Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

ESEMÉNYEK SOROKBAN Spanyol bírósági ítélet Egy madridi bíróság kedden 17 évi szabadságvesztésre ítélte Jose Luis Alpechet, az ETA baszk sze­paratista szervezet tagját. A vád­irat szerint felforgató jellegű gyű­léseken vett részt és illegálisan fegyvereket tartott. (AP) A NEFB ülése Szerdán 24 órán belül második alkalommal ülésezett Saigonban a Nemzetközi Ellenőrző és Felügye­lő Bizottság négy küldöttségveze­­tője. Az­­ ülésen végleges formá­ba öntötték a cal­lav-i elemi is­kola ellen intézett támadás ügyé­ben indítandó vizsgálattal kapcso­latos végrehajtási utasításokat. A Reuter saigoni tudósítója szerint a NEFB valószínűleg ma kezdi meg helyszíni vizsgálatát a Me­kong deltavidékén fekvő Cai Lay­­ban. (Reuter! A Merkur világos foltja Vasárnap óta egyre fokozódó izgalomban tartja az amerikai tu­dósokat az az óriási világos folt, amely több mint hárommillió kilo­méter távolságból is látható a Merkúr bolygó felszínén. A titok­zatos jelenség első alkalommal vasárnap tűnt fel a Mariner–10 amerikai űrszonda tv-képein. „A tudósok figyelmét lebilincseli ez a jelenség — mon­­dotta kedden a pasadenai földi irányítóközpont egyik szóvivője. A folt átmérője feltehetőleg legkevesebb 320—480 kilométer.” Egyébként a Mari­ner—10 egyre fokozódó sebesség­gel közeledik naprendszerünk leg­belső bolygójához és pénteken mintegy 700 kilométer távolság­ban fog elszáguldani a Merkur mellett. (DPA, AP) 2 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 28. Tárgyalások a szíriai-izraeli csapatszétválasztásokról Újabb tűzharc a Golán-magaslatokon A közel-keleti diplomáciai te­vékenység középpontjában, vál­tozatlanul a szíriai—izraeli front helyzetének rendezésére tett erő­feszítések állnak. Ennek jegyében találkozott kedden Kairóban Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Her­man Eilisszel, az Egyesült Álla­mok kairói nagykövetével. Meg­beszéléseik középpontjában a szíriai-izraeli csapatszétválasz­tás kérdései álltak. A Golan-front helyzetére keddi beszédében Mose Dajan izraeli hadügyminiszter is kitért. Kije­lentette: a hét végén Washing­tonban megbeszéléseket folytat Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszterrel az izraeli és Szí­riai egységek szétválasztásáról. Dajan kifejezte reményét, hogy a közvetett washingtoni tárgya­lások eredménnyel járnak, de fenyegetőleg hozzátette, hogy az izraeli csapatok idején is „teljes a tárgyalások készültségben maradnak”. Újabb tüzérségi és páncélos­összecsapás robbant ki szerdán a Golán-magaslatok térségében szíriai és izraeli egységek kö­zött. Egy Damaszkuszban kiadott katonai közlemény a harcokat súlyosnak minősítette, hozzáfűz­ve, hogy az izraeli egységek a ko­ra reggeli órákban indították meg akciójukat, és a tűzpárbaj a közlemény kiadásának idején is tartott. Egy Tel Aviv-i katonai szóvivő szerint egyelőre nem le­het megállapítani, hogy az ös­szecsapás hevessége meghaladja­­­ az előző napokon lezajlott tűzpárbajok szintjét. A Tel Aviv-i lapok szerdán is­mertették azt az izraeli javasla­tot, amelyet Dajan­niszter visz magával hadügymi­Washing­tonba a szíriai—izraeli csapatszét­választásról folytatandó közvetett tárgyalásokra. A Haaretz és Jediot Aharonot szerint az izra­a­eli kormány mintegy 15 kilomé­ter mélységben hajlandó vissza­vonni csapatait abból a húsz ki­lométeres sávból, amelyet az ok­tóberi háború óta tartanak meg­szállva. Ennek a kiürítendő te­rületnek a kétharmadát a szí­riai csapatok vennék birto­kukba, a fennmaradó rész pe­dig az ENSZ rendkívüli erőinek zónája lenne. A tervben, amely­hez Dajan részletes térképet is csatol, egyetlen szó sem esik az 1967-es háborúban megszállt szí­riai területekről. (UPI, Reuter, DPA) Chilei hazafiak a junta bírósága előtt A chilei Temuco­ városában kedden kezdődött meg a népi forradalmi mozgalom (MIR) 51 tagjának hadbírósági tárgyalása. Az ügyész 15 évig terjedő bör­tönbüntetésekre tett indítványt. A hadbíróság épületét megerő­sített katonai járőrök vették kö­rül és a sajtó képviselőit kizár­ták a tárgyalásról. Az egyetlen ott-tartózkodó külföldi tudósítót, az AFP francia hírügynökség munkatársát sem engedték be a tárgyalóterembe.* Az „El Mundo” című venezue­lai lap az észak-chilei Atacama­­sivatagban fekvő Ghacabucóban létesített koncentrációs táborban uralkodó állapotot a következő szavakkal foglalja össze:­ „Min­dennap valamivel több­­ halál”. A chilei katonai junta— írja a lap — 6000 hazafit tart fogva a chacabucói koncentrációs t­bor­ban. A foglyokat azokban a te­tő nélküli vályogkunyhókban he­­lyezték­ el, amelyeket a salétrom­bányászok 50 éve hagytak el, amikor a bánya kimerült. Az ,,El Mundo” arról is beszá­mol, hogy a pisaguai koncentrá­ciós táborban fogva tartott haza­fiaknak a legnehezebb fizikai munkát kell végezniük, miközben állig felfegyverzett katonák haj­szolják őket. A foglyoktól elvet­ték ingeiket és lábbelijüket. NDK-francia diplomáciai kapcsolatok 9 Georges Pompidou francia köztársasági elnök (jobbról) fogadta dr. Ernst Scholzot, az NDK első, rendkívüli és meg­­h­­hatalmazott párizsi­­ nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. (Telefoto — AP—MTI—KS) Ismét nyugtalankodnak az etióp fegyveres erők Etiópia északi részéiől, Eritrea tartományból továbbra is­­ a fegy­veres erők nyugtalanságáról ér­keznek hírek. Aszmarában, a tar­tomány székhelyén kedden rend­őr altisztek őrizetbe vették a had­sereg második hadosztályának pa­sk­­.aszmSl^HL, .radio ^ejerentette, ’ rabilEff rWági ör tisztet is­ letartóztattak. A rá­dióadás tanúsága szerint a rend­őrök azt követelik, hogy állítsák bíróság elé az összes magas rangú katonatiszteket és polgári tisztvi­selőket, és hogy a bíróságokban a fegyveres erők is képviseltethes­sék magukat. Más hírek arról szólnak, hogy az aszmarai rendőrség egységei megszállták a város repülőterét feltehetően azért, hogy megakadá­lyozzák .magas rangú, tisztségvise­­lők"-eltá­vörzésdí1." oíS.­ Közben állítólag az etióp had­seregben is tart a feszültség, mert a katonák túl lassúnak és erély­telennek találják az új kormány­nak a korrupció elleni fellépését. r 1 HÍREK • HÍREK NAPTÁR 1974. március 28., csütörtök Névnap: Gedeon Napkelte: 5 óra 32 perc. Napnyugta: 16 óra prr perc. Holdkelte: 7 óra 34 perc. Holdnyugta: 29 óra 44 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, néhány helyen futó zápor, esetleg zivatar. Mérsékelt, napközben megélénkülő, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között. (MTI) A Kecskeméti­­ Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti, március 26-án a középhőmérséklet 9,6 (az 50 éves átlag 8,0), a legmagasabb hőmérsék­let 17,1 Celsius-fok volt. A napsüté­ses órák száma 9. Március 27-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 5,9, a délben egy órakor mért 20,1, a leg­alacsonyabb 4,9 Celsius-fok volt. A Mélykúton a jubileumi em­lékpark építésének befejező mun­kái folynak. Ezekben a napokban 30 fenyőfát, 30 különféle cserjét és 200 nyír- és nyárfahusángot te­lepítenek az ötholdas területre. Készül — a község két kisiparo­sának kivitelezésében — a műkö­dő obeliszk is, amelyen megörö­kítik az emlékpark létesítésének dátumát. A park felavatására ok­tóber 22-én kerül sor. 4 Kecskeméti Katona József Színház műsora Március 28. este 7 óra: LUXEMBURG GRÓFJA Déryné-bérlet. Kiskőrösön du. 2 óra: A NÉGY SÜVEG Kiskőrösön du. 3 óra: SZAKADÉK MOZIMŰSOR Március 28.: KECSKEMÉT VÁROSI tél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! ILLATOS ÚT A SEMMIBE Színes, magyar filmvígjáték. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8/Szako­>! MACKENZIA ARANYA ! Felemelt hely ára! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes amerikai film. — Millió sziget az egyenlítő vi­dékén címmel dr. Bognár Imre tanár, a TIT földrajzi szakosztá­lyának elnöke tart előadást ma este 6 órakor Kecskeméten, az Országos Pedagógus Gyermekott­honban. (Zaja utca.) Az előadáson Indonéziáról filmet is vetítenek. — 130 ezer egynyári virág dí­szíti majd az idén ,a kecskeméti parkokat. A Magyar—Szovjet Ba­­­rátság Termelőszövetkezet meleg­házaiban már díszlenek a 4—5 hét múlva szabad földbe kerülő petu­nia­-, bársonyka-, salviapalánták. — Dr. Henz Becker nyugat­német zenetudós kedden délután Matkón gyűjtött, kutatott dr. Sárosi Bálint népzenekutató tár­saságában. Nagy elismeréssel nyilatkozott Gáspár Lajos citera- és tamburicajátékáról. Szelecki I Mihály több hangszeren mutatta be a kiskunsági népdalokat.­­ Eddigi legnagyobb vállalko­­­­zásuk kivitelezésén dolgoznak a­­ Bácsalmási Vegyes és Építő Szö­­­­vetkezet tagjai: a nagyközség mű­­­­velődési háza közelében 24 laká­­­­sos társasházat építenek. — Áruház Fülöpszálláson. 2,8 millió forintos, költséggel építik Fülöpszálláson az ÁFÉSZ élelmi­szer-áruházát.­ A 300 négyzetmé­­­­ter alapterületű üzletház emeleti­­ részén a községi párt- és KISZ- I alapszervezet kap helyet. »Az épü­­­­let átadására jövő tavaszra kerül­­ sor. — Az idén 380 ezer bábolnai I fajta hibrid pecsenyecsibét érté­­s késit a kiskunfélegyházi Petőfi­­ Termelőszövetkezet nagyüzemi­­ baromfitelepéről. — Pedagógus képzőművészek ! kiállításra kerül sor Kecskemé­­­­ten, a Katona József Múzeum­­­­ban, március 31-én, vasárnap dél­­­­előtt 11 órakor. A bemutató kere­­­­tében B. Boros Ilona textilmun­­­­káit külön helyiségben mutat­­­­ják be. — Tűzkő. A Dunántúli és a Du­­­­na—Tisza közi Dohányfermentáló­­ Vállalat kiskunhalasi üzemében­­ három hónapja tűzkövet csom­a­­­­golnak. A francia importból szár­­­­mazó tűzkőből naponta 50—60­­ ezer csomagot készítenek, s to­­­­vábbítanak a kereskedelemnek. HELYREIG­AZÍTÁS.­A­ szer­­­dai lapszámban Éneklő , Ifjúság Kecskeméten című cikkben sajná­latos elírás történt: a Kodály Zol­tán Ének-Zenei Iskola kórusát Kardos Pál vezényli a csütörtök délelőtti hangversenyen. Ahol a Nap a Földre szállt A polinéziai szigetviág őslakói között egy monda él: fehér istenség száll majd a Földre, magával hozza a Napot és meg­teremti a boldogság korszakát e tájon. Nos, a monda az el­múlt évszázadban lényegében valóra vált: a fehér bőrű isten­ség megjelent a Csendes-óceán térségében és a Nap is fel­ragyogott egyik szigetén De az istenség csakhamar hódítóvá változott, a Nap pedig nukleáris energia formájában a pusz­títás szolgálatába szegődött. Úgy tűnik a boldogság még vá­rat magára Földünknek ezen a részén. Az elmúlt étizedekb­en a nagy­hatalmak a Csendes-óceán 174 millió négyzetkilométer kiterjedé­sű víztükrét a politikai és katonai események egyik legfontosabb színterének tekintették. A hatal­mas térséget határoló kontinen­sek partvidéke, a nagyszámú szi­get és a mély tengerek­ figyelem­reméltó szerepet töltöttek be a világpolitikai események alakulá­sában.­­ Az óceán jelentőségét csak növelte, hogy tengerszorosai az Indiai-óceánhoz, az Északi-Je­­ges-tengerhez, a másik oldalon pedig a Hoorn-fokon és a Pana­ma-csatornán keresztül az Atlan­ti-óceánhoz vezetnek. Ezzel magyarázható, hogy a második világháborút követően az Egyesült Államok jelenléte nagymértékben megnőtt ebben a térségben. Alaszka és Hawaii be­vonása a szövetségi államok so­rába jó okot szolgáltatott arra, hogy az Egyesült Államok, érde­keinek védelme ürügyén fenn­tartsák az amerikai fennhatósá­got a Csendes-óceán egyes ré­szein. Amerikai zászló leng még ma is a Szamoa-szigetcsoport keleti oldalán (amerikai Szamoa), Honolulutól délnyugatra 4500 ki­lométerre, továbbá számos kis szigetcsoporton a 150. nyugati­­ hosszúsági foktól a 165. keleti hosszúsági fokig. Az Egyesült Ál­lamok fennhatósága nyugaton emellett kiterjed egészen a Gu­­am-szigetekig és gyámsági terü­letének tekinheti a Csendes-óceá­ni Szigetek néven nyilvántartott körzetet is. Az itt húzódó tengeri útvonalak igen fontosak­ az amerikaiak számára. Hosszú lenne a listája azoknak a nyersanyagoknak, amelyek a Csendes-óceánon ke­resztül jutnak el az Egyesült Ál­lamokba és amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű ipari termelés és haditechnika. A Pentagon szakemberei is rendkívül fontosnak tartják Földünknek e legnagyobb víz­tükrét. A néhai Douglas MacAr­­thur tábornok nyomán még ma is az alaszkai Aleut-szigetektől, a Kuril-, a Japán- és a Fülöp­­szigeteken át Indonéziáig húzódó vonalat tekintik az Egyesült Ál­lamok „előretolt nyugati védelmi sávjának”. Számukra­­ e szigetek fontossága két vonatkozásban je­lentkezik: az egyik, hogy a part­menti tengerektől a Csendes-óce­ánba vezető keskeny tengerszoro­sokat és tengeri átjárókat ellenő­rizhessék, a másik pedig, hogy ezeket a szigeteket ugródeszká­ul használhassák fel a kontinen­tális területek elleni hadművele­tekhez. A többi között ilyen meg­fontolások húzódtak meg az 1950- ben kirobbant koreai háború mö­gött, de ezzel inndokolták a viet­nami háborúba való beavatkozás szükségességét is. Lényegében ilyen elképzelések­kel, az amerikai befolyás bizto­sítása és fenntartása célj­áb­ól hív­ták életre 1951-ben az ANZUS-t, majd 1954-ben a SEATO-­t. A másik fő és egyben növekvő fontosságú gazdasági és politikai erő ebben a térségben, Japán. A szigetország százmillió lakossá­gának óriási energiája és fejlett technikai színvonala egyre na­gyobb hatással van az események alakulására. Ehhez járul még, hogy Japán nyersanyagokban szegény ország: kőolajának mint­egy 90 százalékát a­ Közel-Kelet­ről importálja, a vasércet Auszt­ráliából, számos más nélkülözhe­tetlen ipari nyersanyagot pedig Latin-Amerikából és a világ más tájairól. Az elmúlt években Japán né­mileg csökkentette a második vi­lágháború után kialakult függő­ségét az Egyesült Államoktól, de a folyamat további erősödésének ma még számos akadálya van. Mindenekelőtt az, hogy a japán szigetek még napjainkban is fon­tos kapcsot képeznek az Ázsiát szegélyező szigetláncban és így a politikai önállósodás­ az Egyesült Államok csendes-óceáni érdekeit közvetlenül érinti. Sőt fontossága még növekedett is azóta, amióta Okinawa szigetének státuszában változás történt. Közismert, hogy Japán viszony­lag keveset fordít költségvetésé­ből katonai célokra, bár ez a helyzet az utóbbi időben némi­leg módosult. Az úgynevezett ön­védelmi erők fokozatos kiépíté­se és erősítése a közeli változá­sok lehetőségét veti fel. Különö­sen érdekes ebből a szempontból egyes japán vezetők nyilatkoza­tai, akik kifejtik, hogy a sziget­­ország ma nem képes a Közel- Keletről a Malakka-szoroson ke­resztül Japánba vezető­ életbevá­góan fontos utánszállítási útvona­lakat biztosítani és nem tudnak szembeszállni az országot fenye­gető esetleges veszélyekkel szem­ben sem. Feltehetően ilyen in­dokolás alapján született meg 1972-ben az a döntés, hogy növe­lik a védelmi kiadásokat és a ha­ditengerészet fejlesztését is fon­tos tényezőnek tekintik. A japán felfegyverzés híveinek nyilván kapóra jönnek az olyan konflik­tusok, mint amilyennek a legutóbb a Dél-Kínai-tenger térségében voltunk tanúi. . Az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság igényt tart a Hai­nan közelében fekvő Paracel (Hszisatao)-szigetekre, sőt Borneótól északra húzódó­ Spratly­a (Nahsatao)-szigetekre is, új hely­zetet teremtett ebben a körzet­ben. Leszámítva azt, hogy ez a­­ lépés a saigoni kormány helyze­tét erősítheti, komoly aggodalmat keltett a Fülöp-szigetek­en, Ma­laysiában és Indonéziában. Nehéz megállapítani, hogy hasonló ese­tek ismétlődése esetén az érintett országok milyen lépésre szánják el magukat. Az új helyzetet feltehetően Ja­pán sem hagyja figyelmen kívül, hiszen itt haladnak át az Indiai­óceán felől érkező fő energia­utánpótlás útvonalai. S ebben a kérdésben érdeked megegyeznek az Egyesült Államokéval, amely a Csendes-óceán és az Indiai­óceán között őrjáratozó 7. flot­tájának szabad mozgását látja veszélyeztetve. A Szovjetunió, amely távol-ke­leti országrészeit figyelembe véve közvetlenül is érdekelt a Csen­des-óceán vizein kialakult hely­zet normális fejlődésében, a ko­rábbiakhoz hasonlóan most is a békés megoldások lehetőségeit kutatja. Brezsnyev 1969-ben el­hangzott felhívása az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtésére, ehhez jó alapot szol­gáltat. Számol az ázsiai térség sajátos történelmi viszonyaival, emellett abból indul ki, hogy minden népnek joga van saját sorsának intézésére, megenged­hetetlen az agresszió útján elért területszerzés és senki sem aka­dályozhat meg más államokat ab­ban, hogy a nekik tetsző társa­dalmi és gazdasági reformokat végrehajtsák. A Csendes­óceán térségének népei pedig csakis­­ ilyen elvek alapján te­remthetik meg az együttműködés és biztonság tartós alapjait. Tolna­­ László • A Csendes-óceán és a Távol-Kelet térképe. • Az Egyesült Államok hadiflottájának hadgyakor- • A japán önvédelmi erők egyik haditengerészeti faja a Csendes-óceán nyugati térségében, egysége gyakorlatozás közben.

Next