Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 2. szám
1971. január 1, nombsi Amikor híre jött, hogy a Televízió az idén nem kabaréval készül szilveszterre, hanem valamiféle körkapcsolásos riportműsorra adta a fejét, bevallom, egyáltalán nem lelkesedtem. Bármi gyengén sikerült az utóbbi években egyik-másik szilveszteri kabaré, azért mégiscsak akadt benne jó is, olyan műsorszám, amit kár lett volna elszalasztani. Most azonban azzal akarnak bennünket elszórakoztatni, hogy végignézzük, mint szórakoznak mások? Mi sülhet ki ebből? Remek mulatság lett A magam részéről kijelenthetem, egyáltalán nem bántam meg, hogy az óév utolsó óráit a képernyő előtt töltöttem. Sokkal nagyobb társaságom volt, mintha teszem azt az Aranyhomokban foglaltattam volna asztalt, s milyen kitűnő társaság! Bírták ötlettel, kedvvel, szusszal a mulatkatásomat. Mert ugyebár nem kétséges, hogy a műsor hivatásos és alkalmi szereplői nekem, a nézőnek mókáztak? De úgy tettek, mintha nem szemlélő, hanem résztvevő volnék a játékban. Egy nagy-nagy szilveszter házibulin érezhettem magam, ahova meghívtak néhány jópofa vendéget és ettől mindenkinek jó hangulata lesz, így tehát felesleges is volna részletezni a műsort. Ha most is kabarét állít össze a Televízió azokból a számokból, amiket láthattunk, bizony csapnivalóan szórakoztunk volna. Itt-ott akadt csak egy jó szám közöttük. Megint kitűnő volt Rajkin: különös, fanyar humort árasztott Mensáros László és Darvas Iván jelenete, s remekül sikerült az eredetiben már kissé unalmas Fekete-fehér, igen-nem paródiája. De ebben már benne volt Vitczay Tamás, az egész műsor lelke, alkalmi házigazdánk . Vitray Tamást új oldaláról ismertük meg ebben a műsorban. Eddig Szepesi György és ő volt az okos, higgadt és korrekt riporter-mintakép. Most kiderült, hogy meg van áldva bővérű humorral, előadókészséggel is, s azzal a ritka adottsággal, amit úgy hívnak, hogy „schlagfertig”, azaz remekül feltalálja magát. Méltó partnernek bizonyultak a riportertársak is, kiváltképp Vértessy Sándor és Varga József, de Vitray vitathatatlan hangadója és motorja volt a mulatságnak. Nem új a szakmában, amit ő csinál. Néhány külföldi televíziónak van ilyen mókamestere, akikre bátran építhetnek teljes műsorokat. Vitray is ilyennek bizonyult ebben a műsorban, remélhetőleg nem utoljára. Mester László Házibuli Petőfire emlékeztek még nagy fiának, Petőfi Sándornak szülőházához vonulnak, hogy emlékezzenek a költőre. Az idén, Petőfi Sándor születésének 146. évfordulóján a sűrű havazásban is sokan gyűltek össze a téren. A fáklyák fényében Istenes József, a Petőfi-múzeum igazgatója köszöntötte az ünneplőket, majd Csermák József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután a nádfedeles Petőfi-háznál a költő verseit szavalták és mesekoszorúzták emléktábláját A másik jeles Petőfi-emlékhelyen, Szalkszentmártonban nemrégiben kezdték Petrovicsék egykori lakóházának és vendéglőjének tatarozását. Ezért a Petőfi-múzeum baráti köre nem ünnepelhette a költő születésnapját összejöveteleik kedves helyén, a ház ablakaiban azonban gyertyákat gyújtottak, s éjfélkor az 1969-ben felállított Petőfi-szobornál találkoztak. Mintegy másfél százan hallgatták meg Majsai Károly múzeumigazgató megemlékezését, a behavazott téren ahol most első ízben lobbantak fel szilveszter éjszakáján a fáklyalángok. Kiskőrösön már hagyomány, hogy éjfélkor megszakítják a szilveszteri mulatságot és a fiatalok a köz 1 «UM Kenyér, teleszkóp, hálóing Az első munkanap három üzemben Elcsitult már a vidám szilveszteri zaj, elhangzottak az 1970-re szóló jókívánságok, s tegnap megkezdődtek az új esztendő munkás hétköznapjai. Felkerestünk három üzemet, hogy szemtanúi legyünk hogyan indult az idei termelés, amelytől azt várjuk, gazdagabb eredményeket hozzon, mint a tavalyi. A legkorábbit kezdtek Körútunk első állomása a Kecskeméti Kenyérgyár volt. Itt kiderült hogy az új évben l a közlekedési, vendéglátóipari, áramszolgáltató, stb. dolgozókon kívül, akik egyébként is szolgálatban voltak az ünnepek alatt) a sütői párosok láttak leghamarabb munkához. * — Mi január 1-án délután 3 órakor kezdtünk — mondta Domokos János üzemvezető. — A napi termelés 120 mázsa. Az első műszak ennek felét készítette e, s mi is folyamatosan sütünk. Eddig 95 mázsa kenyeret szállítottak el Van már 20 mázsa friss tartalékunk, hogyha bárhol fennakadás van az ellátásban — akár a környező községekben ki — pótolni tudjuk a Mányi Hetven új arankát Ezután a Beerszám- és Gépelemgyár kecskeméti gyárába mentünk. Az új, hatalmas műhelycsarnok még nincs egészen felszerelve. A gépek egy részét ezután szállítják ide. Az új üzemben azonban megkezdték a termelést már . A kecskeméti gyár egyébként — amely jelenleg három teleppel rendelkezik — sikernek könyvelheti el, hogy december 31-ig leszállította az NDK által megrendelt autódaruteleszkópokat, — tájékoztat Szentiványi István főmérnök. — Ennek a mennyiségnek határidőre való szállítása volt a feltétele a további megrendeléseknek. Most az első negyedévben 7» darab újabb teleszkópra kaptunk megrendelést, s már dolgozunk a gyártásán, tjság még gyárunkban, hogy ma kezdett el önállóan dolgozni 70 új munkás, akiket két hónapon át tanítottunk különböző gépi munkákra. Az idén egyébként kétszer annyit kell termelnünk, mint tavaly, ezért újabb munkások felvétele és betanítása van folyamatban. Megfelelő anyagkén. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában azzal fogadtak bennünket, hogy raktáraik üresek, mert az ünnepek előtt mindent kiszállítottak a kereskedelembe. Az idei évkezdetről Mócza Lajosné igazgatónő bizakodóan beszél: — Tizenkét tonna nyersanyagkészletünk van. A napi szükséglet két és fél tonna. Tavaly sok esetben örültünk, ha a naponta szükséges készlet rendelkezésünkre állt Reméljük, hogy az elkövetkező hónapokban sem okoz zökkenőt az anyagellátás. Az első munkanapon nagy kedvvel fogtak munkához dolgozóink. A szokásos termékeinket a női, férfi, és gyermek alsóneműket gyártjuk. Kaptunk ezenkívül exportmegrendelést is. Kecskemétről velúr női hálóingeket kerekegyházi üzemünkből pedig nylon női K a Legyen valóban boldog! Hát ránk virradt« . Az óra másodpercmutatójának esy ellen rebben és* átvitt hmnünkfet l*7*-ba. Valljuk be, kissé még szokatlan. Dátumot író kezünk •Aáoj napi* r*jár még a 69-re. daturns majd csak belerázódunk. Konstatáljuk, hogy in esateedável ismét Kracebksk istttok. IMn a hölgyek ugyanennyivel fiatalabbak... _ 8 most urrják a Wrhwtot, amely a megyeszékhelyen ünneplők évet fordító pillanatait leste el. Aki nem háznál, családi körben szilveszterezett, az nagy általánosságban hasonló képet őriz az emlékezetében. Mint mondani szokás; egy gombostűt nem lehet elejteni... Búg a szaxofon, peng a gitár, s nemcsak az énekes, de — korra és nemre való tekintet nélkül — a közönség is vígan fújja: »Sej. Rozi, uccu nekil ...» A Kecskeméten szilveszterező jugoszláv turisták az Aranyhomok „összes termét’’ vették birtokba. Jó hangulatban itt sem volt hiány. Aki eddig még nem tudott volna, az most csárdásozni is megtanult. Mindent egybevetve, derűsen, kedélyesen, „az előzetes tervekhez igazodva” érték meg a mulatni szándékozók — házibulikon és szórakozóhelyeken egyaránt — az új esztendőt. A szilveszter éjfélkor elhangzott jókívánságokat most azzal tetézzük, legyen 1970 valóban boldog év, mindnyájunk számára, s ne csupán az ünnepi percekben, de az újból ránk köszöntött munkás hétköznapokon is jóba T. A Nefelejcs presszó vendégei — jobban mondva, a főnyeremény gazdái a dicséretes önzetlenségről, bajtársiasságról tettek tanúságot, ők ugyanis nem sajnálták a pezsgőt a tombola első díjától sem: a rózsás bőrű, kunkori farkú jószágot is megitatták. Arról már nem szól a fáma, vajon a hajnali órákban korhely levest is kapott a| RENDELET a gyermekintézmények közös létesítéséről és fenntartásáról A Magyar Közlöny 1969. december 31-i 101-es száma közli a pénzügyminiszter rendeletét amely a bölcsődék és napközi otthonok közös létesítéséről és fenntartásáról intézkedik. * Az MTI hírmagyarázója írja: A társadalmi-gazdasági fejlődéssel együtt jár a nők fokozott foglalkoztatása, ez szükségessé teszi a gyermekjóléti intézmények hálózatának fejlesztését. Az elmúlt két és fél évtizedben rendkívül nagy erőfeszítéseket tett az ország az adott lehetőségek között minél több bölcsőde és napközi otthonos óvoda létesítésére. Ezek az intézmények ma már negyvenezer bölcsődés és 201 000 óvodáskorú gyermek befogadására alkalmasak. Ez az érintett korú gyermekek 13, illetve 52 százalékának felel meg és többszöröse a felszabadulás előttinek. Államunk szociálpolitikájának fontos vívmánya a gyermekgondozási segély is. Ez mintegy 140 000 gyermek otthoni gondozását teszi lehetővé, többségükben olyanokét, akik részére egyébként bölcsődei helyet kellett volna biztosítani. A nagyarányú fejlesztés és a világon egyedülálló új segélyezési rendszer bevezetése ellenére a gyermekjóléti intézmények nem képesek minden felvételi igénynek eleget tenni. A tervek szerint 1975-ben a bölcsődék 48 000, az óvodák 232 000 gyermeket tudjnak majd befogadni. A fejlesztés üteme tehát meggyorsul, de problémákkal a jövőben is számolni kell. A családi pótlék emelése és a gyermekgondozási segély bevezetése eredményeként ugyanis a születések száma várhatóan nőni fog. A gyermekelhelyezési gondok enyhítésére az országgyűlés egészségügyi és kulturális bizottágának együttes ülésén több képviselő további intézkedéseket sürgetett. Itt merült fel az a gondolat, hogy a fejlődést elősegítené, ha a különböző szervek — a tanácsok vállalatok, kisipari, mezőgazdasági szövetkezetek stb. — közösen is létesíthetnének és tarthatnának fenn gyermekjóléti intézményt. Az országgyűlés szociális-, egészségügyi és kulturális bizottságának felkérésére a Pénzügyminisztérium kidolgozta és a társszervekkel egyetértésben most kiadta az ehhez szükséges rendeletet. A bölcsődék és óvodai napközi otthonok közös létesítésének és fenntartásának az a célja, hogy egyesítve a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és egyéb szervek erőforrásait, még több gyermekintézmény létesüljön, így ugyanis azok a szervek, üzemek, is be tudnak kapcsolódni a gyermekjóléti intézmények üzemeltetésébe, amelyeknek kisebbek az erőforrásaik. Az ilyen akciók különösen a munkaerőgondokkal küzdő vállalatok, szövetkezetek számára előnyösek, mert a gyermekes szülők szívesebben vállalnak munkát ott, ahol gyermekeiket el tudják helyezni.