Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE s, •"■ ■ [UNK] [UNK]• " - V AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 149. szám Ára: 90 fillér 1977. június 26. vasárnap Kádár János a Német Szövetségi Köztársaságba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. (MTI) A verseny győztesei Harminc lakás 3. oldal az előnyük 4. oldal V-, A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójának, Perczel Jánosnak a tájékoztatása szerint gondosan készültek a termés átvételére a vállalat dolgozói. A magtárakat fertőtlenítették, a gépeket kijavították. Azok műszaki szemle alkalmával megfeleltek a munkavédelmi előírásnak. A termés fogadására külön brigádot alakítottak mind a 46 átvevőhelyen, és ügyeletet szerveztek. A bajai tárháznál még éjszaka is fogadják a termést. Szükség van erre, mert a szerződés szerint mintegy 240 ezer tonna termés felvásárlására számítanak az idén. Nincs annyi tárolóhelye a gabonaiparnak, hogy mindezt el tudja helyezni. Ezért 73 üzemmel szerződést kötöttek bértárolásra, így csaknem 90 ezer tonna gabonát a mezőgazdasági üzemekben helyeznek biztonságba. A vállalat minden partnerével egyeztette a szállítás idejét. Naponta mintegy 15 ezer tonna gabona átvételére van lehetőség. Erről tájékoztatták a szövetkezetek vezetőit, az áruátadókkal pedig megismertették az átadás-átvétel gyakorlati módszereit is. Az igazgató elmondotta, hogy az első árpaszállítmány már megérkezett a tiszakécskei Új Élet Termelőszövetkezetből, valamint a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetből a kecskeméti átvevőhelyre. A mérés szerint a gabona minősége megfelelt a szabvány előírásnak. B. Z. %-fJ Az első gabonaszállítmány a magtárban 1 Túl a borsószezon félidején Vasárnap van, de a Kecskeméti Konzervgyár I. számú telepének teherforgalmi kapuját ma sem tartják zárva, ki-bejárnak rajta a borsószemet szállító gépjárművek. Benn, az I. számú konzervüzemben is pezseg az élet, a fehér ruhás asszonyok és lányok ugyancsak serényen dolgoznak a borsófeldolgozó berendezéseknél. A szezon június 2- án kezdődött. Erre az esztendőre nem kevesebb, mint 8 ezer 800 tonna zöld borsószem tartósítását tűzte ki célul a konzervgyár. Csizmár József termelési főosztályvezetőtől megtudtam, hogy a vállalat termelésében nagy súllyal szereplő borsószezon második „félidejébe” lépett. Elmondta, hogy mikorra ezek a sorok napvilágot látnak, a tervezett mennyiségből már körülbelül 5 ezer 800 tonna a „gyárkapun belül” lesz. A kicsépelt borsószemet tíznél több gazdaságból kapják, közülük a legtekintélyesebb partner a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet. A mezőgazdasági partnerekkel jó a vállalat kapcsolata, ami fontos feltétele annak, hogy a nyersanyag a kívánatos ütemben érkezik a gyárba. Ilymódon egyenletesen, jól ki tudják használni a gépeket, s a gyors feldolgozással megelőzhető a nyersanyag romlása. (A kicsépelt borsó, különösképp a tört és a zsenge szemek, már 3—5 óra „állás” után romlani kezdenek.) A borsószemet billenőplatós csíkkal és konténerekben gépbeszállítják Kecskemétre a földekről. A hagyományos ládás szállítást az idén már alig alkalmazzák. A közkedvelt mezőgazdasági terményt hat higiénikus, korszerű és termelékeny „vonalon” dolgozzák fel. Ezek közül is kiemelkedik a nagy teljesítményével a töltő és záró berendezés, amely percenként 200 dobozzal bánik el. A főosztályvezető elmondta, hogy jó a nyersanyag minősége (az esetlen időszak inkább a termésmennyiséget csökkenti kis mértékben), s ezért kifogástalan árut készíthetnek. Egyébként a készterméknek mintegy ötven százalékát azonnal csomagolják és szállítják a megrendelőknek. Ilymódon jelentős mértékben csökkentik a tárolási munkát, s annak költségeit. A borsókonzerv nagy részét exportálják, a legtöbbet a Szovjetunióba, de vannak tőkés vásárlók is. Az azonnali kiszállítást, a technológia magas színvonala, biztonsága és a dolgozók "lelkiismeretes munkája teszi lehetővé. A borsószem eddigi szakasza sikeres volt, komolyabb üzemzavar sem hátráltatta a termelést. Ez az alapos — a főosztályvezető szavaival — kollektív bölcsességre épített felkészülésnek köszönhető. A dolgozók — zömmel nők — munkájával kapcsolatosan nem túlzás a helytállást emlegetni, hiszen a három műszakos, sőt folyamatos munkarend, a túlórák vállalása áldozatokat kíván az anyáktól, feleségektől, mindenkitől. Kránicz György üzemvezetőhelyettes, és Gyulai Károly üzemvezető elismeréssel beszélt a műszakvezetőkről, csoportvezetőkről, az egész kollektíváról. Arról is tájékoztatott, hogy 23- án, csütörtökön új feldolgozási csúcsot állítottak fel: 760 tonna készterméket állítottak elő. Az eddigi csúcsteljesítmény, a tavalyi, 670 tonna volt. Az új rekord elérését elősegítette többek közt két új automatikus hőkezelő berendezés üzembehelyezése. (Folytatás a 2. oldalon.) A kenyérgabona is tudja hasznosítani az elég későn érkezett csapadékot, bár a nagy erejű zápor, szélvihar sok helyen összekuszálta a búzát. Ebben közrejátszott az is, hogy egyik-másik szövetkezetben a szükségesnél több nitrogént adagoltak. A növény nem az igényének megfelelő mennyiségben, összetételben kapta a tápanyagot és megdőlt. Egyes fajták is hajlamosak erre. A szakszerűen kezelt és megfelelő szilárdságú kalászos azonban állva maradt. Ezt bizonyítja a Gabonatermesztési Kutató Intézet fülöpszállási telepének összehasonlító kísérlete és számos mezőgazdasági nagyüzem példája, ahol iparszerűen, a szigorú technológiai követelmények megtartásával termesztik a kalászost. Az említett okok miatt Bács-Kiskun megyében többségében kaszált és gyomnövénnyel frissen benőtt gabona betakarításával kell számolni. Ehhez az átmeneti lehűlés miatti lassúbb gabonaépí ,iS THőt ad a mezőgazdasági üzmeknek. Az elmúlt hét első felében megyeszerte határszemlét tartottak az állami és szövetkezeti gazdaságok. A műszaki szemlén a betakarítógépek is vizsgáztak. Többek között az a 73 kalászos gabona és szálastakarmány-betakarító gép, amelyet a kecskeméti MEZŐGÉP kiskunmajsai gyáregységének garanciális szervize szerelt össze és készített elő a nagy munkára. A mezőgazdasági gép- és alkatrész-kereskedelem szervezettebb tevékenysége ellenére a MEZŐGÉP garanciális szerviz és hosszas utánjárással tud beszerezni néhány fontos alkatrészt. Munkája pedig egyre több akad, az utóbbi napokban Kalocsa, Jánoshalma, Kunszentmiklós, Dunavecse mezőgazdasági üzemei jeleztek kisebb-nagyobb géphibát a megyei gépjavító szolgálatnak. K. A. — V. E. A ZÁPOR UTÁN SOK HELYEN MEGDŐLT A GABONA A mezőgazdaság erőpróbája Sorozatos eső pásztázta végig az elmúlt napokban Bács-Kiskun megyét. A mélyebb fekvésű szántóföldön helyenként még tócsában áll a víz, és a talaj felszikkadásáig Kisszállás, Jánoshalma, Baja környékén rövid időre abbahagyták a munkát az árpát arató kombájnosok. A terménybetakarítás még nem s Üríti terhét a Cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből érkezett gépkocsi. (Tóth Sándor felvétele.) • Megtelt a kombájn magládája, Schön János leengedi a terményt a szállítókocsiba. • Jobbra: az indulás előtti utolsó igazítást végzi a kombájn vágószerkezetén Szigeti Árpád, a hartai Erdei Ferenc Tsz. szerelője. késik, ezzel szemben az öthetes szárazság után szinte felbecsülhetetlen értékű a jó csapadék. Szemlátomást nőtt a fejlődésben leginkább visszamaradt kukorica, cukorrépa, még a Homokhátságon is, s új erőre kapott az évelő pillangós, amelynek második növedékét gyűjtik ezekben a napokban. • A hajósi határban öt gabonabetakarító gép vágja az érett árpát, közöttük két NDK gyártmányú arató-cséplő gép. (Méhesi Éva és Pásztor Zoltán felvételei) Közhelyszámba menő tény, hogy felgyorsult az élet tempója, „kisebb lett" az emberek számára a világ. Napjainkban már nagyon sokan otthonosan mozognak a lakóhelyüktől távoleső tájakon is, magabiztosan járnak-kelnek a régebben egészen idegen országokban, városokban is. Egyre többen kerekednek fel időnként, olykor két-három hétre is, hogy közelebb kerüljenek az addig ismeretlenhez, az izgalmat, élményt ígérő távolságokhoz. S különösen a hétvégeken kelnek útra az emberek, hogy egy-két napra feledjék az egymásba folyó napok fáradságát. Ilyenkor a jogosan megérdemelt pihenés, a kikapcsolódás mellett egyre több igény mutatkozik az emberekben az új információk, ismeretek megszerzésére, az addig idegen dolgok megismerésére, a legnagyszerűbb időtöltésre, a szórakozást is nyújtó művelődésre. A növekvő igények felismerése vezeti mostanában a közművelődés szakembereit abban a törekvésükben, hogy sokat nyújtsanak az érdeklődőknek. S ezért szorgalmazzák sokfelé azt is napjainkban, hogy az egyes országrészek, városok és falvak a „legszebb arcukat” mutassák az odalátogató idegeneknek. Ez ugyan nagyszerű, ám önmagában mégis kevésnek bizonyulna, ha kizárólag ebből állnának a nyári programok. Ugyanis a gondozott utcák, terek és parkok, meg a szépen rendben tartott — különösen műemléki — épületek, felüdülést nyújtó szórakozóhelyek ha mégoly vonzóak is, kevésnek bizonyulnának a sokféle érdeklődéssel szemben. Kell valami más is, több is. Ami a kellemes időtöltés mellett bővíti a látókört, fejleszti az ízlést. Nyilván ennek figyelembevételével szaporodnak manapság országszerte az egyre népszerűbbé váló nyári egyetemek, s az egyéb, részben kötött, részben pedig szabad közösségi közművelődési formák. Mint például az ifjúságnak szánt nyári olvasótáborok Bács-Kiskunban is. A népművészek és amatőr képzőművészek táborai épp úgy ide sorolhatók, mint az óvodapedagógiai és a vízügyi nyári egyetemek vagy éppenséggel a nemzetközi zománcművészeti alkotótábor. Ez utóbbinak a résztvevői csoportos tárlaton mutatják be itt készült műveiket a Megyei Művelődési Központban, augusztusban. Amikor minderről szót ejtünk, nem mulaszthatjuk el megemlíteni azt is, hogy néhol bizony nem fordítanak külön gondot az évszaknak megfelelő sajátos művelődési formákra. Nem egy helyen a szokásosnál rövidebb ideig tart nyitva a kulturális intézmény — művelődési otthon, könyvtár stb. —, azzal a megokolással, hogy „nincs megfelelő érdeklődés ilyenkor". Inkább a szervezők közömbösségéről van szó ilyen esetben, nem pedig az érdektelenségről. Sok jó tapasztalat bizonyítja: ahol a meleg hetek, hónapok idején, a kirándulások és nagy utazások időszakában keresik vonzó kulturális programok új a és új formáit, ott előbb vagy utóbb meg is találják azt. A gyermekeknek szánt szabadtéri rajzversenyek, az utcai esti vetítések épp úgy beváltak és kedveltek, mint mondjuk a szabadtéri színpadok műsorai vagy a művelődési lehetőségeket is kínáló közös kirándulások. A nyár folyamán különösen az ifjúság köreiben lehet — és kell — bővíteni a kulturális tervek választékát. A fiatalabb nemzedékek tagjai a legtöbbször szívesen, sőt hálásan fogadják a nekik szánt műsorokat, a tanulással egybekötött, felüdítő szórakozás alkalmait. Ékesen bizonyítják ezt többek között a KISZ hagyományos rendezvénysorozatai a Szelidi-tó partján. S a nemrég megnyílt kecskeméti ifjúsági park is jó lehetőséggel kecsegtet ilyen tekintetben. Az ifjúsági építő- és más táborok sokarcú közművelődési programjairól nem is beszélve. A fentiekből, úgy hisszük, egyértelműen kiviláglik e manapság fontos téma mindkét oldala: az, hogy a lakosságban már meglevő igényeket tovább kell fejleszteni, s az is, hogy ezeket minél sokrétűbben, minél eredményesebben kell kielégíteni. Ebben viszont rendkívül nagy szerepük lehet — és kell is, hogy legyen — a közművelődés dolgozóinak. Tapasztalatok bizonyítják, hogy hivatásos népművelőink — és gyakran pedagógusaink — megértik kérdés fontosságát, és aszerint a is cselekednek. V. M. A VENDÉGLÁTÁS VISZONZÁSAKÉPPEN Társadalmi munka Kecskemétért A tegnap délelőttöt társadalmi munkával töltötték az Országjáró Diákok tizenkettedik országos találkozójának résztvevői: ezerhatszázhatvanketten négy-négy órát dolgoztak Kecskemétért. A vízmű záportározójának partját háromszázhetvenen segítettek kövezni, mintegy félszázan a KTE- sportpályán serénykedtek, háromszázan a házgyárban parkosítottak, nyolcszázan a lakótelepeket csinosították. A KISZ által felépíteni vállalt 75 személyes Nyitra utcai óvoda leendő területe is ODOT-os diákokkal népesült be, ők árkot ástak. A Villám István utcában pedig egy korábban lebontott épület tégláit tisztították, illetve szállították el. • Legtöbben a megyei Vízmű Vállalat záportározójának partját építették — háromszázhetvenen. (Straszer András felvétele.)