniek nem üd­­vözlik Johnson és gyilkosokat!” Amikor Humphrey egy-egy vendég megérkezett a bejárat­hoz, szavalókórusok Ho Si Minh nevét kiáltozták. A rend­őrség beavatkozott. Humphrey amerikai alelnök péntek délelőtt Nyugat-Berlin­­ből különrepülőgépen Párizsba utazott. Alig ért földet az orlyi repü­lőtéren az amerikai alelnök gé­pe, máris megkezdődött a tün­tetés. A repülőtér épületének teraszán gyülekező kétszáz fő­nyi tömeg „Békét Vietnam­nak!”, „Amerikai gyilkosok, menjetek haza!” felkiáltásokkal és hasonló feliratú táblákkal „üdvözölte” Humphreyt. Az amerikai alelnök, akit Couve de Murville francia kül­ügyminiszter üdvözölt, az üd­vözlő beszédre válaszolva, „a hagyományos francia—amerikai barátság”-ra emlékeztetett, han­goztatva, hogy ezen mit sem változtatnak a jelenlegi nézet­­eltérések. Az alelnök hasonló szellemben beszélt az Elysée­­politában, ahol de Gaulle elnök­kel villásreggelizett. A kora dél­utáni órákban kezdte meg ta­nácskozását a francia elnökkel. Délután az amerikai alelnök koszorút helyezett el George Washington szobrán és ugyan­csak megkoszorúzta a francia ismeretlen katona emlékművét. Mindkét alkalommal több száz főnyi tömeg tüntetett az amerikaiak vietnami háborúja ellen. A rendőrség beavatko­zott és közelharc alakult ki a tüntetők és a rendőrség között. India elnökválasztás előtt A közelgő indiai elnökvá­lasztás a politikai élet homlok­­terébe került. Az ellenzéki pár­tok közös jelöltet Szubha Raót, India állította k­ jelenlegi főbíráját. A kongresszus párt vezetősége a végső döntést In­dira Gandhi miniszterelnökre és Kamaradzs kongresszus pár­ti elnökre bízta. Indira Gandhi dr. Zakir Husszeint, India je­lenlegi alelnökét szeretné elnök­nek javasolni. Kamaradzs Mo­­rardzsi Deszai és mások viszont azt kívánják, hogy Radhakris­­nan elnök maradjon meg elnö­ki tisztében. Tekintetbe véve a bizonytalan belpolitikai hely­zetet, az elnök személyének adott esetben igen nagy jelen­tősége lehet.

Next