Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. ,Vf. 282. szám Ára: 90 fillér 1977. december 1. csütörtök Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága mmmmmmmmmmmmmmamma ■ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ü­lé­sét december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésé­ről szóló beszámoló, az 1917. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés Irány­elveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Közpon­ti Bizottságnak. (MTI) Tudomány — technika 4. oldal A jövő évi költségvetésről Lajosmizse nagyközségi Tanács V. B. munkájáról Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt La­­josmizsén tartotta ülé­sét a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Buda Gábor, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyettese is. A testület első napirendi pontként megtárgyalta azt az előterjesztést, amely a megye tanácsainak 1978. évi költségvetési és fejlesztési alapjáról készült. Az írásos anyag megállapítja, hogy a megye tanácsai­nak jövő évi pénzügyi terve a középtávú előirányzatokon alapul.­­ Az 1978. évi népgazdasági terv — s ezen belül természetesen Bács-Kiskun megye tervéne­k — fő célja a belső felhasználás nö­vekedési ütemének mérséklése, a termelés minőségi és mennyisé­gi szintjének emelése, az export gyorsabb ütemű növekedési fel­tételeinek megteremtése. Ez ha­tárolja be a tanácsok pénzeszkö­zeit, a megyében jelentkező jo­gos igények elismerésének, ki­elégítésének lehetőségét. Megha­tározza tehát a megye és a he­lyi tanácsok feladatát a rendel­kezésre álló anyagi erőforrások felhasználásának területén. Ezért — hangsúlyozza az elő­terjesztés — minden szinten biz­tosítani kell az ésszerű takaré­kosságot, a feladatokat sürgőssé­gi szempontból kell rangsorolni, elsősorban az eddig elért alap­ellátás színvonalának tartását kell biztosítani, s továbbra támaszkodni kell a lakosság tár­­s­­adalmi összefogásában rejlő erő­re. A jövő évi költségvetés szín­vonala több mint 200 millió fo­rinttal haladja meg a középtávú terv szerinti összeget. Ez az ötö­dik ötéves tervben meghatáro­zott fejlesztéseket és az időköz­beni hozott életszínvonal-politi­kai határozattal összefüggésben jelentkezett kiadásokat szolgálja. A fejlesztési a­lap színvonala a középtávú terv előirányzataihoz igazodik, azt 46 millió forinttal haladja meg a külön célfeladat­ra adott állami támogatással. A megye tanácsainak 1978. évi pénz­ügyi terve tehát feszített, szigo­rú gazdálkodási fegyelmet igény­lő előirányzatokat tartalmaz. A végrehajtó bizottság a na­pirend keretében részletesen megvitatta a költségvetési és a fejlesztési alap tételeit, s úgy határozott, hogy a költségvetést — 2 milliárd 159 millió 729 ezer forint bevételi és ugyanilyen összegű kiadási előirányzattal — a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti végleges jóvá­hagyásra. Ugyancsak így hatá­rozott a testület: az 1 milliárd 81 millió 150 ezer forint fejlesztési alap bevételi és kiadási elő­irányzatát illetően is. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése a továbbiak­ban a testület 1977. évi tevé­kenységéről tájékozódott, majd a megyei tanács 1978. évi mun­katervének tárgyalására került sor. Mindkét téma végleges jó­váhagyása a megyei tanács leg­­közelebbi ülésén történik majd. A következőkben a testület jó­váhagyta jövő évi munkatervét. Negyedik napirendi pontként került a megyei testület elé az a beszámoló, amely Lajosmizse nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról ké­szült. Az írásban előterjesztett anyag megállapítja, hogy a közel 13 ezer lélekszámú Lajosmizse ma már nagyközségi szinten tud­ja kielégíteni a lakossági igé­nyeket. Ebben természetesen nagy szerepe volt és lesz a jö­vőben is a helyi tanács szerve­ző és irányító munkájának, el­lenőrző tevékenységének. Ez munka segítette a gyorsuló fej­­­lődést a tanácsi gazdálkodásban, a településfejlesztésben, az intéz­ményhálózat növekedésében, a kommunális ellátásban. Az államigazgatás Lajosmizsén is közelebb került hoz, annak tetszésével a lakosság­elégedésével találkozott, és még­gyor­sabbá vált az ügyintézés, amely , a helyi hatáskörök bővülésével nem csökkentette munkájának színvonalát. Ennek is köze van ahhoz, hogy jó a tanácsnak és szerveinek a kapcsolata a lakos­sággal, amely igen aktívan és eredményesen vesz részt a fej­lesztési célkitűzések megvalósí­tásában. Ezt bizonyítja, hogy például 1975-ben a nagyközség­ben hatmillió forint volt a tár­sadalmi munka értéke, ami 1976-­ban már nyolcmillióra emelkedett és ebben az évben várhatóan eléri a kilencmilliót. A foglalkoztatottság teljes mértékben megoldódott Lajos­mizsén, sőt az utóbbi két évben már hiányzik a munkaerő. To­vább javult­ a lakosság kereske­delmi ellátása. Legutóbb példá­ul — a­­múlt hónapban — egy 690 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat adtak át rendel­tetésének a nagyközségben. A kommunális fejlesztésről elmond­ható, hogy például a vízhálózat teljesen kiépült, a gravitációs szennyvízcsatorna hossza négy és fél kilométer. Folytatódik a ta­nyák villamosítása és sokat ja­vult a tanyákon élő emberek kereskedelmi ellátása. Egészség­­ügyi és szociális ellátás tekinte­tében Lajosmizse átlagon felül jól áll. Kiemelt feladatnak te­kinti a nagyközség az oktatási és gyermekintézmények rését. Terven felül épült fejlesz­tés például — mindössze fél év alatt — az újabb száz személyes óvo­da, társadalmi összefogással. Megállapította a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy La­josmizse nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a törvényi követelményeknek megfelelően működött, végrehajtó és ellenőr­ző feladatát jól látta el, a tes­tületi munkában érvényesítette a párt iránymutatásait Működé­sében nagy súlyt kapott az or­szágos, a területi és a helyi ér­dekek egybehangolt érvényesítése, a településpolitik­ai munka­­testület ugyanak­kor néhány ki­­­sebb hibára is felhívta a nagy­községi tanács vezetőinek figyel­mét, s megjelölte az apparátus működésének javítását célzó feladatokat A beszámolót a vég­rehajtó bizottság elfogadta, s jegyzőkönyvi elismerésben ré­szesítette a nagyközség tanács­­vezetőit. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülése beje­lentések tárgyalásával és elfo­gadásával ért véget. G. S. Ady-Kodály emléknapok Kecskeméten Ady Endre századik és Kodály Zoltán születésé­nek kilencvenötödik évfordulójának tiszteletére em­léknapokat rendeztek Kecskeméten. A Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézet, a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Katona József Társaság, a Megyei Művelődési Központ, a TIT, MTESZ és a KOTA megyei szervezetének közös rendezésében tudományos ülések és hangversenyek sora tanúskodik Ady és Kodály művészetének «I magyar népi kultúrában gyökerező közös eredeé«­ről. Hangversenyek és tudományos előadások Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza nagytermében összegyűlt közön­séget a budapesti „Fáklya-klub” Központi Vegyeskara és a Kecs­keméti Pedagógus Énnekkar ál­tal közösen előadott Kodály— Ady: Felszállott a páva című kó­rusmű elhangzása után dr. Ta­pasztó Istvánná, a városi tanács közművelődési felügyelője kö­szöntötte. A meghívottak között helyet foglalt a magyar művé­szeti élet számos jeles képviselő­je is, többek között Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, Kodály Zoltánná, Ujfalussy József akadé­mikus, Nádasdy Kálmán egyete­mi tanár, az Operaház nyugalma­zott igazgatója, Vargyas Lajos népzenekutató, és Kása György zeneszerző. „Érdekes, hogy a muzsikusok voltak hamarosan az én legjobb embereim, az az emberfajta, mely hitem szerint legtöbb naiv­­ságot, becsületességet és istensé­get hordoz magában az emberek között. Ezek, öregek, fiatalok, mesterek és forradalmárok meg­érezték az én kevélykedő, vers­beli szomorú őszinteségemet és becsületemet... —> idézte magát a költőt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke m­egnyi­tó beszédében, bizonyságául an­nak, hogy Ady és a magyar zene­irodalom képviselői között igen hamar termékeny művészi párbe­széd alakult ki. Különösen élénk érdeklődéssel fordult az Ady-versek felé Ko­dály Zoltán, aki éles szemmel vette észre, hogy a költő a maga nyelvezetét a régi magyar nyelv szókészletéből és kifejezéseiből alakította ki. Az Ady-versek zenei világa az 1910-es évektől kezdő­dően Bartók és Kodly műveiben bontakozott ki és a költemények inspiráló hatása napjainkban sem csökkent. A tudományos tanácskozások programjai ezt a folyamatot mu­tatták be. A klasszikussá vált mesterek művei mellett a kecs­keméti hangversenyeken felhang­­zanak a mai idősebb nemzedék képviseletében Bárdos Lajos és Kósa György alkotásai, Gyurkó Zsolt és Szokolay Sándor művei, a legfiatalabbakat pedig a Ma­gyar Zeneművészek Szövetségé­nek pályázatán díjat nyert alko­tás; Borsod­y László Léda-ciklusa képviseli. A rendezvénysorozat ünnepé­lyes megnyitását a két énekkar által közösen megszólaltatott Bár­dos—Ady: Az új Vazul című kompozíciója zárta. A tudományos ülések sorát dr. Ujfalussy József: Ady Endre és „zeneszerzői” című előadása nyi­totta meg. A Kossuth-díjas aka­démikus áttekintést adott a hall­gatóságnak az Ady-verseket meg­zenésítő szerzőkről, a több mint száz alkotó mintegy 160 alkotá­sáról Reinitz Bélától egészen nap­jainkig. A délután folyamán "Bó­­nis Ferenc zenetörténész ,,'Neo­• Az Ady— ' Kodály« emléknapok megnyitásán szereplő egyesített énekkart G. Horváth­ József vezényelte. klasszikus vonások Kodály zené­jében”, Demény János: „Ady költészetének hatása Bartók és Kodály művészetében” című elő­adását és Lurkó Zsolt zeneszerző ismertetését hallgatták meg az ér­deklődők az Ady-kantáták kelet­kezéséről. A tegnapi rendezvényeket a Megyei Művelődési Központban megrendezett kamaraest zárta, amelynek közönsége huszadik századi magyar szerzők Ady mű­veire írt kompozícióiból hallhat­tak rangos összeállítást neves elő­adók tolmácsolásában. P. M. • Ujfalussy József Kossuth-díjas akadémikus előadásában az Ady­­verseket megzenésítő szerzőkről beszélt. (Tóth Sándor felvételei) • Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke ünnepi beszédében Ady és Kodály művészetének kö«­zös népi gyökereiről szólt. Összehangoltan vel A hideg napok beköszönte­­megkezdődött a klub­idény. Bács-Kiskunban két­­százegy ifjúsági közösség vár­ja tagjait különböző progra­mokkal. Sok ez a 201 vagy kevés? Több, mint ahány te­lepülés van a megyében, de a hangsúly nem ezen van. Hi­szen sok helyütt törik a fe­jüket klubalapításon a fiata­lok,­­másutt pedig a közösség­megtartó programok szervezé­se okoz gondot. A megfelelő szakmai és módszertani irá­nyítás hiányában a klubok egy része az Állami Ifjúsági Bizottság irányelveiben meg­határozott célok közül mara­déktalanul csak a tagság kö­zös szórakozását tudja megol­dani, a közös művelődést és a szocialista közösséggé formá­lást még kevéssé. A proga­­mokhoz szükséges technikai kellékek pedig majdnem min­denütt megvannak. A gondot ezek okos fel, és kihaszná­lása jelenti, pontosabban megfogalmazott célok érdeké­­­ben történő működtetése. A feladat tehát a klubok munkájának minőségi fejlesz­tése. Miképpen? Például a klubvezető-képzéssel. Elgon­dolkoztató, hogy a kollektí­váknak csupán egyharmadát irányítja működési engedély­lyel rendelkező (tehát tanfo­lyamot végzett) vezető — ez a megyei adat. A Megyei Mű­velődési Központ évenként szervez tanfolyamot, s rend­szeresen tart továbbképzést is — a legutóbbit épp az elmúlt hét végén, Kiskőrösön. A munka eddiginél jobb szervezésében, egybehangolá­sában jelentékeny lesz az október 25-én szerepe meg­alakult Országos Ifjúsági Klubtanácsnak. Az irányelvek alapján a klubok szakmailag továbbra is a területileg ille­tékes tanácsok művelődési osztályaihoz tartoznak, a mód­szertani felkészítést, segítést pedig a megyei művelődési központok látják majd el. Bács-Kiskunban nem várható különösebb fennakadás e té­ren, hisz három éve működik s — jól — a megyei klubtanács, az MMK ifjúságpolitikai művészeti előadója egyben a tanács titkára is. Az ifjúsági klubok helyzete némiképp ellentmondásosnak tűnhet. A megállapításban le­het igazság, de ne feledjük, hogy évtizedek alatt meghá­romszorozódott a klubok szá­ma, s a feladatuk sem volt teljesen tisztázott. Ma ott tartunk,­­ hogy világos célkitű­zések adják meg a követendő irányt, s a megyei, valamint az Országos Ifjúsági Klubta­nács pedig a módszertani irá­nyítást, és a munka összehan­golását végezheti el. Ez egy­ben arra a gyakran hangoz­tatott véleményre is válasz, amely szerint túl sok a „bá­ba” az ifjúsági klubok körül. Holott ez épp fordítva érvé­nyes: csakis az említett tes­tületek, szervek segítségével, egyeztetett munkájával érhe­tő el az, hogy a klubok a je­lenleginél és az eddiginél job­ban funkcionáljanak, s töltsék be legfontosabb feladatukat: a közösségteremtési formálást. Diplomáciai kapcsolatunk két újabb országgal A Magyar Népköztársaság dip­lomáciai kapcsolatat létesített nagyköveti szinten a Comore Köztársasággal és a Seychelles Köztársasággal. A Comore Köztársaságot 1975. november 12-én az ENSZ 143. tagállamaként vették fel a világ­­szervezetbe. A fiatal állammal diplomáciai kapcsolatokat létesí­tett többek között az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia, Kuba. A Comore Köztársaság az Afrikai Egység­szervezet tagállama. A Seychelles Köztársaság 1976. szeptember 21-e óta tagja az ENSZ-nek (145. tagállam), 1976. június 29-e óta az Afrikai Egy­ségszervezetnek (48. tagállam). A független szigetország már több állammal tart fenn nagykö­veti szintű diplomáciai kapcsola­tot. A szocialista országok közül Csehszlovákiával, Jugoszláviával, a Kínai Népköztársasággal, a Ko­reai NDK-val, a Német Demokra­tikus Köztársasággal, Romániá­val és a Szovjetunióval. (MTI) Leonyid Brezsnyev fogadta a szíriai külügyminisztert • A Szovjetunió a nemzetközi szolidaritás lenini elvétől vezet­tetve szilárdan a szabadság és a haladás erői mellett áll az arab keleten abban a harcban, ame­lyet az imperializmus próbálko­zásai ellen vívnak az izraeli ag­resszió következményeinek fel­számolásáért — jelentette ki Leonyid Brezsnyev Khaddam szíriai külügyminiszterrel szer­dán lezajlott találkozóján.­­­ Az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa­ Elnöki­ségének elnöke Andrej GromL­kóval, az SZKP Politikai Bizott­­ságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével együtt fo­gadta a Szovjetunióban baráti látogatáson tartózkodó Abdel Halim Khaddam szíriai minisz­terelnök-helyettest és külügymi­nisztert, az Arab Újjászületési Szocialista Pártja vezetőségének tagját. Khaddam átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek Hafez Asszad szí­riai elnök személyes üzenetét. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next