Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI WBKRmmfim NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 77. számára: 90 fillér 1971. április %. kedd Hazánk felszabadulásának 29. évfordulójának megünneplésére megyénkben is mindenütt az alkalomhoz méltó eseményekkel, rendezvényekkel készülődnek. Már az ünnepnapot megelőzően is számos létesítmény avatására, megnyitására, átadására került és kerül sor. Így Lajosmizsga száz idős ember veszi április 2-án birtokába a kecskeméti járás 22 községének összefogásából, mintegy 10 millió forint költséggel létesített, járási szociális otthont. Baján április 3-án adják át a körzeti pártszékházat, este pedig fényözönbe borul majd az új, korszerű közvilágítás bekapcsolásával a Sugovica-korzó. Igen sok intézménynél, vállalatnál, közületnél az ünnepi megemlékezés keretében kitüntetésekkel jutalmazzák az élenjáró dolgozókat. Kecskeméten április 3-án a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél rendeznek koszorúzási ünnepséget a párt és tanács vezetőinek, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak képviselőinek részvételével. A megye helységeiben, városokban és falvakban ugyancsak hasonló ünnepségek lesznek a szovjet, s a több helyütt levő román hősi emlékműveknél. Baján április 4-én ifjúsági nagygyűlés zárja a forradalmi ifjúsági napokat, s ez alkalommal tesznek fogadalmat az újonnan felvett KISZ-tagok is. A KISZ Árpád téri székházában megnyílik a zombori festők kiállítása. Kiskunfélegyháza hálás népe április 3-án délután rója le kegyeletét a szovjet hősi emlékműnél, majd ugyanott kerül sor az új KISZ-esek fogadalomtételére. Kiskőrösön a városi művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartanak április 3-án, majd megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, s a temetőben a felszabadító katonahősök sírjait. Külön is emlékezetessé teszi majd itt az évfordulót, hogy a városi párt-végrehajtó bizottság tagjai az ünnepnapon több munkáscsalád otthonát keresik fel, s a látogatás során baráti beszélgetésen ismerkednek meg életükkel, gondjaikkal. A nagyszabású központi ünnepségek mellett természetesen egy-egy üzem, munkahelyi kollektíva dolgozói is megemlékeznek a felszabadulás évfordulójáról, méltatva az egy év híján három szabad évtized jelentőségét. ti* előkészületek megyeszerte Zöldségtermesztés KISZ-védnökséggel Kevés olyan mezőgazdasági termelőszövetkezet van a megyében és az országban is, mint a tompai Kossuth. Nemcsak azért, mert termelési eredényeik gyakorta jobbak az országos átlagnál, hanem azért is, mert Tompáról a fiatalok nem mennek el. A szövetkezetben a tagság átlagéletkora 37,4 év, kétszáznál többen vannak a harmincon aluliak. Különösen a kertészetekben látni sok fiatalt, az ott dolgozó brigádok tagjai közül nagyon sokan még a húsz évet sem érték el. A tompas Kossuth Termelőszövetkezetben az idén 300 hektáros lesz a szántóföldi kertészet, 30 hektárral több, mint az elmúlt évben. Mind nagyobb területet foglalnak el a fóliaházak: eddig 34 ezer négyzetméteren állították fel ezeket a hatalmas, fűtött, palántanevelő alagutakat. Emellett 10 ezer négyzetmétert tesz ki a régi hollandi ágyak területe. Nagy tömegű paprika- és paradicsompalántát nevelnek, a szabadföldi kertészet számára szükséges szaporítóanyagot teljes egészében a szövetkezetben állítják elő. A már említettekkel együtt összesen tizenkét féle zöldség magvait vetették el februárban és március elején. A gazdaság KISZ-szervezete védnökséget vállalt a zöldségtermesztési ágazat fölött. A fiatalok nagy része a kertészeti, szocialista címért küzdő brigádokban dolgozik, de ezt az ágazatot segítik az eddigieknél jobban a másutt tevékenykedők is. Tompáról az idén ismét nagy mennyiségű zöldségféle kerül a feldolgozókhoz, a konzerv- és hűtőiparhoz. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy friss, napi fogyasztásra jusson elegendő: 17 hektáron termesztenek 10 zöldségfélét a szövetkezet saját boltjainak ellátására. D. É. • Hat ifjúsági brigád van a tompai Kossuth Termelőszövetkezetben. A kertészeti ágazatban dolgozók a melegház ágyásait készítik elő. • Lengyel Györgyné üzemmérnök, ifjúsági brigádvezető a fóliaház automata öntözőberendezésének szórófejét vizsgálja. (Pásztor Zoltán felvételei.) Elkészült az összesítés az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének — lakásvásárlásának — támogatásáról, tehát az első évi mérleg, hiszen ezek az intézkedések az MSZMP KB 1972 novemberi határozata alapján a Minisztertanácsnak 1973 január végén kiadott határozatában jelentek meg. Az új intézkedés kedvezőbbé tette a munkáltatói támogatás és az OTP-kölcsön arányát. Ezenkívül a munkáslakáshoz nyújtott 40 000 —80 000 forint értékű állami támogatás, s az ugyancsak jelentős szociálpolitikai kedvezmény csökkentette a vállalatoktól igényelt hozzájárulást, s ezért lényegesen több dolgozónak nyújthattak anyagi segítséget. A kedvezőbb új körülmények alapján 1973-ban országosan 980 millió forint értékű vállalati lakásépítési alap képződött, ami lényegesen, 35 százalékkal nagyobb az előző évinél. A kedvezményes állami és vállalati támogatással végeredményben 1973- ban 2184 munkáscsalád kapott új otthont. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a munkáslakás-építés az országban a legkedvezőbb lakásépítési forma. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásoknál ugyanis 1973-ban átlagosan 26 500 forintot kellett készpénz előtörlesztésként befizetni a leendő tulajdonosnak, a kedvezményes munkáslakás-építésnél pedig mindössze 20 000 forintot. A munkáscsaládok ugyanis a szociálpolitikai kedvezményeken felül lakásonként átlagosan 61000 forint értékű állami támogatást kaptak, s a vállalati lakásépítési alapból pedig átlagosan 40 000 forint kamatmentes vállalati kölcsöntámogatásban részesültek. A múlt évben átadott kedvezményes munkáslakások átlagosan kétszobásak. Ennek többségét az OTP-től vásárolták, hiszen az új intézkedés után viszonylag kevés idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy e kedvező feltételek alapján lakásépítő szövetkezeteket szervezzenek. Az év végén azonban már több lakásépítő szövetkezet kezdte meg a munkát, összesen 732 kedvezményes munkáslakás építését. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól és az Országos Takarékpénztártól kapott tájékoztatás szerint az idén tovább növekedett a vállalatok érdeklődése, aktivitása a kedvezményes munkáslakások építése, vásárlása iránt. A kormány öt évvel ezelőtt, 1969-ben adott lehetőséget vállalati lakásépítési alapok képzéséhez, a bérből és fizetésből élők új otthonához nyújtható támogatáshoz. Azóta csaknem 15 000 dolgozó és családja lakásának megszerzéséhez nyújtottak kisebbnagyobb támogatást. A múlt évben ilyen vállalati hozzájárulással 8017 új lakás épült, majdnem kétszer annyi, mint 1972-ben. A negyedik ötéves terv előirányzata szerint a lakásépítési szövetkezetek és egyéb társasházépítési formák alapján 65 000 új lakást kell átadni, de a vállalati, főként a kedvezményes munkáslakás-építés gyors fejlődésének eredményeként számítani lehet arra, hogy ezeknek az új otthonoknak száma eléri majd a 75 ezret. (MTI) Biszku Béla ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban Felszabadulásunk ünnepének előestéjén hangzik el a rádióban és a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde. A köszöntőt április 3-án 18.20-kor sugározza a Kossuth-adó, a televízió pedig 19.15-kor közvetíti. (MTI) Kiosztották az 1974. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címeket és a művészeti díjakat Hétfőn az Országház Vadásztermében ünnepélyesen kiosztották az 1974. évi kiváló, illetve érdemes művészi címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár. Az ünnepségen Aczél György mondott beszédet, majd átadta a művészeti kitüntetéseket. Az ünnepség után a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. * Művészeti díjakat adtak át hétfőn a Fészek Klubban, hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Kornidesz Mihály, , a Központi Bizottság osztályvezetője, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. Ott volt művészeti, politikai és társadalmi életünk számos más vezető személyisége is. Az ez évi József Attila-, Jászai Mari-, Balázs Béla-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Munkácsy Mihály-díjasokat dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár üdvözölte, majd átadta a kitüntetéseket, ezután pedig fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A kiváló és az érdemes művész címmel kitüntetettek, valamint a művészeti díjasok névsorát a 3. oldalon közöljük. (MTI) Képernyős. oldal Szív küldi szívnek... 4. oldal Tanuljak a vietnami fiatalok Tanya és szerelem 4. oldal 5. oldal Nyelvőr 5. oldal Sport €—7. oldal Optimizmus és önbizalom belpolitikai életünk legrettentősebb eseménye két■***■ végtelenül Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának Szabolcs-Szatmár megyei látogatása, s ez alkalomból Nyíregyházán elhangzott beszéde. Tegyük hozzá nyomban: hatása optimizmust plántáló, önbizalmat erősítő. Szombaton reggel az első rákérdezésemre a tsz-párttitkár ismerősöm így felelt: — Felfrissített és erőt adott! Olyan hatással volt rám, mint amilyen egy jó kiadós eső lenne a határra. A beszéd minden mondata mögött ott éreztem gazdaságunk valós életét, annak a közegnek a munkáját, amelyben dolgozunk, problémáit. Fejezetenként külön-külön tanulmányozni kell az elhangzottakat, de a lényeget abban látom, amit mindennapi munkánkra vonatkozóan a X. kongresszus így jelölt meg: magasabb szinten. Erre törekedni a legfontosabb ... Szabó György, a SZIM kecskeméti gyára szerszámműhelyének művezetője — szakmája szerint esztergályos — hétfőn délelőtt már a műhely csaknem 40 dolgozójának véleményét érzékeltette Mintegy hangosan gondolkodva, lelkesedve és töprengőn, a saját gyárra vonatkoztatva az elhangzottakat és a tennivalókat. — Nagyon fontosnak tartom — s ez műhelyünk politizáló közvéleménye is —, hogy igen megnyugtató volt Kádár elvtárs Szabolcs-Szatmár megyei útja. Ugyanis sokszor nem is tudatosodik bennünk kellően az a nyugodt légkör, amelyben dolgozhatunk. Körülöttünk a világban, a tőkés világra gondolok, mindenütt csak a feszültség, a kapkodás, a reformok ígérgetése. A mi pártunk politikája nem kapkodó, nem ír le vargabetűket, hanem töretlen. Az a feladatunk, hogy céljainkért minden nap egy kicsivel jobban dolgozzunk. És ez rendkívül megnyugtató. A mi tízmilliós népünk, építő hazánk tényező!szocializmust Amiről beszélgetünk és nagy pozitívumnak tartja a szerszámműhely közössége, hogy a fejlődésnek olyan fokára értünk, ahonnan megértjük, mi a szükségszerű, ügyünknek a legjobb szolgálatot tevő. A személyi változásokra gondolok. Világos, hogy rátermettsége szerint minden vezető ott dolgozzon, ahol ügyünkért a legtöbbet teheti. Ezt kell csinálni minden szinten. De máris átcsapok, mert összefüggnek a témák. Van nálunk olyan tünet, hogy jól élünk, és eközben hajlamosak vagyunk egyről-másról megfeledkezni. Nemrégiben KISZ-vitakört vezettem. Az idősebb, tapasztaltabb párttagokat — magamat is ide számolom — bízta meg ezzel a pártszervezetünk. Témánk a szocialista elosztás elve volt. Nos, eközben gyorsan kiderült, milyen óriásira nőttek az igények. A fiatalok itt-ott mintha egy kicsit el lennének kaparva. A mi gyárunk alighanem orszá(Folytatás a 2. oldalon.) en(í)évÍmí nyks MUNKÁSLAKÁS"f;PÍTf s Fiatalok zenei találkozói Bács-Kiskun megyében 2184 család új otthonban Egymást követték a zenei események a hét végén Bács- Kiskunban. Két városban, Kiskunfélegyházán és Kalocsán megyei találkozók zajlottak le, Izsákon pedig kórusok adtak hangversenyt. A résztvevők és a hallgatók száma több százat tett ki. Beszámolónkban a diákrendezvényekkel foglalkozunk. Kiskunfélegyházán, a város 200 éves jubileumi ünnepségeinek keretében tartották meg szombaton a Bács-Kiskun megyei zeneiskolák kamarazene-találkozóját a fegyveres erők klubjában. A rendezvényen részt vettek a bajai, madarasi, dunapataji, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kiskunmajsai és a kecskeméti tanulókból alakult együttesek. Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a megjelenteket. Megnyitójában méltatta a zeneiskolák oktató-nevelő munkáját, a kamarazene tanításának jelentőségét. A műsort összegező bíráló bizottság örömmel állapította meg, hogy a művek megválasztásában és előadásában számottevő fejlődés következett be az elmúlt évek bemutatóihoz képest. A barokk mesterek kompozíciói mellett az egyes csoportok helyes arányban választották a későbbi korok és a mai szerzők műveit is. A zsűri külön kiemelte a magyar művek számának örvendetes emelkedését és stílusos bemutatását. Az szinte köztudomású, hogy Kalocsán és környékén milyen elevenen él a népdal, a néptánc hagyománya. A városban a gyermekek már kiskorukban megismerkednek a népművészettel. Azt viszont kevesen tudják, hogy Kalocsa négy év óta otthont ad a középfokú iskolák népdalénekeseinek. A fiatalok idei találkozója, amelyre vasárnap, az I. István Gimnázium dísztermében került sor, eltért az eddigiektől. Most először jelentkeztek szakmunkásképző iskolák tanulói, s új színt jelentett az éneklő csoportok, valamint a néni hangszereken játszó lányok és fiúk bekapcsolódása is. A találkozón ismét bebizonyosodott, hogy megyénkben igen sok fiatal ismeri és énekli a népdalokat. A rendezők — a KISZ megyei és kalocsai városi bizottsága, az I. István Gimnázium, valamint a Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezete — alapos előkészítésének, illetve az iskolák gondos, lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy az idei rendezvény igen magas színvonalat ért el. Többen jöttek el mint bármikor, összesen harminchárom szereplő, és éneklő csoportot hallhatott a szépszámú közönség. Először vettek részt a találkozón Kunszentmiklós, Kiskunmajsa, Kiskőrös és Jánoshalma diákjai. Sajnos, épp Kecskemétről, Kodály Zoltán szülővárosából hiányoztak az éneklő fiatalok. A bemutató végén Király Zoltán, a KISZ Bács-Kiskun megyei bizottságának munkatársa köszönte meg a színvonalas műsort, majd ismertette a helyezéseket, és átadta az értékes díjakat A szólóének-kategória első díját Marosi Terézia a kiskőrösi Petőfi Gimnázium és Szakközépiskola tanulója nyerte el. Az éneklő csoportok között a Kalocsai I. István Gimnázium harmadik osztályos leányai vitték el a pálmát. A szólóhangszer-kategóriájában Rádi Attila és Orcsik Ferenc citerakettőse részesült jutalomban. (Kiskőrösi Petőfi Gimnázium és Szakközépiskola.) A szülőföld legszebb dala előadásáért alapított különdíjat Szabadszállási Ilona, a Kalocsai Egészségügyi Szakközépiskola tanulója vette át. Sipos Károly • Bemutatkozik Kiskunfélegyházán • dunavecseiek • A szólóénekesek legjobbjának, Marosi Teréziákig fúvósegyüttesenak átadja a díjat Király Zoltán.