Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS­-KISKUN­ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Viták a demokratizmusról Élvonalban a szocialista brigádok Tizenkétezren vesznek részt a szakszervezeti politikai oktatásban A tavalyihoz képest szá­mottevően nőtt az idei évadban a szakszervezeti politikai oktatásban részt­vevők száma Bács-Kiskun megyében. A múlt évben a bérből és fizetésből élő dol­gozók mintegy 9 százaléka vett részt az oktatásban, az idén az arány meghalad­ja a 12 százalékot. Ez több mint 12 ezer hallgatót je­lent. Különösen örvendetes, hogy a háromezer főnyi növekedés elsősorban a fi­zikai dolgozók érdeklődé­sének fokozódását mutatja a szakszervezeti politikai oktatás iránt. Főképp az építőiparban javult az ok­tatásba bevontak aránya a múlt évihez képest. Az épí­tőipari dolgozók 20 százalé­ka, csaknem két és fél ezer munkás jár rendszeresen a tanfolyamokra. Még ma­gasabb az arány a vasvitas szakmában: 28 százalék, tehát mintegy 1200 vasutas vesz részt a továbbképzés­ben. Jelentős a javulás a mezőgazdasági szakmák­ban is, ahol a dolgozók 14 százaléka, kereken három­ezren vesznek részt az ok­tatásban. Tavaly a szocialista bri­gádvezetők harmadik or­szágos tanácskozása hatá­rozatban szögezte le, hogy a brigádkollektívák nem­csak a termelés, hanem a politikai nevelés bázisai is. A határozat hatása máris érezhető, főként az építő­iparban és az élelmiszer­­iparban, ahol mind általá­nosabban tapasztalható, hogy a szocialista brigád cím odaítélésénél fontos szempont az oktatában va­ló részvétel. Ma már csak néhány szakmában tapasztalható lemaradás, elsősorban azok­ban, ahol a dolgozók szét­szórt kis kollektívákban dolgoznak. Így elsősorban a kereskedelmi dolgozók körében, ahol az oktatásba bevontak aránya mindös­­­sze 9 százalék, tehát ala­csonyabb a megyei átlag­nál. Nem sikerült még megnyugtató megoldást ta­lálni néhány értelmiségi szakmához —­ például a Pe­dagógus Szakszervezethez — tartozó fizikai dolgozók oktatásának megszervezésé­re sem. Jelentős az oktatás szín­vonalának fejlődése is eb­ben az évadban. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy a­ szakszervezetek igyekeztek a korábbinál jobban tekintetbe venni a dolgozók érdeklődési körét. A részvevők­ két­­ témakör közül választhattak, s központilag előírt oktatási a­­nyagon kívül szakmánként külön előadásokat iktattak be a tananyagba. A tanfolyamok érezhe­tően mindinkább rummá válnak. " Az vitató­idén különösen a szocialista de­mokrácia, if­júságunk tár­sadalmi szerepe és az egyenlősdi vagy szocialista elosztás című témák vál­tottak ki élénk érdeklődést, és tartalmas­ vitákat a fog­lalkozásokon. Több mint ötszáz propa­gandista dolgozik me­gyénkben a szakszervezeti­­ politikai oktatásban. Áldo­­­­zatos munkájukat lelkiis­­­meretesen, hozzáértéssel és­­ nagy lelkesedéssel végzik. s Jó a szakszervezeti bizott­­­­ságok kapcsolata a párt­­i szervezetekkel is.­­ A párt­­­­szervezetek sokoldalúan segítik az oktatást, a­ többi közt a propagandisták ki­választásához és a felké­szítéshez adott támogatás­sal. Különösen szoros kapcsolat a pártbizottságok a propaganda és művelődési osztályai, valamint a szak­­szervezeti politikai oktatás irányítói között a bajai, a kalocsai és a kiskunhalasi járásban. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1970. március 4-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Megindult az élet az új üzemben Fokozatosan veszik bir­tokba Kecskeméten a Szer­szám- és Gépelemgyárak formálódó új üzemét. A for­gácsoló nagycsarnokban dolgoznak már a munká­sok, végleges helyükre köl­töztetik a szerszámgépeket is A bővítés lehetővé teszi, hogy a kecskeméti gyár­egységben az idén elérjék a 100 millió forintos termelé­si értéket, a tavalyinak több mint a kétszeresét. A „híres­ városban” léte­sült telep változást hozott a gyártmányösszetételben is. A piaci igények hatására új termékként készítik például a csiszológépeket. A me­zőgazdasági járműipar szá­mára a hidraulikus műkö­désű billenés prototípusát szerkezetek állítják város határában, a út mellett magaso­dó gyáregység a beruházás befejezésével a hazai pneu­matikus gépek termelésének a fellegvára lesz. Jelenleg is szállítják a szénbányák­nak a fejtőkalapácsokat, az építőiparnak a vésőgépeket, valamint itt gyártják a be­­ton­bontó légkalapácsokat. Hátra van még a hőkezelő, edző- és asztalosműhely építése. A szociális létesít­mények közül az étkezőhe­lyiség befejezése várat ma­gára. A szakember-utánpótlás­lati­­ képzése jól felszerelt tanműhelyben történik. A ~ gondoskodnak. Több mint Pfeil 200 szakmunkástanulót ne­*m ír M3aar I­reinek, akiknek a gyakor­i l­ ­ányok az eszterga mellett. Hatos Mária és Sándor következő tanévre pedig Irén harmadéves szakmunkástanulóknak a rajz alapján nem kevesebb, mint 140 el-Kun Mátyás magyaráz. 16éves tanulót vesznek fel. Tovább röpül a „páva” Ma kezdődik a középdöntő Kecskeméten Szombaton Kecskemétre­­ érkezett a ,,Felszállott a pá­­­va” felszabadulási népdal­­ verseny tv-stáb­ja, és meg­kezdte a ma sorra kerülő első középdöntő előkészüle­teit. Ezzel jelentős forduló­ponthoz érkezett a népdal­énekesek rendkívül nagy érdeklődéssel kísért talál­­­kozóinak sorozata: a közép-­ döntő új összetételű zsűrije j új pontozási szabályokkal­ várja a továbbjutott 30 elő­­s adót és tíz kórust. Figye­lembe véve az előző sor­i dulők tapasztalatait, a ver­seny rendezői úgy határoz­tak, hogy a középdöntőben külön lépnek zsűri elé a szólisták és külön a — leg­feljebb 12 tagú —­ kamara­kórusok. Valamennyi ver­senyző „tiszta lappal’­ in­dul: mindannyian elvesztik korábban megszerzett pont­jaikat, s így azonos „pont­helyzetből” startolnak. Nagy érdeklődéssel vár­ja a látványos, tv-közvetí­­tést a kecskeméti közönség­nek különösen az a része, amelyik jegyet is tudott szerezni a színpadra erre az­­ alkalomra. Televíziós stáb­­­­tól származó tájékoztatás­ szerint célszerű, ha a bol­dog jegytulajdonosok már­­ délután 5-kor elfoglalják­ helyüket a •­­»téren, tehát 1 40 perccel a tv-műsorban í jelzett kezdési időpontnál­­ korábban. Erre a pontos, zökkenőmentes közvetítés­ érdekében nagy szükség­ van. A vasárnap Kecskemét­­­ ről* jelentkező adást köve­­­­tően március 8-án Salgó­tarjánban rendezik a má­sodik, 15-én pedig Veszp­rémben a harmadik közép­döntőt. Március 29-én, hús­vét vasárnapján a soproni­ új művelődési házban ren­dezik meg a döntőt, Ko­dály Zoltánná lesz a zsűri díszelnöke. A bíráló bizott­ság tagjául ezúttal meghív­­­­­ak külföldi szakembere­­i, két is. Ha nem jó, visszaadjuk — mondja Jéger Albertné és Markó Erzsébet. A meósok a légkalapácsok alkatré­szeit ellenőrzik. (Pásztor Zoltán felvételei.) XXV. évf. 51. szám 1970. március 1. VASÁRNAP Ára: 1 forint Egy hét a világpolitikában képes összeállítás az elmúlt hét külpolitikai eseményeiről (3. oldal) Hétköznapi varázslat­­(5. oldal Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) (9. oldal) Nehéz tavaszvárás A­z igazi belvízgond ** tulajdonképpen most kezdődik — állapí­totta meg aggodalmát kicsengéssel Bene András, a Kecskeméti Járási Ta­nács V. B.­elnöke, mi­után több községben tett helyszíni tapasztalatgyűj­tés után hivatalába tért. S e megállapításban és aggodalomban alighanem mindenki osztozik a me­gyében. A múlt év novembere óta szinte szünet nélküli tartó, csapadékban bővel­kedő tél túlságosan kárpótolja a múlt év el­­s­ső felében tapasztalt aszályt. A talajvíz nem­csak hogy elérte az il­lendő szintet, hanem ala­posan túlcsordult azon és kúszik, garázdálkodik. El­önti a legelőt, rétet, kímé­letlen az őszi vetéshez, lakóházakhoz, gazdasági épületekhez. L­angyos szellőt, ta­­­­vaszis napfényt áhít mindenki és minden. Ezzel szemben huzamos ideje nem múlik el nap újabb és újabb havazás, eső nélkül. És minden milliméternyi csapadék egyre szaporítja, súlyos­bítja a bajt, a belvízgon­dot. Nehéz tavaszvárás! A belvízvédekezés az idén nagyon körültekin­tően, tervszerűen, időben megkezdődött és intézmé­nyesen folyik. Szinte éj­jel-nappal helytállást kö­vetelve a vízügyi szervek­től, a helyi tanácsoktól, nagyüzemi gazdaságoktól, és a lakosságtól. Kemény küzdelem az elemi csa­pással szemben, hiszen nagy értékek forognak veszélyben. S hadd tegyük nyom­**­ban hozzá: nem egy olyan szép példa kí­vánkozna említésre a la­kosság felelősségérzetét, helytállását illetően, mint a lajosmizseieké. A köz­ség lakói ugyanis nagy gondot fordítanak a bel­területi vízlevezető árkok rendbentartására, és példa ragadós. S ahol vé­­­letlenül mégsem az, min­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next