Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
1972. december 7. csütörtflfő Dr. Korom Mihály látoplása a megyében Tegnap dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter,dr. Borics Gyulának, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya igazságügyi alosztályvezetőjének társaságában, Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. Romann Pál első titkár fogadta, ezután az igazságügyi miniszter megyei bíróságon a bíróság vezetőivel találkozott. Dr. Korom Mihály az Elnöki Tanács megbízásából ez alkalommal nyújtotta át dr. Körösztös Jánosnak és dr. Cserjés Lászlónak, a megyei bíróság nyugdíjba vonuló tanácsvezető bíráinak a Munka Érdemrend bronzfokozatát. Ebéd után a vendégek dr. Greiner Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában Kalocsára látogattak, ahol találkoztak az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó szervek vezetőivel. Barátság szlovákiai tsz-ekkel Másfél éves a kapcsolata a Homokhátsági Termelői szövetkezetek Területi Szövetségének a szlovákiai j besztercebányai termelői szövetkezetekkel. A gazdaságok szakemberei tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt, a tagok pedig kölcsönös csereüdülésen. A kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében tegnap hattagú küldöttség utazott Szlovákiába Pesii István szövetségi elnök és Magony Imre titkár vezetésével. Kinevezések a polgári védelemnél Nemetz Gyula alezredes kitüntetése Szerdán délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le a megyei tanács vb-termében a polgári védelem hivatásos tiszti állományának jelenlétében. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, Hazai György alezredes, a polgári védelem országos parancsnokságának pártbizottsági titkára, dr. Csenki Ferenc a megyei tanács a titkára és Lengyel László, megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte Nemetz Gyula alezredest, nyugállományba vonulása alkalmából. Dr. Csenki Ferenc, a polgári védelem megyei parancsnokhelyettese beszédében tolmácsolta a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek üdvözletét, majd hangsúlyozta: Németz Gyula alezredes több évtizedes alkotó tevékenységével hozzájárult az államigazgatás, és a polgári védelem közös céljainak eléréséhez, helytállt a nehéz időkben, s mint kommunista példamutató volt. Mindig kivette részét a pártmunkából, korábban mint a megyei tanács alapszervezetének titkára, később mint a csúcsvezetőség tagja. Nemetz Gyula . alezredes működése során jöttek létre a városi, járási polgári védelem-törzsek, amelyeken keresztül megszilárdultak a polgári védelmi alapelvek. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy ezután melegen gratulált Nemetz Gyula alezredesnek, s átnyújtotta a Kiváló Szolgálatért Érdemérem kitüntetést. A polgári védelem megyei törzsének pártalapszervezeti titkára, Varga Béla őrnagy ajándékot nyújtott át Németz Gyula alezredesnek, aki december 1-től nyugállományba vonult. Ezután ismertették a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletét, mely szerint a polgári védelem megyei törzsparancsnokának Baksa Sándor őrnagyot, a megyei törzsparancsnokság hadműveleti főtisztjének pedig Vízhányó István őrnagyot nevezték ki. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy ezután megszemlélte a polgári védelem megyei törzsének elhelyezését. G. G. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy gratulál Nemetz Gyula alezredesnek. 3. oldal Sajtónapi fogadás a megyei pártbizottságon A magyar sajtó napja alkalmából tegnap délután fogadást adott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A fogadáson megjelent Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Ablaka István, a Petőfi Nyomda igazgatója. Lukácsi László, a megyei postahivatal vezetője, lapunk vezetői, munkatársai, a mutációs kiadások társadalmi szerkesztő bizottságának vezetői. Katanics Sándor elvtárs ünnepi beszédében a Vörös Újság megjelenésének évfordulójára, a kommunista sajtó hagyományaira emlékezve méltatta azt a tevékenységet, amelyet magyar pártsajtó, a megyei lap munkatársai végeznek ma is nap , mint nap a lakosság eszmei, politikai , tájékoztatásának érdekében. Fejtegette, milyen fontos szerepe van az újságíróknak abban, hogy a párt töretlen politikáját, céljait felkészülten ismertetve formálják az emberek mozgósítsák szemléletét, s a dolgozókat közös elhatározásaink megvalósítására. Hangsúlyozta az újságírók felelősségét, akik a helyes tájékoztatást, orientálást, az írói szó erejével való meggyőzést választották élethivatásul. Rámutatott: a sajtó munkásainak is a párt következetes politikája iránti elkötelezettség ad biztonságot, hogy az igazat írják, akár tájékoztatnak, akár összefüggéseket magyaráznak, akár bonyolult folyamatokban való eligazodásban segítik az olvasókat. A további feladatokról szólva utalt annak az új munkavállalásnak nagyságára, szépségére, nehézségeire, amelyet a Petőfi Népe új formája, megnövekedett terjedelme jelent , mind a tennivalók mennyiségét, mind a tartalmi színvonal követelményeit tekintve. Kifejezte meggyőződését, hogy az országos viszonylatban — a megyei lapokat illetően — is kezdeményező vállalkozásban hasonló sikerrel állnak? s helyt a pártsajtó munkásai, az újságírók, nyomdászok, lapterjesztők, mint ahogy eddig is a kölcsönös segítség, okos együttműködés vezette munkájukat. Végezetül — eddig végzett kiváló munkája elismeréséül — a művelődésügyi miniszter által adományozott, Szocialista kultúráért kitüntetést adta át — Heltai Nándor rovatvezetőnek. Az elismerő szavakért a szerkesztőség nevében Budavári Antal szerkesztő mondott köszönetet. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap délelőtt Kecskeméten koszorúzásra is sor került. A forradalmi és haladó sajtó kiváló képviselőire emlékezve koszorúzták meg a Petőfi Népe szerkesztőségének és kiadóhivatalának dolgozói, valamint a Magyar Távirati Iroda megyei kirendeltségének munkatársai Hajnal Józsefnek, az 1919- es Magyar Alföld szerkesztőjének sírját, valamint Simon István 1919-es kommunista újságíró mártír és Tóth László lapszerkesztő emléktábláját. * * * A Petőfi Népe mutációs kiadásában megjelenő Bajai Hírlap szerkesztő bizottsági tagjait, városi tudósítóit és levelezőit Baján kedden délután látták vendégül a városi pártbizottság és tanács vezetői. Várnagy István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa köszöntötte a meghívottakat, köztük a testvérvárosban, Zomborban heti egyszer megjelenő Dunatáj szerkesztőségének képviselőit, majd értékelte a Petőfi Népe és a Bajai Hírlap mozgósító tájékoztató szerepét,erejét. Ezt követően Papp György, a városi pártbizottság első titkára szólalt fel és kifejezte, hogy nagy szerepet tulajdonítanak a lap munkájának, amely méltó örököse és folytatója a bajai sajtó gazdag hagyományainak. Végül jutalmakat adott át a szerzőgárda legaktívabb tagjainak. A szerkesztőség és a lapkiadó vállalat nevében Preiszinger András igazgató — további segítséget is kérve — köszönte meg azeddigi támogatást. Haladó hagyományok A városi ügyek és a munkásújságírók „AZ ORSZÁG tulajdonképpeni hatalma a városokban gyökerezik’’ — írta Hajnal József, az első kecskeméti munkásíró több mint hat évtizede. A Kecskeméti Lapokban közzétett cikkében kifejtette, hogy nincs helye a városokban a „minek a" nyugalomnak, a tespedésnek. A „Kultúrpalotát” című írásban a közműveltség növeléséért emel szót. ..Kecskemét társadalmi igénytelensége tűrheti meg azt is, hogy a város ne törődjék a kulturális szükségletek kielégítésével.’’ Ugyanabban az évben — 1907 elején — jelent meg a községi politika című publicisztikája. Figyelemre méltó gondolatokat rögzít: „A város kulturális érdekeit megvédeni szándékozó társadalmi kezdeményezéseket nem leinteni, hanem inkább elősegíteni kellene, még akkor is, ha azok zárt ajtók mögötti megállapodásokkal határozottan ellenkeznek.” AZ ALÁBBI sorok Magyar Alföld című munakásújság hasábjain jelentek meg 1914. január 18- án: „Vért izzadunk, amely a bankokba folyik. A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület négy százalékra veszi be a pénzt és 10 százalékra adja ki. Nem csoda, ha ilyen kamattal megakad a gazdasági élet. Miért nem csinál a város vezetősége takarékpénztárt? Mert ez nem áll a Nagytakarék urainak az érdekében. Félnek a konkurenciától.” A SZOCIÁLDEMOKRATA, baloldali újságírók az első világháború előtti évtizedben sokat foglalkoztak a helyi politikával. Hosszan idézhetnénk a városfejlesztéssel, helyi közügyekkel kapcsolatos cikkeket. A Magyar Alföld 1911 őszétől Városi ügyek címmel külön rovatot vezetett, a „torony alatti” ügyek megtárgyalására. Vezércikkben rögzítették programjukat: ...A Magyar Alföldet kizárólag azzal a céllal alapították, hogy a városi politikánkat a modern fejlődés irányába lendítsük. Célunk, hogy a város lakosságát egy olyan politika pártolásának megnyerjük, amely a lakosság egészének érdekeit szolgálja és az összes szunnyadó erők egyesítésével naggyá és virágzóvá tegyük Kecskemétet." Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az Új élet felé című (1912. március 10.) írás szerzője is. Érvekkel bizonyította a várospolitikai kérdések fontosságát. A munkásvirágírók és a fiúgyal Alföld szerkesztői tehát nem szűk pártérdekeket képviseltek. Sablonok, általánosságok, vagy a kevés, iskolával rendelkező munkások, parasztok számára nehezen érthető elvont fejtegetések helyett a kecskeméti ügyek alakulásában mutatták meg a feudál-kapitalista rendszer hibáit, mulasztásait. HATVAN ÉV elteltével megállapítható, hogy elődeink történelmi felelősséggel hallatták szavukat a várospolitikai, városfejlesztési ügyekben. A valóságos helyzetből, a reális lehetőségekből indultak ki. Óhajokra, jaj de jó volna kívánságokra nem sokat adtak, de azt elvárták, hogy ami megtehető a köz gyarapodásáért, az meg is történjék. Elismerték az érdemeket. Dicsérték Kada polgármestert, akinek maradi emberek ellenében kell megvalósítani a reformokat. . „Ami fejlődést mutat Kecskemét,, az nagyobbára Kada Eleknek köszönhető ... igazi liberalizmussal intézte a napokban is a közügyeket és többször is tanújelét adta, hogy fölismerte a munkásosztályban levő energiákat, amelyeket nem elnyomni, hanem egy igazán modern és törekvő város gazdaságainak fejlesztésére kell fölhasználni.” HANGOZTATTÁK a szövetkezésben rejlő előnyöket. „A városi földbirtokok értékesítését azonban kitűnő, magánkezelés, lelkiismeretes bérbeadás és főleg a földmunkás és kisgazda bérlő szövetkezetek útján kívánjuk megoladani. Ezek a szövetkezetek munkájukban leghathatósabban tudják egyesíteni az egyéni igyekvés erőforrásait az együttes munka sokszorosító tevékenységével.” A Magyar Alföld szerkesztői és munkatársai, ha szükség mutatkozott, maguk tettek hasznos javaslatokat, körültekintően, holnap-holnapután igényeit figyelembe véve. Nem véletlen, hogy egyik-másik elgondolásuk éppen napjainkban válik valóra. „Tessék arra kényszeríteni a cigányvárosi lakosokat, hogy vonuljanak beljebb a városba, lakjanak rendes lakásokban” — követelte hajdani kollégánk 1911 őszén. Amikor a magyar sajtó napján a helyi politikában is kiválóan tevékenykedő elődeinkre emlékezünk, gondoljunk munkájuk kézzelfogható eredményeire is. A nagy forradalmi célokat, a társadalom átalakításáért vívott harcot ők össze tudták egyeztetni a helyi közügyek pártfogásával. Bőséges teret adtak a közgazdasági elemzéseknek, a kulturális eseményeknek, igyekeztek gyorsítani az urbanizációs folyamatot, mert előre látták a kor fejlődésirányát. MI SOKKAL kedvezőbb történelmi körülmények között dolgozunk, a megvalósuló szocializmust építjük. Elődeink szüntelen készenléte, a jobbért vívott küzdelme ma is példa és mérce számunkra. Heltai Nándor