Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
VTIca proletóriai, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ti A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXH. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara 60 fillér 1967. JÚLIUS 1, SZOMBAT Fénylő gabonaföldeken A nyár nagy forgatókönyvében a legizgalmasabb — s talán nem fellengzős kifejezés, ha azt mondjuk: leghősiesebb — jelenet ez, amelynek most szemtanúi vagyunk. Például itt a kiskunfélegyházi Bem Tsz-ben, ahol Mészáros Lajos komikájnvezető SZK—4-ese kínlódva, erőlködve, a döccenőkkel küszködve vezeti a 60 holdas tábla egyharmadán az őszi árpát Amikor odaérkezünk, épp akkor kényszerül gépével megállásra. — Roppant nehéz, fárasztó a munka ezen a vízjárta talajon. A másik táblán már 50 holdat rendre vágtunk. De ezzel a résszel alig bírunk. Igazat kell, hogy adjunk neki: nedves, felázott tarlón járunk, s a terület végig hepehupákkal tarkított . A múlt hét végén tartottunk próbavezetést, s most már teljes lehetne a lendület, csupán itt a hajdani csapadék „maradványa” gátol bennünket. Lacinak, a testvéremnek a gépe nemrég „robbant” le... Emberfeletti erőfeszítést követel ez a munka az őszi árpa 130 holdjának jó részén. De a teljesen gépesített közös gazdaságban úrrá igyekeznek lenni — és lesznek is — a nehézségeken. — Szépen érik a búzánk is, de mire abban is a táblára mehetnek a „Mészárosok”, még egy jó hét kell — mondja Rácz István elnök. A kiskunfélegyházi járás délebbi részén, a majsai határban is ■sz a munka járja. Ott azonban, az érettre szőkült rozstáblán csak a kaszák suhanása neszez. Kedves családi ünnepnek is beillő esemény ez Tóth D. Istvánéknál. A fiúk-lányok vekmennek, még az unokák évről évre ilyentájt veszik ki a szabadságukat, és sereglenek haza, segíteni a betakarításban a családfőnek, a kiskunmajsai Rákóczi Tszcs gazdájának. — Képviselve van itt jóformán az egész ország — mondja büszkén-boldogan Tóth bácsi — fiam, aki a kereszteket csomózza, Kiskőrösről sietett haza, a nők közül meg ki Dunaújvárosból, ki a győri vagongyárból. Ifjabbik Tóth a hamvas-arany rozsszemeket pergeti a markában. — Igaz, hogy a szél miatt meglehetősen sok a dőlt gabona, de a hozamra nem panaszkodhatunk. Lesz ez olyan, mint a harmadévi volt. A tavalyinak pedig úgy a kétszerese: átlagban a 10 mázsa körül. — Nagyon szerény vagy, Pistám — szól oda asszony testvére, akire a merokszedő tennivalói bízattak. — Én többre számítok. Már csak egy kis csücsötőnyi a vágnivaló, amikor búcsút veszünk. A Kőkúti dűlőben alkonyatig elcsitul a kaszapengés, és nemsokára kiderül, hogyan fizet az idei termés a 70 esztendős Tóth D. Istvánnak és családjának. Jóba Tibor A címképen: „Családi műszak” Tóthéknál, a Kőkúti dűlőben. (Pásztor Zoltán felvételei.) Nem könnyű az SZK—1-es dolga a vizes talajon. 1 A KISZ VII. kongresszusának napja Pénteken folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja Az elnöklő Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára bejelentette, hogy gyárak, üzemek, iskolák, intézmények, termelőszövetkezetek fiataljai eddig csaknem 300 táviratban köszöntötték az ifjú kommunisták küldötteinek tanácskozását Majd folytatódott a vita, melynek során többek között a testvér ifjúsági szövetségek üdvözletét tolmácsolta Kurt Christensen, Yrjö Paaianen és Francois Hilsum, kongresszus dán, finn és franacia vendége. Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Elnökségének titkára egyebek között őszinte elismeréssel szólt mindazokról a nevelőkről, akik fáradságot nem ismerve, önzetlenül vállalnak részt az úttörőszervezet munkájában. — Szövetségünk munkájához — mondotta a továbbiakban — (Folytatás a 2. oldalon) Tízezren az Aranyponty ünnepségen Tegnapelőtt, késő délután a honvédzenekar pattogó fúvós muzsikájától kísérten gyülekeztek a bajaiak a Petőfi-szigeten a vízi színpad lelátóján, a lépcsőkön, a korláton, ahol csak akadt egy talpalatnyi hely. Pontosan 8 órakor a halászhálóval, halsziluettekkel díszített vízi színpadon harsonafutam jelezte az Aranyponty ünnep kezdetét. Farkas László, a városi tanács vb-elnöke ezután nyitotta meg hivatalosan a Bajai Napokat, amely az eddigieknél „méretekben nagyobb szabású, tartalmában mélyebb”. Színpompás esemény következett a bajai Új Élet Halászati Termelőszövetkezet rendezésében. A József Attila Művelődési Ház tamburásainak halászdalaira, a Pandúr-sziget felől száznál több lampionfüzéres bárka evezett a színpad felé. Halk pukkanásokkal felröppentek a rakéták. Fél órás piros, fehér, zöld, sárga, lila sugár és szikraeső borította nappali világosságba a szigetet. A hídkorlátról sistergő sziporkazuhatag zúdult a vízre, s mindezt tízezer néző lelkes tapsa köszöntötte. A vezérbárka halászai átadták dr. Ribiánszky Miklósnak, az Országos Halászati Felügyelőség Kossuth-díjas igazgatójának a tízkilós aranypontyot. A Budapesti Állami Népi Együttes zene- és tánckara szórakoztatta ezután a nézőket népdalokkal, verbunkosokkal, magyar csárdásokkal, szerb kólókkal, fergeteges cigánytáncokkal. Másnap a tanácskozások résztvevői korán keltek. A városfejlesztési ankét három bizottsága plenáris vitával fejezte be munkáját Tapasztalataikat, javaslataikat jegyzőkönyvbe foglalták. A művelődési ház ifjúsági klubjában Bencze Ferenc elnök vezetésével megkezdődött Halászati Termelőszövetkezetek a Központi Intéző Bizottságának jubiláns ülése a megalakulás 10 éves évfordulóján. Minden résztvevő egyetértett a halgazdaság növekvő jelentőségében, hiszen a felszabadulás előtti évenkénti fél kilogrammos halfogyasztással szemben ma 2 kilogramm halhús jut minden magyar állampolgárra. Baja magasan élen jár, 30 kiló halat fogyaszt átlagosan évente minden lakos. Ezzel egyidőben a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban a szőlő- és gyümölcsművelés gépeinek, s számos díjnyertes bácskai bor bemutatása zajlott le. Nagy Ödön igazgató kalauzolásával. Az értekezletek siettek végezni munkájukkal, mert 11 óra tájban mér 10 bogrács alól szállt a füst a szigeten. Az ország 17 legkiválóbb hallé főzője mérkőzött. A verseny abszolút győztese (nem meglepetés) ismét Farkas József, a nagybaracskai csárda főzőmestere lett. Ezután speciális halételek kategóriájában versenyeztek. Az első díjat Salabert István, veencei halásztelep-vezető, tejfölös angolna paprikása vitte f el. A gyomai Varga Piroska pontytokánya és Farkas József csukapörköltje előtt. A szövetkezetek közti összetett versenyt Baja nyerte Veszence és Szolnok előtt. Délután a közép-magyarországi képzőművészek Kecskemétről már ismert tárlatát nyitotta meg a Türr István Múzeumban Karajkó János, a városi tanács vb-elnökhelyettese. Szabó János