Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 152. szám Ára: 90 fillér 1975. július 1. kedd 0* Évente 260 ezer kacsa »Amerre a szem ellát, fehérek a vidék a kerekegyház! Kossuth Tsz kacsatelepén. 45 ezret már rövid idő múlva el is szállítanak. Az ólakban most is 30 ezer naposkacsát gondoznak. A kacsákon kívül 34 ,1H-ara is szerződést kötöttek a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó V­állalattal. (Pásztor Zoltán felvétele.) MEGNYÍLT BAJÁN C5 1T,3JJUL* • «Jtjlttíí-V*I a Tanítók X. Nyári Akadémiája Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Baján a Tanítók X. Nyári Akadémiáját a tanítóképző intézet dísztermében. Az eseményen megjelent Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának titkára, dr. Kardos József, az Oktatási Miniszté­rium tudományegyetemi és tanárképző főiskolai főosztályának veze­tője. A hallgatók soraiban helyet foglaltak a jugoszláviai testvérváros, Zombor meghívott pedagógusai is, akik első ízben vesznek részt a nyári akadémián. Gaszner István, a Bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója meleg szeretettel köszöntötte a résztvevőket. Az első előadást Kata­­nics Sándor tartotta „Közoktatáspolitikánk a XI. kongresszus tükré­ben” címmel. A szünetet követően a pedagógusképzés helyzetéről és feladatairól beszélt dr. Kardos József. A jelenlegi, tizedik rendezvény­­sorozaton százhúszan jelentek meg Bács-Kiskun, illetőleg Csongrád megyéből. Az egy hétig tartó programban előadásokra és csoportos foglalkozásokra kerül sor. Sz. F. Képernyő Őszibarackszüret 3. oldal 4. oldal A pénz nem minden Színházi fesztivál 4. oldal * 5. oldal TÚLJELENTKEZÉS A KERTÉSZETI FŐISKOLÁN Megkezdődtek a szóbeli felvételi vizsgák Néhány nappal ezelőtt már tudósítottuk olvasóinkat arról, hogy országszerte elkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételik a nappali, esti és levelező tago­zatokra. Elsőként mindenütt — így Bács-Kiskun öt felsőoktatási intézményében is — írásbeli vizsgát tettek. Akiknek ez sike­rült, azokat behívták a szóbeli­re. Tegnap reggel elkezdték a vizs­gáztatásokat. A felvételizők a bi­zottságok előtt élőszóban adnak számot tudásukról, felkészültsé­­gükről. Az elért eredmények alapján, valamint a rendelkezés­re álló helyek számát figyelem­be véve, alapos körültekintéssel döntenek arról, hogy szeptem­bertől kezdve kik folytat­hatják tanulmányaikat felső fokon. Az idén is jóval többen adták be jelentkezésüket az egyes fő­iskolákra, mint ahány fiatalt, a létszámkeretüknek fel tudnak venni az megfelelően intézmé­nyek. Bács-Kiskun megyében a legszembetűnőbb a túljelentke­zés a kertészeti főiskolán; ide több mint háromszor annyi ké­r­elem érkezett be, mint ahány­nak eleget tudnak tenni. A há­romszáztizenhét vizsgázó közül mindössze kilencvenhatan vehe­tik majd kézb­e a felvételről szóló értesítést. A bajai vízgazdálkodási főis­kolai karon százharmincból szá­zan, a tanítóképzőben száznyolc­vanháromból százöten, a kecske­méti műszaki főiskolán százhetvenből háromszázan három­­ül­hetnek be szeptemberben sikeres vizsgáik alapján a padsorokba. Az idén kétszázötvenen válasz­tották az óvónői pályát az elő­zetes jelentkezések idején. A ta­valyinál huszonöttel, több érett­ségizett leányt vehetnek fel, s így százötvenen tanulhatnak to­vább az új tanév kezdetétől az­ intézmény falai között. A megyeszékhely közművelődéséről tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács A Kecskeméti Városi Tanács tegnapi ülésén Gádor József ta­nácselnök köszöntötte a részve­vőket, majd a tanácstagok elő­ször meghallgatták a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról szóló jelen­tést. Utána a megyeszékhely közművelődésének helyzetét, s a további feladatokat vitatták meg. Az írásos anyaghoz Mészáros Sándor művelődésügyi osztályve­zető szóbeli kiegészítést fűzött. Mint azt a meglevő feltételek­kel kapcsolatban mondta, a me­gyei művelődési központ válto­zatos művelődési és szórakozási lehetőségeket teremt. A színvo­­n­alas előadásokat, a város mű­vészeti együtteseinek műsorait, a különböző klubfoglalkozásokat, szakköröket, tanfolyamokat meg­kedvelték, szeretik a kecskeméti­eit, s a környékbeli lakosok. A­­ nagy érdeklődést bizonyítja az is, hogy az elmúlt hónapokban­­ 120 ezren vettek részt a külön­böző rendezvényeken. A Tudo­­mány és Technika Háza viszont e­ddig nem tudott maradéktala­nul megfelelni a közművelődés­ből rá eső feladatoknak. Noha a művelődési központ kulturális rendezvényeit több száz ipari munkás látogatja, igényü­ket csupán ezek a programok természetesen nem elégíthetik ki. Mint arra felszólalásában dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese rámutatott, to­vábbra is nagyon jelentős munkahelyek szerepe. A pártok­a­tatás keretében évente csaknem ezer ipari munkás bővíti ideoló­giai, politikai ismeretei. A szak­­szervezeti, illetve KISZ-oktatá­­sokon évenként 0—7 ezer dolgo­zó tanul. Ennek ellenére sajnos, még sok vállalatnál nem­ fordí­tanak kellő figyelmet a munká­sok művelődésére. A feladatok sorába tartozik az is, hogy a megyei és a városi művelődési intézmények sokkal szorosabb kapcsolatot építsenek ki egymással, s a munkahelyek­kel. Az együttműködésükhöz éves programok kidolgozása szükséges. Ez egyébként az okta­tási intézményekre is vonatko­zik. A Széchenyivárosban épülő 16 tantermes iskolát úgy alakít­ják ki, hogy a diákok és a la­kók délutánonként művelődési célokra is használhassák. Az első napirend után a ta­nácstagok két beszámolót hall­gattak meg. Bacsák Ferenc pénzügyi osztályvezető az 1974. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásról tájékoztatta a tanácsülést. Dr. Sánta László vb-titkár a hatósági ügyintézés törvényességéről, a szakigazga­tási szervek hatósági jellegű munkájáról és a lakossági ügy­intézés helyzetéről számolt be. Bejelentésekkel fejeződött be a kecskeméti városi tanácsülés. T. L. A gabonaipar felkészült A következő napokban ország­­serte megkezdődik a gá­>og-bt­­akarítás. az előkészületi mun­kákról tartott sajtótájékoztatót hétfőn Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója az ÉDOSZ­­ székházában. Mint elmondotta, az elmúlt évi mennyiségekhez ha­sonlóan eddig 1’.11 millió tonna ke­nyérgabona felvásárlására kötöt­tek szerződést a gabonaipari vál­lalatok a mezőgazdasági üzemek­kel, s most folyik a pótszerződé­sek kötése, összesen 630 község­ben szervezték meg az átvételt. Az elmúlt évben rendelkezésre állt tisztítógép-kapacitás 90 da­rabbal növekedett, s így ez évben összesen 666 gép áll majd rendel­kezésre, több mint 4000 szállító­­berendezés segíti majd a munkát. A felkészülés során 315 000 tonna gabona elraktározásával növeke­dett a tárolókapacitás. (MTI) Szövetkezeti delegáció Krím testvérmegyéből Bács-Kiskun krími testvérme­gyéjéből hétfőn háromtagú szö­vetkezeti delegáció érkezett Kecskemétre. A küldöttség Ale­­nyikov Anatolij Vasziljevics, az UKP Krím területi Bizottsága pé­nzügyi és kereskedelmi osz­tályának vezetőjével az élen dél­előtt a kecskeméti MÉSZÖV-szék­házba látogatott. A szovjet ven­dégeket Ispánovits Márton,­­ a MÉSZÖV elnöke és munkatársai fogadták. Jelen volt dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának a vezetője. A MÉSZÖV elnöke tájékoztat­ta a delegáció tagjait a fogyasz­tási szövetkezetek általános helyzetéről. Ezt követően a szov­jet vendégek a szövetkezeti egy­ségekkel ismerkedtek. Megláto­gatták a Kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ kertészeti áruházát és hetényegyházi konzervüzemét. Ellátogattak az Alföld Áruházba. A vendégek ma Kunszentmik­­lósra utaznak, a következő na­pokban a megye több szövetke­zeti egységét keresik fel. Teljesítette félévi tervét a félegyházi cipőgyár Ma az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyárában mindössze negyvenöten foglalják el munka­helyüket, ugyanis megkezdődik a kollektív szabadság, amelynek tíz napja alatt csak a tmk-dolgozói lesznek bent és végzik a gépek, berendezések karbantartását, ja­vítását. — Hogyan zárták az év első fe­lét? — kérdeztem Szálkai László főmérnöktől. — Sok gondunk volt — vála­szolta a főmérnök. — Krónikus létszámhiánnyal küzdünk, mind­össze 887 dolgozónk van, s 1200-ra lenne szükségünk. Három gépso­runkon csak öt műszak dolgozik, a hatodikat nem sikerült megsze­rezni. Az első félévi tervünket egyébként teljesítettük, 664 ezer pár cipőt gyártottunk, amelyből 230 ezer párat szovjet megrende­lésre készítettünk. — A második félévre milyen elképzeléseik vannak? — Mindent elkövetünk azért, hogy termelőeszközeink kapacitá­sát kihasználjuk. A második fél­évben, augusztus 1. után szándé­kozunk megindítani a hatodik műszakot, s így mindhárom gép­sorunk reggel hattól este tízig ter­mel majd. A munkaerő-toborzást állan­dóan folytatjuk s bízunk abban, hogy a városból és a környező községekből még többen jelent­keznek az említett határidőig. Most vizsgázik 25 ipari tanulónk is, s közülük húszan jelezték, hogo nálunk maradnak. Kooperációs kapcsolatot alakítottunk ki az izsáki Kossuth Termelőszövetke­zet felsőrészkészítő üzemével és az év végéig összesen 70 ezer fel­sőrész szállítására kötöttünk ve­lük szerződést. A kecskeméti gyár jelentős részt vállal a szabász­munkákból. Új gépeket is besze­­r­eztünk már. Hat NDK gyártmá­nyú szélbehajtó gép segítségével például műszakonként négy fő megtakarítást érünk el. Remélhetően, minden elképze­­­lésünket sikerül megvalósítani és második félévben kevesebb gonddal többet tudunk termelni — mondotta befejezésül a főmér­nök, O. L. • Egy műszakban átlag 600 pár cipőt vizsgál meg Kiss Márton meós. Elismerően beszél az üzem dolgozóiról, mert mint mondja, viszonylag ritkán for­dul elő, hogy egy-egy pár ci­pőt «elejtnek kelljen nyilvání­tania. • Szécsi Erzsébet betanított mun­kás egy új szélbehajtó gépen dolgozik. Üzemegészségügy Megyénk rohamos iparosu­­dása, s az ezzel együtt fejlő­dő mezőgazdaság szükségsze­rűen megköveteli az üzemi dolgozók egészségügyi ellátó­sának korszerűbbé tételét, mind szélesebbé válását is. E tekintetben, bár folyamatos­­ törekvés és több életrevaló kezdeményezés született, még mindig sok a tennivaló. munkásosztály kiemelt szere­­­pe a társadalmi termelésben egyértelműen indokolja, hogy — a lehetséges ártalmak fi­gyelembevételével — egész­ségvédelmére fokozott gondot­ fordítsunk. Ahhoz, hogy az üzemekben a gyógyító-megelőző és a mun­kavédelmi tevékenység a kel­lő színvonalra emelkedjék, meg kellett szervezni a mun­kaegészségügy országos köz­ponti alapintézményét. Ez — Országos Munka­egész­ségügyi Intézet, néven _ a moszkvai Obudh intézet tapasztalatai­nak felhasználásával épp most, 25 éve kezdte meg működé­sét. A­mi Bács-Kiskun megye je­lenlegi üzemegészségügyi hely­zetét illeti, örvendetes tény­ként szögezhetjük le, hogy a­­üzemorvosi íjrák száma meg­kétszereződött: napjában IHO óra jó az ellátásra. A Kecs­keméti Konzervgyár mindkit. telepén egy-egy főfoglalkozá­sú üzemorvos tart minden nap rendelést. Feladatai: elsősor­ban a munkahelyi ártalmak, s az ezekhez kapcsolódó meg­betegedések vizsgálata. Haja négy nagyüzemében — állami gazdaság, Finomposztógyár, Ganz, Kismotor- és Gépgyár — ugyancsak főfoglalkozású egészségügyi szakemberek dol­goznak. .Július 1-én kezdi meg tevékenységét a Kiskörösi Ál­lami Gazdaság üzemorvosa. Külön említést érdemel az Izsáki Állami Gazdaság, ahol szervezett formában — a me­gyében először — már 12 éve kialakult az üzem-egészség­ügyi szolgálat. Főfoglalkozású üzemi orvosukra 1200 dolgozó ellátása mintegy hand. Ehhez csatlakozik még 300, a külterületen élő családtag egészségének védelme. A több évet felölelő, gondos és szak­szerű egészségügyi­ tevékeny­ség abban is megmutatkozik, hogy a táppénzes napok szá­ma évről évre csökkenő ten­denciát mutat, aminek az anyagi hajt­ása­ is jelentős. Megállapítható példa­­, hogy a jó egészségügyi ellátás az ,­z snki Állami Gazdaságnak egyetlen esztendőben 1 millió forint körüli többletbevételt jelentett.. .4. üzemorvos a dolgozók jó részével személyes kapcso­latban áll Lehetőség van a szűrővizsgálatok rendszeres lebonyolítására i­s. A „mun­kakörre specializált­­ szűrések keretében a dolgozók mind­egyike átesik a vizsgálaton, s ez a körülmény arra is mó­dot nyújt, hogy ki-ki az egészségi állapotéinak legmeg­felelőbb munkahel­yen dolgoz­hassák. ,­1 megyénkben tev­éken­yke­dő hatvan _ köztük hét ló­foglalkozású — üzemorvos fi­zetése július 1-tól az erről rendelkező párt- és kormány­­határozat nyomán emelkedik. Emellett Ulti—1000 forint ösz­­szegű­ m­un­kah­elyi polákát is kapnak. Nem árt, ha tudjuk, h­gy az ipari üzemek lófoglalkozá­­sú üzemorvosai a gépjármű­vezetők alkalmassági vizsgá­latát is elvégzik, s ezzel a ,,házon belüli" eljárással ren­ge­teg munkaidőkiesés takarít­ható meg üzemorvosok: rtészt vesznek az a biztonsági szemléken is, amelyek kere­tében feladatul: a munkahe­lyek egészségügyi szempont­ból való vizsgálata,alkalmasságának . Végezetül említsük meg, hogy a következő tervidőszak­ban minden nagy létszámú, valamint, veszélyes munkakö­röket magában foglaló üzem főfog­la­lkozá­s­ú ü­ze­mor­vost kap. Ennek­ érdekében a me­gye üzemorvosi óráinak szá­mát csaknem megduplázzák, s ezzel párhuzamosan a je­lenlegihez képest több, mint kétszer annyi főfoglalkozású üzemorvos alkalmazására nyí­lik majd­ lehetőség. .1. T. Napirenden a kollektív szerződések A SZOT elnökségének ülése A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának és idei mó­dosításának tapasztalatairól tár­­gyalt hétfői ülésén a SZOT el­nöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dolgozókkal, hogy a kollektív szerződések sza­bályai valóban érvényesültek-e, s ahol szükséges volt, a szabályokat módosították. A szakszervezetek­ tapasztalatai szerint a vállalati beszámolók, »/. értékelések, tar­talmasabbak voltak, alaposabban vizsgáltuk m­eg, hogy a kollektív szerződések a kívánt mértékben segítették-e a vállalati gazdálko­dást, s megfelelően ösztönözték-e a vállalatokat a munkásosztály helyzetének további javítására. A legtöbb vállalatnál a kollektív szerződések alapvető rendelkezé­seit nem módosították, csupán azokat az intézkedéseit, amelyek az évi eredményektől függnek, vagyis a részesedési alap felosz­tásának arányait, sok helyütt pe­dig a korábbinál kedvezőbb fel­tételeket­ kívánnak teremteni a nők, a fiatalok és a nagycsaládo­sok munkájéhoz. Az öt évre megkötött kollektív szerződések­­­. idén lejárnak, s mint a SZOT elnöksége megálla­pította, a feltételek adottak a kö­vetkező ötéves szerződések meg­kötéséhez. Az­ elnökség a mostani­i ülésén megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a SZOT irányelveit, az 1976—80-as évekre szóló kol­lektív szerződések megkötéséről.

Next