Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 107. szám 1971. május 8. SZOMBAT 1 óra: 90 fillér A­ BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA fáallagás jjgallagnak, búcsúznak "■sz a nagydiákok. Ha­zánkban ötvenegyezer diák utoljára ül a megszokott padokban, ez az utolsó ta­nítási nap számukra. A külsőségek évről évre ismétlődnek; mosolygós­könnyes arcok, elkomolyo­dó szülők, nagypapák, nagy­mamák, virágcsokrok, az idő múlásán elmerengő ta­nárok, beszédek, ígéretek, fogadkozások, énekszó, re­mény és szorongás. A készülődést, a druk­kot figyelő idősebbek még­is arra gondolnak, hogy mennyire megváltozott en­nek a szép iskolai, társa­dalmi eseménynek a tar­talma, funkciója. Megszűnt — örömünkre — a matúra afféle kivált­ságlevél jellege. Az érett­ségizetteknek valamikor az új megszólítás dukált, jo­gosultak voltak a tiszti kardbojtra, művelt ember­nek tartották őket, k­evesen voltak. A har­­m­r­mincas évek köze­pén megyénkben az elemi iskolásoknak mindössze 7 százaléka folytatta közép­fokon tanulmányait. Fénysora csak akkor, Sze­ha kivételes tehetsége szülei­nek kivételes áldozatkész­ségével, avagy kivételes szerencsével párosult. (A lakosság 37 százalékát al­kotó szegényparasztság gye­rekeinek mindössze 1,6 szá­zaléka érettségizett.)­udják-e a mai lá­nyok, hogy iskoláz­tatásukat még a múlt szá­zad végén is ellenezte a közvélemény? 1910-ben a mai Bács-Kiskun megye területén csak 134, lány, asszony rendelkezett érett­ségi bizonyítvánnyal. Ez az arány a következő harminc esztendőben sem változott lényegesen, évente átla­go­­san csupán 1,2 százalékkal javult. A tanulság? Amennyire igaz az a mondás: a tudás hatalom, annyira helytálló (Folytatás a 3. oldalon) • A Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium végzős középiskolai osztálya teg­nap délelőtt vett búcsút a tanároktól, az iskolatársak­tól és az intézmény falaitól. Az iskola udvarán szülők, rokonok, ismerősök sere­ge hallgatta a „vén diákok” énekét, a több szólamban felhangzó Bartók- és Kodály-dalokat, feldolgozásokat. Az életbe „ballagóktól” búcsút vettek diáktársaik — természetesen kamarazenével, kórusművekkel —, majd jelképesen átvették az iskola nemzeti színű zász­laját. A negyedikesek nevében búcsúzó Molnár Hedvig megköszönte a szülők, nevelők fáradságos munkáját és beszédét ezzel fejezte be: „Az éneklő mások „életét is széppé teszi...” — idézve Kodály Zoltán szavait — „és az koldus csak, aki nem érzi a művészet szép­ségét” Huszonhatan elballagtak. Cs. K. — T. S. Megalakult Kecskemét Város Tanácsa A megyeszékhely választóinak képviselői, az alig két héttel ezelőtt bizalmat kapott 111 tanácstag népe­sítette be tegnap, csaknem teljes létszámban a városi tanácsháza dísztermét. Tekintélyes számban közöttük a régi ismerősök, akik a legutóbbi, vagy az azt meg­előző több ciklusban is szolgálták hűséggel a lakosság érdekeit, tejesítették odaadással megbízatásukat És új arcok, Kecskemét lakóinak bizalmával ezúttal első alkalommal megtisztelt tanácstagok. Huszonnyolc nő és nyolcvanhárom férfi, fiatalok és meglettebb ko­rúak. Mégis, a díszteremben kialakult bensőséges han­gulat láttán, az eszmecserék hallatán úgy tűnt, máris összeforrott testület tagjai találkoztak egymással. Aztán az elnökségből derűs arcú, ősz hajú férfi állt fel: Fehér Sándor nyugalmazott vb-elnökhelyettes, az ülés korelnöke megnyitotta az alakuló ülést. Meleg szavakkal köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdősi Józsefet, a megyei tanács vb-elnökét, Kállai Árpádné és dr. Mészöly Gyula országgyűlési képvi­selőket, a tanácstagokat, s az ülés minden vendégét. Majd a napirendre tett javaslatának elfogadásával megkezdődött az ülés érdemi munkája. A tanácstörvénynek meg­felelően, először öttagú ügyrendi bizottság megvá­­­lasztására került sor, mely dr. Bódogh János elnökle­tével nyomban megkezdte munkáját. Majd a városi választási elnökség elnöke, Szőnyi Pál számolt be a választások előkészítéséről és eredményéről, megemlít­ve egyebek között: a négy évvel ezelőttihez képest, ezúttal mintegy 6500-zal több volt a választó­jogo­sultak száma Kecskeméten. Hangsúlyozottan tolmá­csolta a választóknak jelölő gyűléseken elhang­o­zott kérését: a város veze­tői minden jelentősebb kérdés eldöntése előtt talál­kozzanak, a lakossággal­ tanácskozzanak Ezután a Hazafias Nép­front városi bizottságának ajánlását a tanács végre­hajtó bizottságának létszá­mára és tagjaira, a tanács elnökére és elnökhelyette­seire Imre Gábor elvtárs, a népfrontbizottság tagja, immár ötödször megválasz­­­tott tanácstag terjesztette elő. A tanácsülés a javas­latot egyetértőleg elfogadta. Ennek megfelelően tanács­elnökké Reile Gézát, elnök­­helyettesekké dr. Mező Mihályt és Újvári Lajost választotta, a végrehajtó bizottság titkárává pedig dr. Sántha Lászlót nevez­te ki. A tizenöt tagú végrehaj­tó bizottság tagjai a tanács vezetőin kívül a következő tanácstagok lettek: Benke János, Bárdos Lajos, dr. Bozsó Ferenc, dr. Csűri Ferencné, Donáth Tibor, Fekete József, Kanyó Mik­lós, Kása Antal, Menyhei László, Szabó Lajos (1. sz választókerület), Szabó La­jos (93. sz. választókerület és dr. Weither Dánielné. Megválasztásuk után vb tagjai letették az esküt. Tanácselnöki székfogla­lója előterjesztésével Reile Géza vette át az ülés el­nökletét. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta: — Az április 25-i válasz­tások jelentőségét kiemeli az a tény, hogy az MSZMP X. kongresszusa által meg­határozott program meg­valósítására adta szavaza­tát a dolgozó nép. A továbbiakban — uta­lással az elmúlt években elért eredményekre — kö­szönettel és elismeréssel emlékezett meg a legutób­bi és a korábbi ciklusok­ban működött tanácsokról, és azok tagjairól. Majd a jövőt formáló feladatok kö­zül kiemelte a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány 1971. március 16-i határozatát, amely az or­szágos településhálózat-fej­lesztési tervben felsőfokú városközponttá sorolta Kecskemétet. — A nagyobb fejlesztési távlatokba való bepillantás a mainál sokkal merészebb fejlesztést sürget — mon­dotta a továbbiakban. — A felsőfokú központi szerep­kör ellátása olyan beruhá­zási igényeket vet fel távlatokra, amelyek lehe­­­tőséget adnak a város je­lenlegi arculatának alapve­tő megváltoztatására. Az új szerepkörrel együtt jár a magasabb szintű igaz­gatási, kulturális, egészség­­ügyi, szociális, kereskedel­mi feladatok zavartalan el­látása. A mainál sokkal nagyobb lakásépítési prog­ram nemcsak új városré­szeket, hanem a történel­mi városmag gyökeres át­építését is szükségessé te­szi. Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy az ér­vényben levő általános vá­rosrendezési tervünket a mainál sokkal nagyobb léptékhez igazodó igények kielégítésére kell alkal­massá tenni. Az eddiginél merészebb városrekonstrukció elvég­zésére is rátereli a figyel­met a város felsőfokú köz­ponti jellege. S ez a re­konstrukció nem csupán az elavult, földszintes falu­szerű városrészek átépíté­sét jelenti, hanem lehető­séget ad a zsúfolt város­részek fellazítására, zöld­területekkel való tagolá­sára is. Azt is biztosra ve­­hetj­ük a város előtt álló nagyobb lehetőségek meg­sejtésekor, hogy fejlesztési politikánkat sürgősen felül kell vizsgálnunk. A kiemelt szerepkörű megyeszékhely jövőjét nagyvonalúan felvázoló székfoglalója végén Reile Géza az újonnan megvá­lasztott tisztségviselők és önmaga nevében mondott köszönetet a bizalomért A tetszéssel fogadott programbeszéd után dr. Csárd Ferencné terjesztet­te elő a Hazafias Népfront városi bizottságának aján­lását a tanács munkabizott­ságaira, azok elnökeire és tagjaira. A javaslatot el­fogadva, a tanácsülés — az ügyrendjük kidolgozásáig ideiglenes jelleggel műkö­dő — négy bizottságot vá­lasztott. Az öttagú szám­vizsgáló bizottság elnökévé dr. Kuczka Antalt, a nyolc­tagú jogi és államigazgatá­si bizottság elnökévé dr. Bebek Lőrincet, a kilenc­tagú gazdasági bizottság el­nökévé dr. Kuczka Antalt, a tíztagú oktatási-népmű­velési, egészségügyi és szo­ciális bizottság elnökévé pedig Nemesszeghy Lajos­­nét fogadta el. A tanácsülés további ré­szében Kecskemét megyei tanács tagjainak megvá­lasztására került sor. A tit­kos szavazás után a sza­vazatszedő bizottság elnöki tisztével megbízott dr. Hor­­váczi István tanácstag is­mertette az eredményt. Eszerint a várost tizenhe­ten képviselik a létreho­zandó megyei testületben: dr. Romány Pál, Benei Sándor, Berényi Rudolf, dr. Bruncsák András, Né­medi Sándor, Borszéki La­jos, dr. Filus István, Kar­dos Gyuláné, Kóczián Zol­tán, dr. Mándoki Antal, Reile Géza, Szabó János­­né, dr. Szűcs Endre, Ta­kács József, Tohai László, Tóth József és Vajda Éva. Ezt követően a megyei és a városi pártbizottság nevében dr. Romány Pál köszöntötte a megalakult tanács tagjait, az új végre­hajtó bizottságot, s a meg­választott megyei tanács­tagok nevében köszönetet mondott a bizalomért. Majd tömören hozzátette: — Úgy gondolom, a nép­front jól javasolt, önök jól döntöttek. Igaz szívvel fogjuk képviselni a várost. Ennyi ígéret most, többet majd két év múlva. Kecskemét Város Taná­csának alakuló ülése Reile Géza elnök zárszavával ért végett P. I. A békehónap ünnepi megnyitója Soltvakerten A béke és barátság hó­nap megyei megnyitója al­kalmából május 9-én fél 10 órai kezdettel Soltvad­­kerten, a Petőfi-tó partján békenagygyűlést rendez a Hazafias Népfront megyei és kiskőrösi járási bizottsá­ga, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és járási vezetősége, Soltvadkert Nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Dr. Király István járási nép­frontelnök megnyitója után ünnepi beszédet mond Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. A békehónap kecskeméti megnyitóját Katonatelepen, a Béke Tsz kultúrtermében ma, 8-án délután 2 órakor tartják. Ünnepi beszédet dr. Csizmás Dávid, a népfront városi elnökségének tagja mond. Ezt követően kultúr­műsor lesz, melynek kere­tében közreműködik az ÉPSZER irodalmi színpada, a honvédkórus, valamint a zeneiskola rézfúvós együt­tese. A műsort a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lya szervezi. Ma: Radio­es tv-melléklet

Next