Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-26 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN M­E­G­Y­EI BI­Z­O­TTS­Á­G­Á­N­A­K N­A­PI­L­A­PJ­A Dr. Horváth István tájékoztatója előkészületeiről Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titkárának el­­­­nökletével tegnap délelőtt összeült a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Pallai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is — az ifjúsági szövetség vezető testületének tagjai megvitatták a december 8-án összeülő VIII. kong­resszus előkészítését. A Központi Bizottság tervezett beszámolójáról dr. Horváth István első titkár tartott tájékoztatót, aki egyebek között leszö­gezte: lezárult a KISZ VIII. kongresszusának po­litikai, szervezeti előkészí­tése, valamennyi fórumon lezajlottak az alapszerve­zeti és a bizottsági válasz­tások, megválasztották a kongresszus 850 küldöttét, a befejeződött a kong­resszusi levél és a terve­zett szervezeti szabályzat vitája. A fiatalok az el­múlt hónapokban élénk politikai,­­ közéleti tevé­kenységet fejtettek ki, a küldöttértekezletek számos új gazdasági és politikai akciót indítottak útjára, s a vezető­­ testületek újjá­­választásában az ifjú kommunisták széles körű­en éltek demokratikus jo­gaikkal. A jelölő bizottsá­gok körültekintő munká­jának, a küldöttek aktivi­tásának eredményeként javult a különböző ifjú­sági rétegek arányos kép­viselete a vezető testüle­tekben, az új KISZ-bizott­­ságokban növekedett a termelésben közvetlenül részt vevők aránya, a nők és a 20 éven aluliak szá­ma. Folyamatosan foglalko­zott a kongresszus előké­szítésével a KÍISZ KB in­téző bizottsága és titkársá­ga is: kialakították a kong­resszus ügyrendjének és programjának főbb voná­sait, elfogadták a kong­resszust kiegészítő egyéb rendezvények tervét, meg­határozták a szekcióülések működési elveit, szerkezeti kereteit. A Központi Bi­zottságnak a kongresszust megelőző utolsó ülésén Kllisz László, a KISZ KB titkára beszámolt a KTSZ­ szervezeti szabályzatának módosítási tervéről, majd a Központi Bizottság tag­jai tájékoztatót hallgattak meg a KISZ elmúlt he­tekben, hónapokban vég­zett munkájáról. (MTI) Megvalósul a negyedik ötéves terv erdőtelepítési programja Ismeretes, hogy 1973. év végéig az erdő- és nyárte­lepítésekkel 110,6 ezer hek­tárra emelkedik Bács-Kis­kun megye erdősített terü­lete. Célcsoportos beruhá­zásként 410 millió forintos ös­­szeggel 10 ezer 300 hek­tár erdőt és 4 ezer hektár cellulóznyárt ültetnek a mezőgazdaságilag­­ kevés­bé vagy egyáltalán nem hasznosítható túlnyomórészt a talajokon, termelő­­szövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban. Az ül­tetvények faanyagát az ipar dolgozza fel tehát nemcsak a mezőgazdaság, hanem a népgazdaság más ágazata számára is rendkívül nagy jelentősége van e nagysza­bású program végrehajtá­sának. A negyedik ötéves terv erdő- és munkájának nyárfatelepítési előkészítését 1970-ben indították el a megyei szakigazgatási mezőgazdasági szervek. A gT'qiT'i­yrvf ó-»rvV9.f:í 61 0+G-se, a szakember-ellátottság akkori helyzete, valamint PZ .alkalmas gé'neV V.Srv*— idézte elő a legnagyobb gondot. Azóta valamennyi rónai"t’-ó-alí­v>en sikerült elő­d­ó­lni. Az a munkaé'­­te’-ezia't, amelyet tegna" f n rn«'*vp' tanácsházán, a mezőgazda­sági és erdészeti szakem­berek, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tálya, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőinek részvételével, éppen ezeket az nveket összegezte.eredmé­Dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes beve­zető szavai után dr. Tóth­ Károly a kecskeméti, Bárd­­falvy Ferenc, a bajai erdő­felügyelőség vezetője az 1971-es esztendőre előirány­zott pénzügyi keretek fel­­használásáról, a Kiskunsági és a Gemenci Állami Erdő­­gazdaság körzetében vég­rehajtott erdő- és cellulóz­­nyár-telepítések tapaszta­latairól számolt be az érte­kezlet résztvevőinek. A megye két erdőgazda­sága 35—40 millió fenyő­csemetét tud felnevelni évente, ami teljes mértékben fe­dezi a sikerült szükségletet. Nem elegendő nemes­nyár szaporítóanyagot elő­állítani, ezért a következő évek feladata lesz ennek a kérdésnek a megoldása. 1973-tól kezdődően az idő­közben foganatosított intéz­kedések folytán megfelelő mennyiségű nemesnyár­­a csemete áll rendelkezésre program végre­hajtásához. 1970-ben még úgy tűnt, hogy kevés lesz a gép az ültetéshez és az erdősítések talajelőkészítéséhez. Azóta a termelőszövetkezetek 17 nagy teljesítményű lánc­talpas traktort, több er­dőművelő kistraktort, számos ültető és talajfú­rógépet vásároltak. Az idei és a jövő évi tele­pítésre kijelölt területek­nek több mint 50 százalé­kát gondosan előkészítet­ték. A munka irányítása hozzáértő emberek kezébe került. Máris 37­­ erdészeti szakember dolgozik a ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, vala­­­mint a vízügyi szerveknél. Az általános kén tehát a kisebb hiányosságok elle­nére biztató, s a rendelke­zésre álló 76 millió forintos állami hozzá­járulás az 1972-es esztendőben is át­hidalja a telepítés gondjait. Az elmúlt negyedszázad alatt 370 ezer hektár erdőt telepítettek az országban. A következő lépés a fafel­dolgozás teljesítőképességé­­nek az emelése lesz, hogy a Duna—Tisza közén és az ország más tájain a­ közeli években kitérni“1 end5 fa­anyagot az ország a leggaz­daságosabban haszná*oltbas- ! Javaslatok, kezdeményezések a további munkához A Hazafias Népfront megyei nőbizottságának ülése Mint arról be is szá­moltunk, a Hazafias Nép­front megyei elnöksége a közelmúltban értékelte és elismeréssel méltatta a he­lyi népfrontbizottságok nő­­bizottságainak több mint egy évvel ezelőtti létreho­zásuk óta végzett munká­ját, amely a további fela­datok megjelöléséhez számos hasznos tapaszta­­­­lattal szolgált. A megyei elnökség érté­keléséről, és a nőbizottsá­gok jövő évi tevékenysé­géhez szóló ajánlásairól a megyei nőbizottság tegna­pi ülésén — dr. Millaamn Teréz elnöki megnyitója után — Polgár István, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa terjesztett elő beszámolót. Az ezt követő vita során a nőbizottság tagjai a nő­politikai munka sok jó, helyi tapasztalatáról, s megannyi életrevaló kez­deményezésről adtak szá­mot. Baradlai Sándorné (Ka­locsa), aki huszonketted­­magával megyénket kép­viselte az országos nő­konferencián, örömmel új­ságolta az ülés­­ résztve­vőinek, hogy Bács-Kiskun megye küldöttei közül ha­tan­ kaptak helyet az or­szágos nőbizottságban, a lakiteleki Király L­ászló­nét pedig elnökségi taggá választották. « Szerencsés Ferencné (Kiskőrös), a munkaterületeken különböző lőszövetkezetekben, (terme­üze­mekben, stb.) működő nő­bizottságok szoros együtt­működésének fontosságá­ról szólt, figyelemre méltó példákkal is alátámasztva azt. Ilyen, a nagyközség minden nőbizottságának közreműködésével szerve­zett, nagy sikerű akció van, például az óvodai gond megoldásáért szervezett óvodai műszak. Ugyancsak szép eredményekkel biztat a helyi nőbizottságok ös­­­szefogása Kiskőrös város­sá fejlesztési programja megvalósításáért. Fazekas Lászlóné (Bu­gac) a helyi óvodai gond, s a legfontosabb szolgál­tatások hiányának felem­lítése mellett a nőbizott­ság által kezdeményezett községszépítési mozgalom­ról adott számot. Terecs­­k­ei Jánosné (Kecskemét) elismeréssel méltatta, hogy a párt nőkről hozott ha­tározata nyomán milyen jelentősen megváltozott a nőpolitikai munka az üze­mekben. Mint említette: a kollektív szerződések ké­szítésénél külön is kérték a nőbizottság véleményét, javaslatait, vagy a nőbi­zottságra bízták például az üzem hozzájárulásával biztosított óvodai helyek elosztását. Lengyel Pálné (Lakite­lek) a többi között a­ köz­ségi nőbizottság ugyancsak szép kezdeményezéséről adott számot, amely sze­rint a helybeli öregek napközi otthona létrehozá­sáért évente egynapi ke­reset felajánlását tűzték célul. A lakiteleki kezde­ményezéssel rokon akció­ról adott számot egyebek között Bükki Józsefné (Baja). Nevezetesen: a nő­bizottság az öregekről va­ló gondoskodás jegyében széles körű felmérést vég­zett, aminek eredménye­képpen két újabb házi­gondozónő látott munká­hoz a városban). Így sorolhatnánk tovább a rendkívül tartalmas, ta­pasztalatcserének is beil­lő nőbizottsági vitát, amelyben részt vett még Fenyvesiné Góhér Anna (Kecskemét), Juhász Já­nosné (Szalkszentmárton), Fekecs Gézáné (Tiszakécs­­ke), Bogár Lászlóné (Du­­napataj) és Virág Pálné (Kecel). A tanácskozást Polgár István foglalta össze, jog­gal nagyon hasznosnak ítélve azt. Mint mondot­ta: a Hazafias Népfront megyei elnökséginek — a bevezetőben említett érté­kelés o­rvosán kialakított — ajánlásait a nőbizottsági ülésén elhangzott javasla­tokkal kiegészítve hama­rosan kézhez kapják a he­lyi népfrontelnökségek. A Hazafias Népfront me­gyei nőbizottságának ülé­se dr. Millasin Teréz el­nöki zárszavával ért vé­get a XXVI. évf. 280. szám 1971. november 26. PÉNTEK Arat 90 fillér Hely a mezőnyben (4. oldal) Sza'ítaiferTe’* tesn­ádui­varon (5. oldal) A létminimum alatt (6. oldal) ^25EESC (7. oldal) a Sztanko Todrov leplísa I Székesfeh­érváron Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és fe­lesége, valamint kísérete csütörtökön Székesfehér­várra látogatott el. A ven­dégeket a látogatásra elkí­sérte dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Pója Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete is. A megyei tanács szék­házánál Herczog Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács el­nöke és dr. Töttő János, a­ megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fo­­­gadta a vendégeket. Dr. Tapolczai Jenő ezt követően a megye életé­ről tartott tájékoztatót, majd a vendégek megis­merkedtek Székesfehérvár több nevezetességével ellátogattak a Videoton Rá­cs­dió- és Televíziógyárba. Délben dr. Tapolczai Jenő ebédet adott Sztanko Todo­rov tiszteletére a Velence Szállóban. (MTI) Három ember helyett egy gép Négy újítást vezettek be ebben az évben a Férfi Fe­hérneműgyár bajai gyáregységében. A legjelentősebb közülük egy címkebélyegző szerkezet, amelyet Lázár József üzemmérnök, Hegedűs András főműszerész és Tari Lajos esztergályos terveztek. A berendezés, ame­lyet egy stencilgépből alakítottak át, három ember munkáját végzi el. Két műszakban 10—12 ezer címkére nyomja rá a feliratot. A képünkön Lázár József, az egyik újító éppen új címkeszöveget állít be a gépen. Ez a művelet csupán néhány percet vesz igénybe. (Fászler Zoltán felvétele)

Next