Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 89. szám Ára: 90 fillér 1974. április 18. csütörtök KÁDáR&M­S vezetésével magyar küldöttség UTAZOTT A LENGYEL FŐVÁROSBA Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Szerdán magyar párt- és kor­­­mányküldöttség utazott Varsóba, a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésére. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára. Tagjai: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Pója Frigyes, a Központi tagja, külügyminiszter.Bizottság A párt- és kormányküldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Bisz­­ku Béla, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság tagja, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés-és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, Roska István külügyminiszter­helyettes búcsúztatta. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe. . “ A küldöttséget a varsói repülő­téren Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jab­­lonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, Stefan Olszowszki külügyminisz­ter és más magas rangú személyi­ségek fogadták. Jelen volt Né­meti József, hazánk varsói nagy­követe. Szerdán délelőtt megérkeztek a lengyel fővárosba a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszakán résztve­vő további küldöttségek. A Bol­gár Népköztársaság küldöttségét Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke vezeti. Tagjai: Sztanko Todorov, a minisztertanács elnöke, Konsz­­tantin Tellasov, a BKP KB tit­kára és Petr Mladenov külügy­miniszter. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttségének élén Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára áll. Tagjai: Lubomir Stro­­ugal miniszterelnök, Vasil Bilak, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chnoupek külügyminiszter. A Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségét Erich Ho­­necker, az NSZEP KB első titka­(Folytatás a 2. oldalon.) Edward Gierek fogadja Kádár Jánost a repülőtéren. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A családjogi törvény módosításáról, a zöldségprogramról tárgyaltak a megye országgyűlési képviselői Tegnap dél­előtt Tompán, az új művelő­dési házban tartotta tanács­kozását az or­szággyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei cso­portja. A kép­viselőket és a meghívott ven­dégeket Zspo­­novits Márton, a csoport ve­zetője köszön­tötte, név sze­rint is üdvö­zölve Nyers Rezsőt, a Po­litikai Bizott­ság tagját és Horváth Ist­vánt, a Köz­ponti Bizott­ság tagját, a megyei pártbi­zottság első tit­kárát. Külön köszöntötte közelmúltban a — felszabadulásunk évfordulója alkalmából — magas kitüntetés­ben részesült Molnár István és dr. Várkonyi Imre képviselőket, majd emlékeztetett arra, hogy nemrégiben hunyt el dr. Mészöly Gyula akadémikus, aki 21 évig volt országgyűlési képviselő. Em­lékének egyperces néma felál­lással adóztak a jelenlevők. Ezt követően Ispánovits Már­ton javaslatot tett a tanácsko­zás napirendjére, s miután azt a képviselők elfogadták, felkérte dr. Bodóczky Lászlót, a megyei bíróság elnökét, hogy tartsa meg tájékoztatóját a családjogi tör­vény módosításával kapcsolat­ban. Mint ismeretes, ez a téma az április 24-re összehívott or­szággyűlés elé kerül. Az előadó részletes információt adott ar­ról, hogy a magyar jogfejlődés­ben hogyan alakult a házasság, a család, s ezen belül a gyerme­kek védelme. Elmondta, hogy en­nek a kérdésnek szocialista tar­talmú megoldását az 1952. évi IV. törvény végezte el, de a jogsza­bály hatályba lépése óta több, mint húsz esztendő telt el, s in­dokolt annak módosítása, kiegé­szítése. A továbbiakban tájékoz­tatta a képviselőket a tervezett módosításokról. A napirendi pont­tal kapcsolatban felszólalt Mol­nár István, Kállai Árpádné,­ Ke­lemen Sándor és Faik Miklós képviselő. A felmerült kérdések­re, véleményekre dr. Bodóczky László adott választ, a téma tár­gyalását pedig Ispánovits Márton rövid összefoglalója zárta. Ez­után szünet következett. A szünetet követően folytatta tanácskozását a megyei képvise­lőcsoport, amelynek vezetője fel­kérte dr. Glied Károlyt, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, hogy tájékoztassa, a jelenlevőket a zöldségprogram megvalósításá­nak eddigi eredményeiről és a következő időszak legfontosabb feladatairól. Elmondta az előadó, hogy az utóbbi esztendőkben 17—18 ezer hektáron termelt zöldséget a me­gye lakossága, s ez a megye me­zőgazdasági növénytermesztésé­nek mintegy 6—7 százaléka. Alapvető probléma mégis, hogy a zöldségtermesztés sem mennyi­ségben, sem választékban nem tudta követni a lakosság igényei­nek növekedését. Ehhez hozzá­járult többek között a hiányos kisgép- és vetőmagellátás. Be­szélt arról is a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a terme­­­lőszövetkezetek, állami gazdasá­gok inkább a zöldségfélék tartó­sítására tértek át, s egyre keve­sebb friss zöldség jutott a piac­ra. Ez a jelenség azonban már megszűnőben van. — A kormányprogramnak meg­felelően Bács-Kiskun megyében is kialakítottuk a megye zöldség­termesztési terveit, s ennek meg­felelően a következő években már kétezer hektárral­ nő a ter­mőterület. A program alapja az ú úgynevezett bázisgazdaságok ki­alakítása — mondotta az előadó, majd így folytatta: — Bács-Kis­­kunban többek között a Szikrai Állami Gazdaság az egyik ilyen bázis, ahol tavaly a paradicso­mot 170 hektáron termesztették, s tervezik az iparszerű zöldbab­termesztés megoldását is. Itt, a tompai Kossuth Termelőszövet­kezetben például paradicsomot, fűszerpaprikát, gyökeret és egyéb zöldségféléket állítanak elő. Ugyancsak bázist alkot négy Ka­locsa környéki termelőszövetke­zet, ahol egyenként 400 hektáron foglalkoznak ezekkel a kultúrák­kal, de mégis legjelentősebb ilyen termelési bázisunk a megyében Tiszakécske és környéke, ahol 11 termelőszövetkezet fogott össze­. Itt 1980-ig ötezer vagon zöldsé­get fognak termeszteni. Ennek a mennyiségnek kétharmad része konzervgyári feldolgozásra, egy­­harmad része pedig közvetlen la­kossági fogyasztásra kerül. Har­­ta és vidéke a makói hagymával kapcsolódik a bázisgazdaságok­hoz. A továbbiakban dr. Glied Ká­roly elmondta, hogy a MEZŐ­­TERMÉK még két hagymater­mesztő társulást és hét termelő­­szövetkezet — ugyancsak az em­lített szervezésben — burgonya­termesztő társulást alakított. Vé­gül a kertészeti gép- és perme­tezőszer-ellátásról, majd keres­kedelmi-szervezési­­ kérdésekről adott tájékoztatást a megyei ta­nács elnökhelyettese. A témával kapcsolatban elmondta vélemé­nyét, tapasztalatait Nagy Csaba, Kelemen Sándor, Angyal János, Faik Miklós és Rajjai Sarolta képviselő. Felszólalt a tanácskozáson, Hor­váth István elvtárs is. A megyei pártbizottság első titkára elmond­ta, hogy véleménye szerint jó és okos döntés volt a zöldségter­mesztés, -feldolgozás, -forgalma­zás és -fogyasztás kérdéseinek az országgyűlési képviselők által tör­tént megvitatása. Ezzel a prob­lémával mindaddig foglalkoz­nunk kell, amíg nem oldjuk meg — mondotta Horváth István, majd azzal folytatta, hogy a zöldségprogramot nem lehet csak a fogyasztók szemével nézni, bár­­ ez is igen lényeges szempont. Magyarországon az egy főre jutó évi zöldségfogyasztás 75—80 ki­ló, ami az összfogyasztásnak csu­pán 3—4­­ százaléka. De ha ezzel a 3—4 százalékkal baj van, ha ez feszít, akkor nekünk köteles­ségünk megkeresni a megoldás legjobb módszerét, lehetőségeit.­­ A mostani tanácskozás részt­vevői nemcsak a fogyasztókat, hanem a termelőket is képvise­lik, és a megyén túl országos érdekekkel is összefügg a prob­léma. A gondot tehát, mint meg­oldásra váró feladatot kell kezel­ni, s keresni a legjobb módozato­kat többek­­ között abban is, hogy egyes területeken és helyeken te­remtsünk megfelelő érdekeltségi rendszert, iletve azokat javítsuk. Hangsúlyozom azonban, hogy nem ez az egyetlen és kizáróla­gos lehetőség — mondotta a me­gyei pártbizottság első titkára, aki végül arra kérte a képvise­lőket, hogy legyenek segítségére a megyei vezetésnek ebben a kérdésben is. Szót kért­ a vitában Nyers Re­zső elvtárs is, aki utalt a mun­kaerőgondokra, s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a zöldségter­mesztésben a máshol, külföldön kialakított módszereket nem le­het átvenni. Azokat nekünk itt­hon, a mi viszonyainknak meg­felelően kell kialakítani, megter­vezni, beleértve a gépesítettséget, a fajtákat, a technológiát, mun­kaerőt stb. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban a zöldség­árak alakulásáról, majd külön­böző, a témával szorosan össze­függő közgazdasági tényezőkről beszélt. Végül szólott a kertész­képzés jelentőségéről, e szakma megbecsüléséről, a MEZŐTER­­MÉK vállalatok szerepéről. A következő felszólaló dr. Mol­nár Frigyes volt, aki a kereske­delem szerepéről, ezen belül is elsősorban az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek szerepéről beszélt. A felmerült kérdésekre dr. Glied Károly adott választ, s a napirendi pont tárgyalását Ispá­novits Márton foglalta össze. A képviselőket ezután a csoport vezetője tájékoztatta az ország­gyűlés ez évi ülésszakainak prog­ramjáról. Délután a vendégek a tompai Kossuth Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Fazekas Bálint elnök adott tájékoztatást a gaz­dálkodásról, a tsz-ben folyó zöld­ségtermesztésről, az ott dolgozó emberek élet- és munkakörül­ményeiről. G. S. Ülést tartott a KISZ KB Tegnap Főcze Lajosnak, KISZ KB titkárának elnökleté­­­vel összeült a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága.­­A tanácskozáson részt vett Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Minisztertanács több tagja, a fővárosi, a megyei vá­rosi pártbizottságok számos tit­kára, a társadalmi és tömegszer­vezetek ifjúsági kérdésekkel fog­lalkozó, vezető beosztású munka­társa, meghívták az MSZMP KB ifjúságpolitikai bizottságának tag­jait, több nagyüzem és egyetem pártbizottságának titkárát. A Köz­ponti Bizottság ülésének első na­pirendi témájaként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdését vitatta meg — a témáról dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára tartott elő­adást. (MTI) Ki jön helyette? Vállalatközi kapcsolatok Az üzemi demokráciáról A munkások műveltsége 3. oldal 4. oldal 4. oldal 9. oldal Segítik a gazdálkodást a szakszövetkezetek nőbizottságai Az ország 221 szakszövetkeze­tének 78 ezer tagja és 8 ezer ál­landó alkalmazottja van. Összes földterületük 280 ezer hektár, közös művelést 91 ezer hektáron folytatnak. Természeti és köz­­gazdasági adottságaik általában kedvezőtlenek, rendkívül nagy a különbség a gazdálkodási szín­vonal szerint. A szakszövetkeze­tekből kerül ki az összes gyü­mölcs? százaléka, a szőlő és bor 15—16 százaléka. Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, Pest, Sza­­bolcs-Szatmár és Zala megyében van a szakszövetkezetek zöme. A tagság életkora­, s különösen a nőké rendkívül magas, a fiatalok aránya ugyanakkor alacsony. gos A Termelőszövetkezetek Orszá­Tanácsának nőbizottsága tegnapi, Lajosmizsén megtartott ülésén a mezőgazdasági szakszö­vetkezetekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeivel, szociá­lis ellátottságával foglalkozott. Őrsi Edit, a TOT nőbizottságá­nak elnöke üdvözölte a szövet­kezetek területi szövetségének munkatársait, titkárait, majd be­számolt a legutóbbi elnökségi megbeszélésről. A mezőgazdasági szakszövetke­zetekről szóló, írásban közreadott beszámolót egészítették ki az ülésen elhangzott hozzászólások. Kovács László, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkárhelyet­tese részletesen ismertette a leg­utóbbi kormányhatározatokat. Foglalkozott a körzet adottsá­gaival, majd Magony Imre, a szö­vetség titkára ismertette a kis­gépellátással, szociális juttatá­sokkal kapcsolatos problémákat. Király Lászlóvá, a homokhátsá­gi körzet nőbizottságának elnö­ke kérte, szorgalmazzák, hogy a termelő- é­s szakszövetkezetek­ben dolgozó­ nők is kapjanak gyermekápolási, gondozási se­gélyt. Dr. Kős Béla, a­­ kiskőrösi területi szövetség titkára többek között a szociális alapok fel­­használásával, az óvodai ellátott­sággal, a továbbtanulással fog­lalkozott. Hajdú Istvánná, a nyír­egyházi, Kiss István, a szegedi, Hernádi Zoltánná, a tokaj­­hegyaljai körzet szakszövetkeze­tei főbizottságainak gondjai­ról szólt. Kovács Gyulává, a va­­sadi Kossuth Szakszövetkezet el­nöke pedig arról számolt be,­ ho­gyan sikerült előrelépniök: két éve vezették be a szabad szom­batokat, 500 forinton aluli jára­dékot egyetlen idős gazda sem kap, s van üzemorvosuk is. Lonti Györgyné, a SZÖ­VOSZ nőbizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, milyen előnyei vannak a mezőgazdasági szak­­szövetkezetek és az áfészek kö­zött létrejött kapcsolatoknak. Fe­hér Lajosné, a TOT titkára a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége nőbizottságának megala­kulásáról számolt be. A nőbizott­sági ülés a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben tett üzemlá­togatással ért véget. D. É. Tavasz a földeken • Bácsalmáson, a Petőfi Termelőszövetkezet­­ben 116 hektár fiatal szőlőt gondoznak. A keskenyebb sortávolságai táblákban jó szol­gálatot tesz a lánctalpas bolgár traktor. Stefanovics István traktoros naponta 7—8 hektáron végzi el a szőlő vegyszeres gyom­irtását.

Next