Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ViWnfKFE A magyar szocialista munkás1.RT BÁ­CS-KISKUN Mm Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 óra­­kor megnyílt az ország­­gyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több ve­zetője, az Az ülést Kállai Gyula, országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napi­rend előtt kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Az elnöklő Kállai Gyu­la bejelentette, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkot­mány rendelkezésének megfelelően az országgyű­lésnek bemutatta­, azt képviselők kézhez kapták. a Az országgyűlés az Elnö­ki Tanács jelentését tudo­másul vette. Kállai Gyula bejelentet­te továbbá, hogy a Mi­nisztertanács az országgyű­lésnek beterjesztette a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről sszóló törvényja­vaslatot, valamint az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi II. tör­vény módosítására vonat­kozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előze­tes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szét­osztották az országgyűlés tagjai között Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpel­lációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ez­után az országgyűlés el­fogadta az ülésszak tárgy­­sorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság negye­dik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966 évi III. törvény módosítá­sára vonatkozó törvényja­vaslat; 3. Interpellációk. Ezután Párdi Imre az Országos Tervhivatal elnö­ke terjesztette elő a IV. ötéves tervet. MAI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-től 30-ig 45 kommunista és mun­káspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperia­­lista szervezetek, erők összeforrottságának megerősíté­sére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) Párdi Imre beszéde Tiszelt Tisztelt országgyűlés! képviselő elv­társak! A forradalmi munkás­paraszt kormány megbízá­sából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát. A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fej­lődésének eddigi tapaszta­latait, érvényesíti a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak a IV. ötéves terv irányelveiről hozott hatá­rozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szer­ves folytatása a párt és a kormány eddig gazda­ságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavas­lat kidolgozásának mint­egy két és fél éves idősza­kában kötelességünknek tekintettük, hogy a szoci­alista derzsokrácia fejlesz­tésének az egész társadal­munkat átfogó — a sajátosságok törekvése figye­lembevételével — a nép­­gazdasági tervező munká­ban is érvényesüljön. A tervezést nemcsak magasszintű párt- és álla­mi szervek vitái és hatá­rozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületek­ben, tanácsi és vállalati vezetőkkel folytatott esz­mecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervja­vaslat kidolgozásához. El­mondhatjuk tehát: hozzá­értő társadalmi ménnyel folytatott közvéle­m,pár­beszéd” alapján készült a munka. Az elmúlt tervidőszak­ban népgazdaságunk fejlő­dését mindenekelőtt gyors ipari növekedés és a a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehető­vé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazda­ság bruttó termelési érté­ke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az elő­ző tervidőszakét. Kiemel­kedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. Összességében elmond­hatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gaz­dasági növekedés terüle­tén teljesítjük, vagy túl­teljesítjük, a gazdasági fejlődés ha­zánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es évek­ben a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a la­kosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben elő­irányzott mértékben feladatokat nagy túlteljesítjük. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 szá­zalékkal, a reálbérek 17— 18 százalékkal lesznek ma­gasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A terv­időszakban jelentős szo­ciálpolitikai intézkedése­ket valósítottunk emeltük a nyugdíjakat, meg­ a családi pótlékot, bevezet­tük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiz­tosítást lényegében az egész lakosságra kiterjesz­tettük. Több területen köz­ponti bérrendezésre is sor került. A parasztság sze­mélyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 32 e­zer lakás épült fel, en­­nek több mint a fele a városokban. (Folytatás a 3. oldalon.) XXV. évf. 230. szám 1970. október 1. CSÜTÖRTÖK óra: 90 fil­lér Olvasóink leveleiből (4. oldal) Szőnyegszövők A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet termékei. (4. oldal) IFJÚSÁG A havonta megjelenő mellékletünk. (5—6. oldal) *rs*oi*T (7—8. oldal) Változatos témájú kiállítások és előadások A múzeumi hónap eseményei megyénkben A sok éves hagyomány­hoz híven az idén október­ben is megrendezik ha­zánkban a múzeumi hóna­pot. Ebben a hónapban a múzeumok különösen nagy gondot fordítanak a közön­séggel való kapcsolatra, ki­állítások, tárlatvezetések, ismeretterjesztő előadások népszerűsítik a lehető leg­szélesebb körben a múzeu­mok képzőművészeti, régé­szeti és történelmi gyűjte­ményét, illetve a múzeu­mokban folyó tudományos kutatómunkát. Megyénkben a múzeumi hónap eseményei már va­sárnap megkezdődtek kecskeméti Katona József a Múzeumban megnyílt népi és történeti hangszerkiál­lítással. Ez a kiállítás szer­ves folytatása a Kodály­­szemináriummal és a IV. országos népzenei találko­zóval elkezdett zenei isme­retterjesztő programnak. Igen szerencsés volt a ze­nés kiállítás-megnyitó szép hagyományának felújítása. A kiállítás anyagával kap­csolatban a hónap folya­mán még rendeznek isme­retterjesztő előadást, illet­ve hangversenyt. A múzeumi hónap talán legjelentősebb megyei ese­ménye a kiskunhalasi Thor­­ma János Múzeumban ok­tóber 4-én megnyíló kiállí­tás, amely a múzeum név­adójának, Thorma János­nak, a nagy magyar festő­művésznek válogatott al­kotásait mutatja be. A ki­állítást Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. Ugyanekkor avatják fel a múzeum falán elhelyezett Thorma-emléktáblát, Búza Barna szobrászművész al­kotását. A bajai Türr István Mú­zeum két kiállítást is ren­dez a múzeumi hónap fo­lyamán. Bemutatják Baja a népszerű kecskeméti fes­tőművész, Bozsó János fest­ményeit, a múzeum eme­leti kiállítótornye a 175 éves bajai kórház történetéből mutat be dokumentumkiál­lítást. a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum Gy. Szabó Béla grafikusművész Szán­kon készült tusrajzait ál­lítja ki, ezt a tárlatot ugyancsak Pogány Ö. Gá­bor nyitja meg. a kalocsai Viski Károly Múzeum lá­togatói a múzeum új szer­zeményeit láthatják, a nép­­művészeti anyag egy részét pedig bemutatják Kapuvá­ron, az október 2-án meg­nyíló honismereti napokon. A dunavecsei tájmúzeum Vikár Béla és Petőfi Sán­dor írásaiból, emléktár­gyaiból rendez bemutatót. A kiállításokon kívül számos ismeretterjesztő elő­adás szerepel a múzeumok októberi programjában. Baján Kőhegyi Mihály ré­gészeti, dr. Horváth Teré­zia néprajzi előadást tart a bajai népi ezüstmívesek munkásságáról. Kiskunha­lason Szabó Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára az agrárszocialista mozgal­makról, Vorák József pedig a nemrég elhunyt néprajz­­kutatóról, Nagy-Czirok Lászlóról tart előadást. Ér­dekességnek ígérkezik a Színháztörténeti Múzeum elődása a kiskunhalasi szár­mazású Latabár-dinasztiá­­ról. Kalocsán dr. Henkey Gyula a környéken vég­zett antropológiai kutatá­sokról, dr. Bándi Gábor a Szelidi-tó melletti urnás te­mető feltárásáról tart elő­adást. Az említetteken kí­vül több előadás elhangzik még Dunavecsén, Kiskőrö­sön, Apostagon, Szalkszentmártonban Solton, és Tasson, főként Petőfiről, il­letve helytörténeti témák­ról, Kalocsán pedig műem­léknéző sétát, néprajzi és helytörténeti vetélkedőt tartanak*

Next