Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 178. szám Ára: 1,20 Ft 1979. augusztus 1. szerda" várható időjárás na estig: Idő­n­­ként megnövekszik a felhőzet, el­szórtan lesz zivatar, záporeső, a Du­nántúlon megélénkül a délnyugati, nyugati, majd déli szél. A meleg höő tovább tart. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 1é—19, legmagasabb nappali hőmérséklet: 28—33 fok között. A Balaton vi­­­zének hőmérséklete Siófoknál tegnap 11 órakor 23 fok volt. (MTI) Békemozgalmi küldöttség érkezett Budapestre Az OBT meghívására, Ingrid Kurz elnökségi tag vezetésével Budapestre érkezett az NSZK- beli Békeunió küldöttsége. Vé­leménycserét folytat az OBT és az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottsága képviselőivel a két or­szág békemozgalmainak helyzeté­ről, az európai biztonság és együttműködés, valamint a lesze­relés időszerű kérdéseiről. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szilágyi Béla, az OBT alel­­nöke fogadta. (MTI) CS-lakások i Kiskunhalason 3. oldal A Skála-Coop tervei 1. oldal A NÉPGAZDASÁGNAK IS HASZNOS •4 ' > '■>&"- "i < y. ' C ' * ' *'**!£%$ ' >* jSg.'gSf'»' V •• Z" ■ i «SKfo y'i Importot helyettesít az új termék A Papíripari Vállalat kiskun­­halasi gyárában befejezéshez kö­zeledik egy negyvenmillió forin­tos beruházás. Bodrogi Tibor igaz­gatóval beszélgettünk a napokban az eddigi és várható eredmé­nyekről. — Negyvenmillió forint az érté­ke annak az NSZK-ból vásárolt kombidoboz-gyártó gépsornak, amelynek utolsó gépegységén a napokban kezdődik meg az üzem­próba — mondta az igazgató. — Új termékünk, a papír—fém— műanyag kombinációból készülő doboz a hagyományosnál sokkal jobb, szélesebb körben felhasz­nálható és ami különösen fontos, jelentős importmegtakarítással jár. Köztudomású, hogy különbö­ző árukat, főleg a folyékony hal­­mazállapotúakat, csak fémdoboz­ban lehet tárolni, illetve értéke­síteni. A dobozok készítésére használatos lemez viszont nyu­gati importból kerül a feldolgo­zó, illetve dobozkészítő üzembe. Előzetes számításaink szerint, ha a gépsor teljes kapacitással fog termelni, a népgazdaságnak éven­te mintegy 700 tonna importle­mez behozatalát teszi szükségte­lenné. A tervek szerint az idén már 2 millió doboz kerül le a gépsorról. A rövid tájékoztató után láto­gatást tettünk az egyik üzem­csarnokban, ahol három gépegy­ség már tízezerszámra gyártja az új típusú, igen tetszetős dobozo­kat. — Vannak már megrendelőink is — mondta Szőke Sándor mű­vezető, aki hetedmagával irányít­ja a gépsor tevékenységét. — Az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat a Superdol nevű háztar­tási súrolóport már az általunk gyártott dobozokban hozza forga­lomba. Az év végéig 1 millió do­bozt várnak tőlünk. A Magyar Édesipar 100 ezret rendelt kakaó csomagolására, a Phylaxia Oltó­anyagtermelő Vállalat szintén 100 ezer szóródobozt vitaminkészít­mények részére. Az egyik gép hatalmas papír­karikákról „eszi” a szalagokat, a másik végén pedig már fut ki a szükséges méretű papírhenger.­­ Egy újabb berendezés ráragasztja feliratokkal ellátott borítót, majd méretre vágják a csövet, fémlemez­, vagy műanyag szorul az egyik végébe, a másikba a te­tő... Milyen egyszerű ezt így el­mondani ... — Dobozaink megfelelnek a nemzetközi szabványoknak — mondja Szőke Sándor. — A meg­rendelők igényeit kielégítve, belül alumínium fóliával is el tudjuk látni őket. Képesek vagyunk olyan árut készíteni, amely legszigorúbb egészségügyi köve­­­telményeknek is megfelel. — Milyen mennyiségi teljesí­tésre képesek ezek a gépek? — Egyetlen műszak alatt a hat lány és asszony 50 ezer dobozt­­ készít, annyit, amennyit a hagyo­mányos dobozokból egy negyedév alatt gyártott az üzem, jóval na­gyobb létszámmal. O. L. • Murányi Magdolna gépkezelő „eteti” fémkarikákkal a gépsornak azt a részét, ahol a dobozok aljat kapnak. LEGYEN BOLDOGABB A VILÁG MINDEN GYERMEKÉNEK ÉLETE Befejeződött az európai gyermektalálkozó nemzetközi szemináriuma A gyermekek körében végzett mozgalmi munka új mód­szereivel, hasznos formáival ismerkedtek meg többek között a kedden zárult háromnapos nemzetközi szeminárium részt­vevői, akik az európai gyermektalálkozón 34 országnak 44 haladó és demokratikus gyermekszervezetét képviselik. Ál­talános vélemény alakult ki arról, hogy hazatérve kontinen­sünk és más földrészek küldöttei is kamatoztatják majd itt szerzett ismereteiket, hogy még eredményesebben munkál­kodhassanak a gyermekeknek a békére, a barátságra, a szo­lidaritásra nevelésében — jelentette ki Horváth Éva, a Gyer­mek- és Ifjúsági Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (CIMEA) főtitkára. A hétfői záróülést követően több delegá­ció vezetője sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat a tanácskozás eredményeiről. Összesen 33 hozzászólás hang­zott el, s a résztvevők őszinte, reális képet kaptak földrészen, Afrikában, az európai Ázsiában és Latin-Amerikában élő gyerme­kek egészségügyi, szociális, politi­kai és társadalmi helyzetéről mondotta a CIMEA főtitkára. — A nyílt, alkotó légkörben folytatott eszmecserék égető társadalmi gon­dok, igazságtalanságok tükrében vázolták például a fejlett európai tőkés országokban élő gyermekek lehetőségeinek korlátait A szocia­lista országokból érkezett küldöt­tek örömmel, de nem a megelé­gedettség hangján szóltak a gyer­mekeket körülvevő társadalmi gondoskodásról, amely az állami politika természetes és szerves része. A függetlenségükért küzdő, fasiszta elnyomó rezsimek, a faji a megkülönböztetés igája alatt sú­lyos nélkülözések között élő pépek sorsáról és a velük vállalt szoli­daritás erejéről, s szükségességéről sok szó esett a tanácskozáson. Nemcsak a nemzetközi gyermek­évben, hanem mindenkor szívükön viselték a haladás, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartá­sának hívei, köztük a haladó és demokratikus gyermekszervezetek is az elnyomott népek sorsát. nemzetközi szemináriumon meg­­­fogalmazódott, hogy a jövőben még szorosabbra kívánják fűzni a szolidaritási akciókban együttmű­ködésüket. A CIMEA főtitkára meggyőző­dését fejezte ki, hogy a háromna­pos tanácskozás egy akarattal for­málta, és fogadta el a záródoku­mentumot: legyen szebb, boldo­gabb a világ minden gyermekének élete. A nemzetközi gyermekév kontinensünkön eddig legjelentő­sebb eseménye az európai gyer­mektalálkozó. Jóllehet, világszer­te számos országban tartottak már regionális és nemzetközi fórumo­kat a gyermekek helyzetének fel­tárására, 1979. végéig további ta­lálkozókra kerül sor. • A csillebérci nemzetközi úttörőtáborban az európai gyermektalálkozó alkalmából játékvárost alapítot­tak, majd tréfás játékokon, vetélkedőkön versengtek. (MTI-fotó : Fényes Tamás felvételei — KS.) A minap egy kisvárosi mű­velődési központ épülete előtt ácsorogva a következőkre fi­gyeltünk fel: a hatalmas, két­­szárnyas bejárati ajtó szinte félpercenként nyitódott és csu­kódott, s szinte mindig egy-egy tizenéves fiatal lépett be rajta. Hamarosan felfedeztük azon­ban azt is, hogy az csupán néhány percnyi érkezők időt töltenek az épületben. Amilyen gyorsan jöttek, ugyanolyan gyorsan távoztak is. Néhányu­­kat aztán­­ később meg is szó­lítottunk, hogy vajon mi lehet ennek a nagy sietségnek az oka? Kiderült, hogy sietségről szó sincs, mindent elintéztek, amit akartak. És hogy mit akartak? Hát megnézni az előtér falára ragasztott plakáton, hogy mi­lyen film megy holnap, hol­napután vagy vasárnap. Eset­leg jegyet is vettek valamelyik előadásra. Talán rendjén valónak is találtuk volna mindezt, ha nem olyan művelődési ház előtt halljuk nyolc fiataltól egymás után, hogy csupán a mozimű­sor csalta be őket, amelyikben tucatnyi klub és szakkör mű­ködik, méghozzá eredménye­sen! Kiderült, hogy ezekben klubokban igen-igen kevés a a tizenéves fiatal. Kifejezetten if­júsági klub pedig, amelyik összegyűjtené, közösségbe ko­vácsolná, élményekkel feltölte­né őket, nincs. Őszintén szólva, az első pil­lanatban felháborító mulasz­tásnak tűnt ez a tény. Később azonban — szélesebb körben is tájékozódva e témával kapcso­latosan — a háborgó indulat csöndes tűnődéssé szelídült. Ugyanis a probléma sokkal nagyobb, jóval általánosabb annál, semhogy néhány nép­művelő hanyagságát kárhoz­tatva segíteni lehessen rajta. Ezt bizonyítja az a minisz­tériumi felmérés is, amelyet Budapest három kerületében és az ország három megyéjé­ben végeztek, s amely azt vizs­gálta, hogy milyen szerepük van a közművelődésügyi intézmé­nyeknek az ifjúság — különö­sen a munkás- és parasztfia­talok — művelődésében, neve­lésében, szabad idejük kultu­rált eltöltésében. Az adatgyűjtők első figyel­met keltő megállapítása az, hogy a vizsgált művelődési in­tézmények látogatóinak száma egy esztendő alatt több mint hatmillió volt, s hogy a láto­gatók tömegének kétharmada a fiatalok közül került ki. Az adatok analizálása azonban már nem ad ilyen egyértelműen pozitív képet. Viszonylag ke­vés fiatal látogatja ugyanis rendszeresen a művelődési in­tézményeket: háromnegyed részük főként a táncmulatsá­gok részvevőjeként javítja statisztikát. És nem kicsi azok­a­­ak a fiataloknak a száma sem, akik egyáltalán el sem jutnak a művelődési intézményekbe. Vajon mi lehet ennek az oka? Részletekbe menő és teljes­ségre törekvő okfejtésre­mészetesen nincs mód és tér­le­hetőség e helyen, így csupán néhány személyes tapasztala­tomat adom közre, azt sem megnyugtató feleletül, inkább csak további töprengésre biz­tatva mindazokat, akik ebben az ügyben érdekeltek. Úgy tűnik, ahol nagyobb a szükség, ott nagyobb a buzga­­­­lom is. A városi élet több szó­­­­rakozást, önművelési lehetősé­­­­get nyújt mint a falu jelen­i adottságai. Falun nagyobb igény van ifjúsági Akad a tanyavilágban klubokra. olyan ifjúsági klub, ahol egy terme­­­­lőszövetkezeti szerelőműhely szakmunkása — klubvezető­ként — elevenen pezsgő szel­­l­lemi életet teremtett, hangle­­­­mez-bemutatókkal, helyisme­reti vetélkedőkkel, a gazdaság belső problémáinak megvita­tásával, közös színházlátoga­tással, egészen az ifjúságot fog­­­­lalkoztató sajátos kérdések an­két­ szerű megtárgyalásáig. Általában kevés viszont az a figyelem és támogatás, amit a gazdasági vezetők az ifjúság ilyen irányú törekvéseinek szentelnek. Bár a teljes igaz­­­­sághoz tartozik, hogy igazán­­ jó, sokakat vonzó klubmunkát­­ többnyire ott találtak, ahol a klubhelyiség berendezésétől a programok kialakulásáig első­­­­sorban a fiatalok öntevékeny­­­­sége volt az alap. K. J. SZÁZEZER TONNA BÚZÁT VÁSÁROLT EDDIG A MEGYEI VÁLLALAT Jó kenyérnekvaló az új gabona A kalászosok kombájnolásával, a szalma behordásával nem ért még véget a termény betakarítá­sa. Az idén az állami és szövet­kezeti gazdaságok a tavalyinál sokkal nagyobb mértékben gyűj­tötték a kombájnszerűkre a bú­zát, árpát, hogy gondosabb tisz­títással válasszák ki az ocsút, s a kalászos gabona minőségét befo­lyásoló egyéb anyagot. A sok csapadék miatt felgyo­mosodott a kalászos, mert a vi­szontagságos időjárás folytán gyomirtó vegyszerek hatása nem­­ tudott kellően érvényesülni, szigorú minőségi­ követelmények­­­nek csak úgy tehet eleget a ter­melő, ha átadás előtt megfelelően kezeli a terményt. A Bács-Kis­­kun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari sikeres kísérlet Vállalat a tavalyi után, az már több körzeti üzemében idén a sütőipari érték szerint minősítve vásárolja a búzát. Ennek műsza­ki feltételét teremtette meg az új tárolótelepek építtetésével, és a gabona minősítéséhez szükséges műszerek, eszközök beszerzésé­vel. Az elmúlt héten a megye gaz­daságaitól az értékesítésre szer­ződött kenyérgabonának 44,2 szá­zalékát vásárolta meg. Szombat, vasárnap és hétfőn az újabb ga­bonatételek átvételével 72 száza­lékra emelkedett a búzafelvásár­lás szerződés szerinti teljesítése. Az a százezer tonna kenyérnek­való, ami tegnap estig a gabona­ipar magtáraiba került, jó sütő­ipari értékű termény. Megfelelő minőségű kenyér süthető belőle. A gabonaátvétel általában zök­kenőmentes, ami a termelők és a felvásárlók közötti évtizedes jó együttműködés eredménye. Kü­lönösen így van ez a kiskunfél­egyházi, a kiskunhalasi, a kecs­keméti körzeti üzem működési területén, valamint Szabadszállá­son. A szabadszállási malom pél­dául a helyi Aranyhomok és Le­nin Tsz-től, az Izsáki Állami Gazdaságtól, a kunszentmiklósi Egyetértés, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-től eddig megvásárolt kenyér- és takarmánygabona­mennyiségével már 80 százalékát betárolta az egész évi szükségle­tének. Nemcsak a szabadszállási ma­lom­, hanem a vállalat valamen­­­nyi átvevőhelye, körzeti üzeme a folytatja a terményátvételt, hogy lisztkészítéshez, a táptakar­mány-gyártáshoz megfelelő kész­leteket gyűjtsön. A gabonaipar az egész megyében növeli a ke­veréktakarmányok, szemestermé­nyek kínálatát, hogy a mezőgaz­dasági üzemek, valamint a háztá­ji és kisgazdaságok állattartása számára az igényeknek megfele­lő kereskedelmi szolgáltatást nyújtson 1979-ben is. K. A. • Úsgabona-átvétel a GMV kecskeméti körzeti üzemének tárházában. wmmmmmmmmmmmmmmmmm

Next